Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-30 / 49. szám

Vasárnap, julius 36. mimwMM Az osztrák kölcsön és a zálog­jogok megszüntetése. Bécs, julius 29. (Saját tudósítónk jelentése-) A jóváíételi bizottság Ausztria javára föloldotta a zálog­jogot- Ezzel nem szüntették meg a békeszer­ződés teljesítését biztositó valamennyi zá­logjogot. A Zálogjogok részben való föloldá­sát az utódállamok, nevezetesen Jugoszlá­via és Románia ellenezték, mert hozzájáru­lásukat ahhoz a föltételhez kötötték, hogy a jóváíételi bizottság engedje el nekik az osztrák járom alól való fölszabadulásért kö­vetelt teljesítményeket- Németország jóvá- tételi fizetését megszállással biztosították a győzők, de a barátságos viszonyban levő jugoszláv vagy román kormányokat ilyen eszközökkel amúgy sem lehet fizetésre kényszeríteni. A részleges zálogjegy meg­szüntetése folytán Ausztria most már szaba­don rendelkezik a vámokkal, dohánybevéte­lekkel, kincstári erdőségekkel és uradalmak­kal, vannak tehát már aktívái, melyeket a külföldi kölcsön céljaira biztosítékul nyújt­hat- A jóváíételi bizottság azonban kikötötte, hogy az itt említett bevételek felét az uj jegybank ércfedezetének gyarapítására kell fölhasználni és csak a íéljövcdelmet az osz­trák állami szükségletek céljaira­A zálogjogok fölszabadulása még nem je­lent készpénzforrást, de Ausztria most már egészen más előfeltételek mellett tárgyal­hat egy nagy külső kölcsönről, mint egy hónappal ezelőtt- Tudvalevő, hogy angol és amerikai tőkét keres- Az erre vonatkozó tár­gyalásokat a tavasszal Rosenberg Vil­mos dr. indította meg Londonban, de ezek akkor pozitív eredményt nem hoztak. Mor- ganék képviselőit várták Ausztriába, ezek azonban nem jöttek, hanem helyettük az an­gol delegátus, Mr- Y o u n g tárgyalt a bécsi pénzvilág vezetőivel- Ezekről a tárgyalások­ról jelentés ment Newyorkba és Londonba, de egyéb azonban nem történt. Morgan tud­valévőén visszautasította a Németország nemzetközi kölcsönére vonatkozó javaslato­kat is, mivel ez a kölcsön csak a versaiílesi békeszerződés alapjait megbolygató módo­sítás utján válnék lehetségessé. A békeszerződések szempontjából Ausz­tria helyzete ezidőszerínt kedvezőbb- Az osztrák békeszerződést a zálogjogok fölsza­badításával ugyanis már meg is változtat­ták. Ausztria nemzetközi kölcsöne tehát előbb jöhetne létre, mint Németországé- De mert az egész világ el van árasztva hitel- kérelmekkel és az utódállamok mind kül­földi hitelt keresnek, nem bizonyos, hogy közöttük a legszegényebb: Ausztria elsőbb­ségben részesülne. A zálogjogok révén nyúj­tott biztosítékok mellett sem lehet kilátása Ausztriának arra, hogy kölcsöntervét egy­hamar megvalósítsa- A nyugati pénzpiacon pénzbőség van, a Cityben rövid lejáratú köl­csönök el sem helyezhetők, de az osztrákok hiteligénye oly nagy (legalább 10 millió font), hogy a londoni piacon még a nagy pénzbőség mellett sem lesz könnyű fölhaj­tani. A nyári időszak sem kedvez ezeknek a műveleteknek s ezért az ősz előtt gondolni sem lehet komoly tőkeszerzésre. Addig azonban nem égetően sürgős az osztrákok hitelkérése, mert a bankszabályzat érvény- beléptéig Ausztria korlátlanul nyomathat bankjegyeket. Időközben a jegybank kérdését is meg­oldották és a banktörvényt az államtanács elfogadta. Az uj állami bank augusztus IS-ikén kezdi meg működését az Osztrák- iviagyar Bank helyiségeiben, a régi veze­tőkkel, de uj szellemben. A bankok 16 millió svájci frankot fizetnek be, 44 milliót az ipari és kereskedelmi vállalatoknál helyeznek el. a hátralékos 40 millió svájci frankot pedig a külföldi pénzpiacokon fogják megszerezni. Az uj állami bankra nagy föladatok várnak, ha ki akarja menteni Ausztriát valutáris nyo­morának mélységeiből. (Dr. St. M-) — A prágai husplac- A húspiac mai for­galma közepes volt. Az árak a következő­képpen alakultak: Ürü 12—14, borjú 9—14, belföldi sertés 20—25, jugoszláv sertés 22— 23, román sertés 22—24, szlovenszkói sertés 17—20, ökör eleje 13—17, hátulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 10^—14, hátulja 12— 17, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Ke. kilogramonként­— Vasúti kedvezmény kereskedelmi utazóknak. Mint a Lid. Nov. jelent', a vasutügyi miniszter leiratban érlesitetíe az olmützi iparkamarák hogy a vasutigazgatóság olyan kereskedelmi utazóknak, akiknek ez a főhivatásúk, félévi jegy váltásánál nagy kedvezményt ad. — Könnyítések a közvetetlen személyi adótör­vényen. A „Lidove Novlny“ jelentése szerint a pénzügyminisztériumban törvényjavaslat készül az 1896 évi október 25-íkl személyi adótörvény könnyítése céljából. Eszerint oly tartozások ka­matait. amelyek a termelő vállalatoknál 1922-23- ban jelzálog alapján felvett kölcsönökből ered­nek, a kereseti adó kivetésénél ott kell beszámí­tani, ahol a kivetés alapja csupán egy ötödöt tesz ' ki, ha az ebben az alakban létrejött tartozások j nem haladják meg az illető vállalat alaptőkéjét. Ez az előny azonban csak attól az adóévtől szá- I mitott 25 évre szól, mely a tartozás keletkezésé­nek üzletévét követi. Nem vonatkozik ez a köny- i nyités olyan esetekre, melyekben a tartozás az ! 1922—23. éveket megelőzően felvett kölcsönök j közvetlen vagy közvetett konverziójából ered. ! önkormányzati testülettel bíró vállalatoknál ez a könnyítés érvényben van, tekintet nélkül az alap- ; tőke és az idegen tőke egymáshoz való vlszo- j nyára. Ha a vállalat mellékesen idegen termékek ! kereskedésével is foglalkozik, az említett könnyi- > téstől nem esik el. — A Hsztplac kilátásairól a „Slowakische Fi- nanzwelt“-ben cikk jelent meg, amelyből közöl­jük a következőket: A lisztpiacon a helyzet a behozatal korlátozása következtében bizonytalan. Általában az a vélemény, hogy a közeljövőben a lisztárak jelentékenyen esni fognak. Utalnak arra, . hogy az uj beviteli előírások ellenére a liszt alig egy hét alatt átlag 10 százalékkal olcsóbb lett. | Hivatalosan azzal okolták meg a lisztbehozatal ■ korlátozását, hogy az államnak jelentékeny kész­letei vannak eladatlanul, amelyektől nagyobb veszteség nélküi akar szabadulni. Egy másik ver­zióról is tudnak. A lisztbehozatail rendelet — úgy I hírük — a közeljövőben Prágában megtartandó ! cseh-szlovák—magyar gazdasági tanácskozások­kal van összefüggésben és e tárgyalások ked­vező befejezése után a behozatali ismét szabudda fogják tenni. Ez természetesen a lisztpiacon újabb olcsóbbodást jelentene. Általában tisztában van- : nak azzal, hogy a világpiac mai allása mellett a ; Cseh-Szlovákiaban mesterségesen fölemelt liszt- árak nem tarthatják soká magukat. 6zó van egy nagy lisztbehozatali tranzakcióról is, amelyet az I állam részesedése mellett nagybankok bonyoiita- ! nana* le és amelynek részletei a Prágában tar­tandó tanácskozások alkalmával nyernének tisz­tázást. Erinek kapcsán megemlítjük, hogy a liszt- kivitel kérdésé a magyar szakköröket is élénken foglalkoztatja és az utóbbi időben több lisztkiveli szindikátus alakult. Mint budapesti szakkörökben hiriik, az egyik ilyen szindikátus 1500 vagon liszt behozatalára vonatkozóan már megállapodást is kötött Cseh-özlovakiávaí. A prágai tárgyalások az alakulóban lévő cseh-szoivak csoport és a ■ magyar expunszinui.\átusok között érdekkőzös- J séget akarnak létesíteni. A szlovenszkói malmok, amelyek nőnapok óta válságos helyzetben van­nak, aggódva figyelik ezeket a jelenségeket. — A un'ógasagi püncii ujóúű ieszahkasa a tex­tiliparban. regnapelótt a központi ipái felügyelő­ségen Prágában a vállalkozók és a munkások megbizottainak, valamint a minisztérium kiküldő t- jének jelenlétében tárgyalás folyt a textilipar kötendő uj kollektív szerződésről. A vállaikoz .. ragaszkodtak a drágasági pótléknak újabb 15 s... • I zalékkal való leszállításához. Hosszas tanács'/, j zás után a textilmunkások szövetségének rneg- j bízottal hozzájárultak a javaslathoz azzal a kikö- | léssel, hogy a tervezett leszállítás dolgában a munkásság szavazni fog. Az uj összeg érvényes­sége december 31~ig tart. — A szlovenszkói és ruszinszkói erdők bérbe­adása. A cseh lapok híradása szerint a csehszlo­vák állam Szlovenszkóban és Ruszinszkóban levő ei dóságéit egy magánpénzügyi csoportnak bérbe akarják adni. cseh-szlovák állam háboruelőtti erdőterületét 8 milliárd koronára értékelték, mely­nek fele a szlovenszkói és ruszinszkói erdősége­ket foglalja magában. A mai árakat szem előtt tartva, 100 milliárdot érő állami birtokállományról van szó. A „Ceské Slovo“ értesülése szerint a 20 évre szóló szerződés a földmivelésügyi mi­nisztériumban már készen is van és csak aláírásra vár. A cseh sajtó egyöntetűen állást foglal a kor­mány bérleti tervezetével szemben, mert azt j mondják, semmi szükség nincs rá, hogy az állami ! erdőket a vállalkozóknak kiszolgáltassák, akik a kitermelést csupán önös érdekeik szerint végez­nék és hosszú időre lehetetlenné tennék a ra­cionális erdőgazdaságot — A Beregmtinkácsi Takarékbank és a Munká­csi Kereskedelmi Bank fúziója, A „Slowakische Finanzwelt“ jelenti: A Beregmunkácsi Takarék­bank magábaolvasztotta a Munkácsi Kereske­delmi Bankot s az uj intézetet a Szlovák Álta­lános Hitelbank affilizálta. A tranzakció alapján az egyesült bankok alaptőkéjét a lebélyegzésből eredő állami kártérítési igények és értékpapírok leírása utján 1,712.400 koronára szállították le és egyúttal 5992 darab egyenként 300 korona név­értékű uj részvény kibocsátásával 3,510.000 koro­nára emelték föl. Az uj intézet elnöke Schaum- burg-Lippe herceg, Schönborn-Buchheim gréf veje, társelnöke Baán Bertalan, a Szlovák Álta­lános Hitelbank vezérigazgatója. — - A cseh-szlovák korona emelkedése megdrá­gítja a jugoszláv gabonát Szabadkáról jelenti tu­dósitónk: Tekintve, hogy Cseh-Szlovákia a ju­goszláv gabona legnagyobb vásárlója, a cseh­szlovák korona emelkedése a jugoszláv gabona­árak emelkedését vonta maga után Egy bét alatt az uj gabona métermázsája 100 jugoszláv koro­nával 1390 koronára emelkedett s gazdasági kö­rökben újabb drágulással számolnak. Hogy a nagy kivitelt megakadályozzák, a kormány a kiviteli illetéket 80 koronáról 160 koronára emelte föL — Állam! szükségmegrendelés a vagongyárak­nál. A fémipari szervezetek kezdésére tegnap a munkásság, a munkaadók s az illetékes minisz­térium kiküldöttjének jelenlétében ankét volt, a melyen a vagon- és gépgyárak válságával fog­lalkoztak. A munkásság képviselői különösen a nagy munkanélküliségre mutattak rá, amely ka- tasztróíálisan fejlődik s ennek leküzdésére javas­latokat tettek. Az első segítséget a vasutíigyi mi­nisztérium, egyetértve a pénzügyminisztériummal, azáltal nyújtja, hogy 50 millió korona értékben vagonok javítását rendelte el. A szervezetek kép­viselői kijelentették, hogy a kormánynál lépése­ket tesznek nagyobb mennyiségű személykocsik megrendelésére, amely a. termelés részben való javulását jelentené. — Nem lesz német óragyár Cseh-Szlovákiá- ban. Megemlékeztünk róla, hogy egy nagy pforz- heimi óragyár Cseh-Szlovákiában telepet akar berendezni. Mint a prágai órások szövetsége je­lenti, egyelőre szó sincs e gyár alapításáról. = Megjavultak a magyar vetéskilátások búzá­ban és rozsban. Budapesti tudósítónk telefonjelen- tése szerint a magyar földmivelésügyi miniszter által kiadott vetésjelentés szerint a terméskilátá­sok a vihar által okozott kipergés ellenére is úgy búzában, mint rozsban megjavultak a két héttel ezelőtt kiadott termésjelentéssel szemben. A ka­lászosoknál visszaesés mutatkozik. = Az uj adójavaslatok és az érdekképvisele­tek. Budapestről jelentik: Az OMGE adóügyi bi­zottsága értekezletet tartott az uj földadójavaslat tárgyában. Az értekezleten Hadik János gróf el­nökölt. Az uj adójavaslatot Mutschenbacher Emil dr. főtitkár ismertette. Az értekezleten azt hatá­rozták, hogy augusztus 18—20-ára országos gaz­dakongresszust hívnak egybe, melyen a gazda­közönség meghallgatása után hoznak határozatot. A pénzügyminiszter által adott nyolcnapos határ­időt nem tartják elegendőnek, minthogy az ér­tekezlet ilyen fontos adóügyben a gazdaközönség legszélesebb rétegei, úgy a kis-, műit a nagybir­tokosok meghallgatása nélkül nem határozhat — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ju­lius 28-ra ülésre hívta egybe nagyválasztmányát, hogy állást foglaljon az uj adójavaslatok dolgában. Ugyanebben a tárgyban a Kereskedelmi Csar­nok választmánya is Epmnger Károly alelnök ve­zetése alatt tartott értekezletet, tnelven az uj adójavaslatokat Schreyer Jakab dr. udv. tan. is­mertette. Az előadó javaslatai alapján fogja a Ke­reskedelmi Csarnok a pénzügyminisztertől be­kért szakvéleményt előterjeszteni. = 300.000 korona egy hold föld ára Borsod vár­megyében. Miskolci tudósítónk jelenti: Borsod vármegyében néhány héttel ezelőtt tnég 80—120 ezer koronáért lehetett a föld holdját vásárolni, azóta a kevés kínálat, az amerikai visszaván- dorlók, nagy. kereslete s a korona elértéktelene­dése fölverték az árakat. Ma a borsodi földek holdanként 250—350.000 koronáért cserélnek gaz­dát. — Egy nagy borkivitel! cég csődje. Budapesti tudósítónk jelenti: A Magyar Bor és Spiritusz Ki­viteli Rt. fizetési nehézségekbe jutott s a buda­pesti törvényszéknél perenkivüli kényszeregyez­séget kért. Az eljárás már megindult, de nem járt eredménnyel, amennyiben a hitelezők a ki­egyezésre fölajánlott 25 százalékot nem fogad­ták el. — A Faszénkereskedelml és export rt. (Sop­ron) csődbe jutott. Az 1913-ban hatmillió korona részvénytőkével alakult vállalat, mint B‘csből je­lentik, csődbe jutott. A passzívák 7n millió koro­nát tesznek ki. A külföldi hitelezők közt van a Wiener Bankverein és az Angol-Osztrák Bank is. Egyezségi tárgyalás indult meg 50 százalékos kvóta alapfán. = A Levkam-Josefsthal papír- és nyomdaipari rt. legközelebbi közgyűlésén a 60 millió koronát kitevő alaptőkének 180 millió koronával való felemelését akarják elhatározni oly módon, hogy az utóbbi részvényösszeget az ázsiótartalékalap­ról átviszik a részvénytőkeszámlára és vala­mennyi részvény névértékét 250 koronáról 1000 korona névértékre változtatják át = Az Őstermelő rt. tőkeemelése. Budapest­ről jelentik: Az Általános Takarékpénztár érdek­körébe tartozó Őstermelő Rt legközelebb föl­emeli alaptőkéjét ötvenmillióról hatvanmillió ko­ronára. Az Őstermelő nagy és kiterjedt üzeme, nemkülönben a múlt évben létesített és azóta lé­nyegesen terjeszkedett terményüzlete teszi szük­ségessé a tőkeemelést. Az Őstermelő rt.-nak Cseh- Szlovákiában is vannak mezőgazdasági ipari üzemei.-- A bécsi tőzsde forgalma. Bécsből jelenti tu­dósítónk: A bécsi tőzsdén augusztus közepéig he­tenként csak hétfőn, szerdán és pénteken lesz hivatalos forgalom.- - Értékpapsrkivite! Bécsből. Becsből jelenti tudósítónk: A pénzügyminiszter rendelete* adott ki, mely szerint egy félmilliónál több értékű ér­tékpapír kivitelénél a valutárH ellenérték a de­vizaközpontnál az elvitel napján azonnal lefize­tendő.- - A német birodalmi bankkamatláb. Berlinből táviratban jelentik: A birodalmi bank a diskontót 5-ről 6 százalékra és a lombard-kamatlábat 6-ról 7 százalékra emelte föl.- - A német márka „gyengeéríékü valuta". A cseh-szlovák pénzügyminisztérium bankhivatala a német birodalmi márkát a gyengeértékü valuták közé sorozza. Éhez képest a márkában befolyó exportbevételeket nem kell többé a bankhivatal­nak beszolgáltatni.- - A tözsdelátogatás dija Bécsben. Bécsi tu­dósitónk jelenti: A tőzsde látogatási diját augusz­tusra 750.000 koronában állapították meg. '- - Jugoszláviában 150.000 vagon búzát remél­nek kivitelre. Szabadkáról jelenti tudósítónk, hogy a Bácskában az aratást már csaknem befejezték s a termés teljesen kielégítőnek mondható, bár a pontos eredmé^H számszerűen még nem tudják. A búza minőségben valamivel mögötte marad a tavalyinak. Mennyiség dolgában helyenként való­ságos rekorderedményről számolnak be. Jugo­szlávia többi részéből is kedvező hírek érkeznek. Sőt a földmivelésügyi minisztérium jelentése sze­rint — melyet azonban tulrózsásnak találnak — az idén Jugoszláviában kétszerannyi búza ter­mett, mint tavaly. A minisztériumban az idén száz- ötvenezer vagon búzát számítana! külföldi ki­vitelre. — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalom a kora délelőtti órákban élénk volt. Csak később, mikor az osztrák korona jelentékeny ellanyhtilása is­meretessé vált, csökkent a forgalom s az ár­folyamok lemorzsolódtak. Az Anglot 75, az Eisent 825, Ringhoífert 725, Skodát 454 koro­nával kötötték. A cseh cukrot 1310, az Alpl- net 250 koronával értékelték. A magánfor­galomban a devizák mind estek, különösen a német márka. A devizákat a magánforga­lomban a következőképpen jegyezték: Am­sterdam 1670, Zürich 815, London 191, Róma 196, Paris 354, Nexvyork (kábel) 42 három­negyed, Berlin 7, Bécs 0.9 és fél, Budapest 2 és egynegyed, Varsó 0.70 és Belgrád 52 és fél. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósi- ! tónk jelenti: A tőzsde ma zárva volt. A ma- i gánforgalombati a hósszirúnyzat tovább tar­tott- Az idegen pénznemeket a zürichi pari­táson felül jegyezték. A spekulációt nem be- ; folyásolta a T. £• B. E- közleménye sem, ; melyben nyilvánosságra hozta, hogy ezentúl . valutákat nem lombardiroznak. Az értékpa- | pirpiacon, ámbár a bankok tartózkodtak, az | egyes értékpapírok fantasztikus árfolyamo- I kát értek el- A devizákat a következőkép­pen jegyezték: Bécs 4-20, Prága 45.75, Zág­ráb 5-90, Bukarest 12.20, Berlin 3-12, Milánó 87-50, Zürich 360, London 8400, Napóleon dór- 7400. Az értékpapírok közül: Salgó 86-700, Rima 7000, Ált- Kőszén 60.000, Kohó 27-000, Délivasut 32.000.-- A berlini tőzsde. Berlinből jelentik: A tőzsde ma zárva volt- A magánforgalomban a devizapiacon a márka oly rohamosan ér­téktelenedett el, hogy a német valuta újabb esése iránti aggodalom erősen növekedett. A dollár ma elérte a 610 márkás árfolyamot- A nagy kereslettel szemben a kínálat cse­kély volt, úgy hogy a többi deviza is erősen emelkedett- A hangulat ideges volt. Az érték­papírpiacon a magánforgalom irányzata szilárd volt. Hogy űll a korona? Ma fizettek 100 csehszl. koronáért: Budapesten . . 4575.00 magyar koronát Zürichben . . . 12.15 svájci frankot Berlinben . . . 1423.20 német márkát T©zsi€árf©Iiiain©M szombaton, julius 29-én: Berlin. Devizák. Prága .......................1423 20 Milánó................. 2771 50 Ams terdam . . . 23620.40 kondon ...............27)150 Bne nosz Aires?. . . 222.20 New York .... 603.24 Brüss-zel ...............4719/5 Paris.....................5013-70 Kri stiania . . - 10435.90 Zürich...................11610.45 Kopenhága . .13033,65 Madrid.................. 9463.15 Stockholm . . . 15830.15 Bécs ..................... 1,405 Hetsingfors . . . 1258.40 Budapest.............. 31.46 A zii rteM devizaárfolyamok Zárlat VI1/29 VII/28. 100 esehszl. korona . 12.15 11.95 svájci frank 100 magyar korona. 0.30 0.34 „ „ ICO német márka . . 0.865 0.975 „ „ 100 hollandi forint . 203.40 204.25 „ „ 1 dollár..................... 5.25 5.26 „ „ 1 f ont sterling . . . 23.36 23,41 „ „ 100 francia frank. . 43.15 43.65 „ „ LOO olasz líra .... 24.05 24.15 „ „ 100 belga frank. . . 41.00 41.40 ,. „ 100 dán korona . . . 113.00 .13 00 „ „ Í00 svéd borona . . 136.75 i36.73 „ „ 100 norvég korona • 89 25 >38.75 „ „ 100 spanyol peseta • 81.75 1.75 „ „ 100 Buen. Air. peso 191.50 191-50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.65 1 60 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— — •— „ „ 100 osztr kor. (pénz) 0.015 0.0175 „ „ 100 osztr. leb. hankj. —.— 0.02 „ „ 100 lengyel márka . 0.085 0.085 „ „ 100 román lei ... . —.— —•— „ .. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gcsell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik,

Next

/
Thumbnails
Contents