Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-16 / 37. szám

4 Vasárnap, július 16. [kus jelenség a német metropolisban, hogy az ,embernek nem kel! nyugatról keltre, vagy jkeletről nyugatra vándorolnia, ha egy-egy (darabot meg akar ismerni. Ha vár a nyárig, [a színház utána jön és a szomszédos utcá­ban letelepedve, játssza egész műsorát. Ed­dig csak az udvari színházakat kímélte meg ez a járvány. De a forradalom óta minden [lehetséges. Tehát ezidén II. Vilmos színházá­val is bevonult a nj'ári bérlő, aki — a saját 'operettjét fogja énekeltetni esténkint . július­itól—szeptemberig. Hogy közönsége lesz-e neki, az egyelőre nagyon is kétséges. De úgy [tetszik, hogy van pénze hozzá, mert már be jis fizette a bérletét pontosan, papirmárkák- íban, az állam kasszájába. Elvégre is bolond (volna a respublika, ha visszautasítaná a [hasznot, amit egy gazdag, szemcsés szerző :kinál neki. E$ most II. Vilmos páholyából lesténkint a hatalmas nyári bérlő számolgatja azokat a szerencsétleneket, akik e gyönyörű színházban hasztalan keresik a művészetet, •amelynek ápolására egykor milliókat költött [Európa egyik leghatalmasabb koronás feje. ;Abba a színházba jártak az emberek, bár a mit játszottak benne, az tragédia volt és nem operett sok tánccal, sok dallal és még több lopott muzsikával... V. BELPORJTIHA A parlament tavaszi ülésszakának befejezése. A T r i b u n a jelenti, hogy a parlament berekesztésére vonatkozó elnöki kéziratot csak akkor fogják közzétenni, amikor az ál­l lamfő Capriból visszatér és meg lehet majd [állapítani, hogy nem válik-e szükségessé a ;két Háznak összehívása avégből, hogy az uj kormány programmját előadhassa. Az őszi ülésszak csak október 15-ike után fog meg­kezdődni és elsősorban az 1923. évi költség- vetéssel fog foglalkozni. Válság Lengyelországban A Sejtn Korfantyt dezignálta mlniszterelnök- isek. — Pilsudski államfő Se akar mondani. Lengyelország csak nem jut ki a különbö­ző válságokból. Néhány nappal ezelőtt meg­emlékeztünk arról a politikai párbajról, amely Srompczinsky, a Sejm elnöke és Pilsudski államfő között már hosszú ideje folyik. Sli- vinsky miniszterelnökké való kinevezése előtt úgy látszott, hogy az áldatlan harc az államfői tekintély teljes győzelmével ért .véget. Nem igy történt. Tegnap az eddigiek­nél még sokkal komolyabb krízis robbant ki. Az államjogilag meg sem határozott, csupán politikai mankónak fölhasznált „főbizottság11 jsméí magához ragadta a kormányelnök ki­nevezését s ezzel összeütközésbe jutott az államfői szuverénitással. Emlékezünk még, ■hogy Witos bukása után a Sejm tisztázta az úgynevezett „kis-a1kotniány“ kérdését s ün­neplésen felkérte az államfőt az uj miniszter- elnök kinevezésére. Az államfő Slivinskit nevezte ki, de a Slivinsy-kormány nagyon rövid cletü volt. Pilsudski államfő még egyszer meg­kísérelte, hogy a Sejm jobb- és baloldali párt­jai között a kormányalakítás kérdésében megegyezést hozzon létre, a nemzeti demo­kraták, a parasztpárt és a szocialisták kö­zött tulnagyok voltak azonban a differenciák ahhoz, hogy erős többségre támaszkodó kor­mányt lehessen belőlük alakítani. Az állandó támadásoknak kitett államfő végül is elkese­redetten lemondott a kinevezés jogáról. A (hatalmára féltékeny Sejmnek’ ez a kierősza­kolt visszavonulás kapóra jött s Korfantyt, a felsösziléziai felkelés szervezőjét dezignálta miniszterelnöknek. Korfanty az intranzigens imperialista lengyel álláspont képviselője s kormányelnöksége külpolitikai, szempontból veszedelmes lehetőségeket rejt magában. Valószínűen ilyen meggondolások vezérelték Pilsudskit is, — aki ellen éppen természetes szövetségesei, a konzervatív pártok csinál­tak frontot — amikor levélben értesítette Trompcinskit, hogy Korfanty kormányalakí­tásába, minthogy az országra mindenképpen károsnak és veszedelmesnek tartja, nem óhajt befolyni és úgy látja, hogy kénytelen lesz mielőbb visszavonulni. A helyzet követ­kezményei még beláthatatlanok, annál is in­kább, mert Korfanty, aki különben nagy nép­szerűségnek örvend, az államfő határozott [akarata ellenére is ragaszkodik a miniszter­ielnökséghez. A hágai konferencia feloszlása előtt. Kétségtelen valóság az, hogy a hágai kon­ferencia fölborult. A konferencián résztvevő hatalmak azonban nem engedik a konferen­ciát egyszerűen légberöpiteni, de tervsze­rűen készítik elő megszűnését. A konferencia utolsó aktusa valószínűen a jövő hét péntek­jén fog lefolyni. Tegnapelőtt a magántulaj­don kérdésével foglalkozó bizottság mondot­ta ki, hogy a további tárgyalást szükségtelen­nek tartja, tegnap pedig az adósságok kér­désével foglalkozó bizottság határozta el, hogy a tanácskozást nem folytatja tovább s az egyes albizottságok már jelentést is tet­tek a konferencia elnökének a negatív ered­ményről. Valószínű, hogy hétfőn még mind a három bizottság ülést tan és az orosz el­járással szemben tiltakozó hatlrozatot hoz. Az antant-hatalmak nem szí . v en veszik a dolgoknak ilyetén alakulását, mert attól tar­tanak, hogy a konferencia sikertelensége a bolsevikoknak hathatós propagandaeszkö­zül szolgálhat. Olasz körökben az olasz kom­munisták magatartásától félnek és az egyik olasz delegátus utasításokat adott az olasz sajtó képviselőinek, hogy abban az irányban hangolják a közvéleményt, hogy Olaszor­szág közvetetlenül keresesn alapot a Mosz­kvával való tárgyalásra. Anglia is szívesen venné, ha az oroszokkal tovább folynának a tárgyalások, de Qream már oly erősen expo­nálta magát, hogy visszatáncolnia szinte le­hetetlennek látszik. Fölmerült az a terv, kü­lönösen francia és angol részről, hogy Oroszországgal szemben egységes frontot létesítsenek. Erről már folyik az eszmecsere. Az orosz delegáció holnap elutazik Hágá­ból és ezzel elejét veszi annak a kísérletnek, mely a konferencia folytatását szeretné lehe­tővé tenni. Komoly hágai hirek arról tud­nak, hogy a konferencia feloszlatásával kap­csolatban az antant-államok határozatot fog­nak hozni, amelyben kötelezik egymást, hogy a szovjettel nem.kötnek külön szerződéseket. gesekkel egyetértésben mihamarább meg fogjuk vizsgálni, minthogy a további haloga­tás lehetetlen. A Ház, tekintettel a jelenlegi kényes helyzetre, bizonyára le fog mondani arról, hogy részletkérdéseket tegyen föl. An­gliának az Egyesült-Államokhoz való viszo­nya, valamint az amerikai angol adósságok kérdése ugyancsak állandóan foglalkoztatja a kormányt. Beszéde végén Sir Róbert Horné kijelen­tette, hogy semmi ok sincs a jelenlegi hely­zeti kétségbeesett megítélésére. Reméli, hogy a pénzügyi veszedelemnek elkerülésére meg­felelő megoldás fog adódni s ebben a vonat­kozásban Anglia fontos szerepet játszhatik. A javaslatot ezután harmadik olvasásban el­fogadták. Táflraloh Hetedfél milliárd lira az olasft deficit. Az olasz képviselőházban P e a n o pénz­ügyminiszter az 1921—22■ évi költségvetés hat és fél milliárdnyi hiányáról beszédet mon­dott, amelyben kijelentette, hogy föltétlenül szükségesnek tartja a bankjegyek kibocsátá­sának korlátozását. Ezért a nem múlhatatla­nul szükséges közmunkákat a kormány nem fogja elrendelni és mindent elkövet, hogy az ország pénzügyi helyzetét megjavítsa. A kor­mány elrendelte az összes minisztériumok költségvetéseinek revízióját és a takarékos­ság szempontjából szükségesnek mutatkozó törléseket. Végül bejelentette a miniszter, hogy az igazgatási költségek apasztása cél­jából legközelebb törvényjavaslatot terjeszt elő és előkészületben van az egyenes adó re­formján kiviil az örökösödési adó és a for­galmi adó reformja is. A kamara tetszéssel fogadta a miniszter beszédét. A pénzügymi­niszter beszédének komoly következményei lehetnek, mert londoni jelentés szerint Ró­mában úgy hírlik, hogy Peano miniszter be­széde és az államháztartásban mutatkozó hiányok miatt miniszterválság fenyeget. A cimkufárok üldözése Angliában. London, julius 15. Az alsóház tegnapi ülé­sen Lloyd George kijelentette, hogy a kor­mány bizalmi szavazatnak fogja tekinteni, miként fogadja az alsóház a cimkufárokról beterjesztett törvényjavaslatot, mely arról szól, hogy ezentúl nemesi címet csak olya­nok nyerhessenek el, akik hazájuknak való­ban szolgálatokat tettek. Az alsóháznak 277 tagja aláírásával jegyzéket köröztek az an­gol alsóházban. A jegyzék azt követeli, hogy a cimkufárokról szóló törvényjavaslat egy külön bizottságnak adassék ki letárgyalás vé­gett. Hogy ha az aláírók megmaradnak ere­deti szándékuk mellett, akkor az angol kabi­net nagyon kritikus helyzetbe kerülhetne. Anglia pénzügyi helyzete. London, julius 15. A pénzügyi javaslat har­madik olvasása során Horné államtikár beszédet mondott, amelyben a többi között igy szólt: — Az ország pénzügyi helyzete állandóan javul. Az angol hitel magasabban áll, mint három hónappal azelőtt s a fontsterling ér­téke is nagyobb, mint 1914 óta bármikor. A németországi helyzet természetesen komoly gondokra ad okot. Ezt az ügyet a szövetsé­Ostromáílapot Wiesbadenben. Berlin, julius 15. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger közli. Wiesbadenben a nem­zetközi Rajna-bizoítság kihirdette az ostrom­állapotot. A gyűlések tartása tilos. A keddi tüntetések következtében a megszálló csapa­tok és hatóságok biztonsága veszélyeztetve van. Hir De Valera haláláról. Paris, julius 15. A Daily Express ma azt a fantasztikusan hangzó és megerősítésre szo­ruló hirt közli, hogy De Valera meghalt. A lap állítása szerint egy felirat nélküli hatal­mas koporsót temettek a földbe és azt hiszik, hogy a koporsóban De Valera holtteste volt. Vasuti katasztrófa Romániában? Budapest, julius 15- (Saját tudósitónk tele­fonjelentése.) Ma délben súlyos nagy ka­tasztrófa Ilire érkezett Budapestre. A hirt egyelőre csupán föntartással lehet közölni. A hir szerint a bukarest—budapesti express- vonat, amelynek tegnap este kellett volna befutnia, Szinajánál egy magas viaduktról a mélységbe zuhant. A vonat darabokra törött. Az utasok közül sok meghalt és több száz súlyosan megsebesült. A vasuti kocsik egy nagyrészén magyar kisérőszemélyzet volt. Az utasok kilétét még nem sikerült megállapítani. A magyar kir. államvasutak forgalmi osz­tályának közlése szerint hivatalos értesítés még nem érkezett a szerencsétlenségről, a hirről pusztán egyesek szóbeli közlése alap­ján értesültek s igy pontos felvilágositást a katasztrófáról még nem tudnak adni. A francia pénzügyi bizottság Washingtonban. Paris, julius 15. A Havas-ügynökség jelenti Newyorkból, hogy a francia pénzügyi bizott­ság Washingtonban tegnap kezdte meg tár­gyalásait Mellon államtitkárral- A tárgyalás anyaga Franciaország összes gazdasági kér­déseit felöleli. Hivatalos körökből nyert érte­sülések szerint Mellon államtitkár arra kérte Permantiert, hogy a francia költségvetés, termelés és külkereskedelem statisztikai ada­tait közölje vele. A hadiadósságokkal foglal­kozó bizottság az igy nyert adatok alapján a helyzetet behatóan meg akarja vizsgálni. Permantier kijelentette, hogy Franciaország­ban megvan a szándék adósságainak meg­fizetésére, az eddig teljesített német jóváté- teli fizetések azonban a Rajna-vidék meg­szállóhadseregének költségeit is alig fedezik. Rövid külpolitikai szemle. Az ir fölkelök Kings-County-bar levő megerő­sített állásait a kormánycsapatok báromórai ke­mény harc után elfoglalták s egész vezérkarukat elfogták. Dublinből jelentik, hogy ott több, mint 2000 férfi jelentkezett az első dublini dandárba való önkéntes belépésre. * A belgrádi szkupcsina a költségvetést első ol­vasásban elfogadta. A költségvetés elintézése után a kölcsönjavaslatot fogják tárgyalni. A kor­mány és a parlamenti krízis megoldását csak ez­után fogják megkísérelni. * Az osztrák szociáldemokrata párt tegnap a Seipel-kormány pénzügyi tervével Bécsben nép- gyüléseken foglalkozott. Az egyik gyűlésen Bauer Ottó dr. a pénzügyi terveket frivolnak és könnyelműnek nevezte. Hangoztatta, hogy az osztrák munkásság nem fogja tűrni a nyolcórás munkanap meghosszabbítását. Hogy a pénzügyi terv még e héten készen lesz-e, az a kormány­nak a munkásság követeléseivel szemben tanúsí­tott viselkedésétől függ. Ha a kormány a pénz­ügyek rendbehozatalát ettől a tervtől várja, ak­kor nincs többé menekvés. Ausztria számára egyedüli lehetőség a békeszerződés revíziója és a Németországhoz való csatlakozás. A karikába forrasztott örökkévalóság. Egy eljegyzési vacsora után volt Az ebédlő­ben és a tágas szalonban kisebb csoportok ala­kultak. Hogy a íöDbinél miről volt szó, nem tu­dom, de a mi csoportunkban aktuális kérdés, a karikagyűrű — mint olyan — volt a beszéd tár­gya. A lányok a/,i íal?J :b-. kérdezni tőlem, nogy tulajdonképpen honnan is ered a mai karikagyű­rű? És én olyan kegyetlen voltam s antropológiai adatokkal bebizonyítottam, hogv az első Karika­gyűrűket a nők a férfiak orcába akasztották s ügy vezették őket a házdó:!e:’n a karikánál, il­letve az orruknál .kigva. Elvégre igy is történhetett volna, hiszen sok valószínűség szólhatna mellette. De hát mégsem igy van. A mai jegygyűrűnek, karikagyűrűnek sokkal szebb, sokkal kedvesebb a múltja, sem­hogy ilyen kesernyés tréfákkal lehetne napirend­re térni felette. A karikagyűrű s általában a ka­rika a legősibb korokban az örökkévalóságot je­lentette. Ma már nem jelent mindig örökkévaló­ságot. Sokszor csak néhány rövidke hónapot, bár hát vannak, akiknél ez a rövid idő is egy örök­kévalóság lehet. A jegygyűrűnek több ezer éves a múltja és még a XVI. században is bűvös erőt tulajdonítot­tak nemcsak a jegyg37ürünek, de a többi gyűrű­nek is. A beléjük foglalt drágakövek meg éppen pótolták az akkori nagy orvoshiányt. Volt ékkö­ves gyűrű, amely pestis ellen, másik a görcs ellen védte a gazdáját. Mérgezésnek, kopaszodásnak, bánatnak, kigyómarásnak, hályognak, részegség­nek mind meg volt a maga ékköve, ékköves gyű­rűje. Köteteket lehetne összeírni a gjmrünek külön­böző korokban való viseléséről, formájáról, je­lentőségéről. Voltak államok, melyek törvények­ben szabályozták a gyűrű viselését. A jegygyűrű a történet adatai szerint az őskorban asszon}7- vásárló eszköz vöt. Gyűrűvel vette meg a vőle­gény a mennyasszonyát. Később már csak fog­laló lett, a vételárnak egyelőre való helyettesi­tője. Jegygyűrűt csak a férfi, vagyis a vőlegény adott a nőnek. Innen van a „vőlegény" elneve­zés is, amely a vevőlegénynek rövidebb kifeje­zése. A kölcsönös gyürüadás, a gyürücsere csak későbben fejlődött ki és annyira elterjedt, hogy eljegyzés alatt mindenütt gyűrűvel való eljegy­zést értettek. Körülbelül Mátyás király korában jött divatba Magyarországon, hogy a vőlegény vette mind a két gyűrűt; azt is, amelyet a mennyasszony húzott a vőlegény ujjára és a gyürücsere már a régi magyar jog szerint is há­zassági jogot adott. Különböző korokban különböző alakja volt. Vannak gyiirügyüjtemények, amelyekben szét­nyitható jegygyűrűkre is akadunk. Ezeknek a szétnyitható gyűrűknek a fejét drágakövekkel dí­szítették s a kinyitott karika belső oldalára a házaséletre vonatkozó jelmondatokat, költői idé­zeteket véstek. Volt idő Magyarországon, nem is olyan régen, amikor a gyűrű két egymást fogó kezet ábrázolt. A kézfogó-gyürük az eljegyzés­nek kézfogás által történt megerősítéséből ered­tek. Különleges magyar népszokás volt ez, más­hol nem tűd ilyenről a krónika. Innen van az el­jegyzésnek magyar elnevezése, a kézfogó. Más népeknél olyan eljegyzési gyűrűk is voltak, ame­lyeken két galamb csókolódzik. A mai kor vőlegényei, mennyasszonyai, évtize­dek óta egyszerű aranykarikával jegyzik el egy­mást. Persze, ebben az egyszerűségben is van divat. Egyszer a laposan félgömbölyü, keske­nyebb, szélesebb, máskor a lapos, élezettszélü di­vatozott. A mai karikagyűrűk keskenyek és erő­sen domboruak. Egyik előkelő ékszerész kiraka- katában apró brilliánsokkal sűrűn kirakott és smaragddal szegélyezett jegygyűrűt is láttam. Divat volt mindig abban is, hol viseljék a pá­rok a mátkaság szimbólumát. Történeti emléke­zet óta vitáztak rajta, melyik ujjra való a jegy­gyűrű? Angol krónikák szerint a híres Erzsébet angol királyné a hüvelykujján hordta s igy kö­vetelte mindenkitől az országban. Az eljegyzési szertartás alatt a gyűrűs ujjra húzták a gyűrűt, de utána mindjárt a hüvelykujjra került. Tarnóczy Gusztávné, a néhai híres Tarnóczy- gyár tulajdonosának felesége, 0‘Donnel grófnő azzal büszkélkedhetett, hogy az ő birtokában •van Európa legnagyobb gyürügyüjteménye. Na­gyon bájosak benne azok az apró jegygyürücskék amelyekkel a fejedelmi csecsemőket jegyezték el, még ilyen bölcsős korukban. Cucli volt még a szájukban, de az ujjúkon már jegygyűrű ékeske-, dett. Diszgyürü, kitüntetőgyürü, pecsétgyűrű és száz meg százféle hivatásu és jelentőségű gyűrűje volt és van az emberiségnek és ezek között szere­pel a mindenrendü papigyürü is. A pápai gyűrű­től kezdve, a püspöki, kanonoki, prelátusi, pré­posti stb. hatalmas és nagy gyűrűkön keresztül az ékes plébánosi gyűrűkig. De egyiknek sem volt és egyiknek sincs az a miszticizmusa, hű­vössége, jelentősége, szuggesztiv ereje, amellyel a mai egyszerű kis karikává lett jegygyűrű ha­tott az emberekre és kiváltképpen a gyűrűk vi­selőire. ( káeh.) A VILÁG LEGELSŐ MARKAJA A RCniMOTON SIAMDARD 8ROGEP különféle modellekben teljesen szabadon látható írással. Különlegesség: Számoló írógépek Cseh-Szlovák Központ: PRAHA L CELETNÁ 35- - TELEFON 2871 357 F tokok: Pilsen, Reichenberg. Brünn-Herrengasse 12/14. *

Next

/
Thumbnails
Contents