Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-29 / 48. szám

Szombat, Sulhis 29*

itXtínmn' «udw»w*i

ttéJarnsuvA^Mftnam

bármennyire is ragaszkodik a saját nyelvéhez — protestáns felfogásából folyó alaptétele az, hogy mindenkinek saját nyelvén kell hirdetni az Isten igéjét. Ez egyik jelszó alatt indult meg a reformáció.

De a kormány a maga ismert bizalmatlansága. folytán mindezt nem akarja beismerni s a szlovák református egyházakból külön egyházmegyét akar alakítani. Mindez nem lenne baj, ha e tekintetben nem a kényszer és oktroj dolgoznék, ha maga a nép kérdez- tetnék meg. Ezt az álláspontot a felettes egyházi hatóságok is elejétől fogva osztják. Csakhogy a kormány hallani sem akar a nép akaratáról, mert fél, hogy a megkérdezett nép nem kedve szerint való feleletet ad. Ezért mindent elkövet, hogy a népet befolyásolja s meggyőződésétől eltérítse. A múlt nyáron is kormánytámogatással amerikai és cseh papok jártak az egyházakban s működésük abban merült ki, hogy magyarnyelvű, bár a nép által kedvelt papjaiktól a népet el- idegenitsék.

Sőt végső céljuk nem kevesebb, mint az, hogy elszakítván ezeket a szlovák kálvinistákat eddigi hatóságaiktól, luteránus, vagy cseh-kálvinista egyházi felsőbbség alá helyezzék, hogy ezzel szlovák nyelvükből és református vallásukból is végkép kiforgassák őket, ami aztán már igazán vakmerő és különösen a XX. században s egy magát demokratikusnak valló államban a vallás- szabadság legelemibb követelményével szemben megnyilvánuló jelenség volna.

Ez az egyházmegyévé való alakitó törekvés azonban nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a szlovák kálvinistákat egy szlovák református egyházmegyébe tömörítse s ezáltal az előbb vázolt célt elérje, hanem mentői több tiszta magyar református gyülekezetei is a kebelében lásson. Minden, a helyzetet ismerő ember tudja, hogy szlovák kálvinista anyaegyház nincs több nyolcnál, ezekhez járul néhány filia; a legutóbbi népszámlálás azonban oly csalafintasággal készült, hogy Zemplénben és lingban még tiszta magyar községek híveit is jórészben szlovákoknak tüntette fel. Most aztán e kevésbé megbízható statisztika alapján azt a merész állítást hangoztatják, hogy,a szlovák kálvinisták száma sokkal több, mint eddig hinni lehetett volna. És már el is készült a tervezet arról, hogy ebbe a szlovák kálvinista egyházmegyébe igenis nem 8, hanem sokkal több, 25—30 anyaegyház iog tartozni. Természetesen a felsorolt községek kivétel nélkül olyanok, amelyekben a református hívek csak magyarul tudnak és sem iskolájukban, sem templomukban sohasem hangzott más be- I széd a magyaron kívül.

Kiváncsiak vagyunk, hogy mire fog menni a kormány ezzel az erőszakoskodással. Mert a református egyház hivatalos hatósága kí- ; nyilvánította ugyan már több Ízben, hogy a szlovák egyházmegye megszervezését, ha a nép akaratával történt, nem ellenzi, de éppen o népakarat sohasem nyugodhatik bele abba, hogy tiszta magyar gyülekezetek ily terveknek essenek áldozatául. A túlságos sovinizmus mindig meg szokta magát bo- szulni. Péter Mihály.

Az optálási határidő letelte után.

K o r 1 á t h Endre dr., a ruszinszkói magyar pártok szövetségének ügyvezetője jun. 26-án, mikor tudvalévőén az optálási határidő lejárt, szózattal fordult a ruszinszkói magyarsághoz, amelyben a többi között az alábbiakat írja:

— Eltávoztak körünkből, kik nem találták meg ősi földjükön további megélhetésüket; eltávoztak a kishitüek, kik nemzetükért csak élni akartak és tudtak, de szenvedni és tűrni nem. Ittmaradtak, akiknek lelkében van hit, bizalom, öntu dat. Fájt elveszíteni az eltávozókat, de büszke vagyok arra, hogy oly kevesen távoztak el s oly sokan vagyunk az ittmara- dottak, a bizakodók, az öntudattal teljesek.

— Mi megadjuk az államnak, ami az államé, de nemzeti öntudatunk birtokában megköveteljük és meg is fogjuk követelni azí, ami a miénk s amit nekünk még a trianoni békeparancs is biztosított Mi békében akarunk együtt élni továbbra is azokkal, akikkel évszázadok óta békében és megbecsülésben éltünk, de a megbecsülést az ö részükről is megköveteljük magunknak. Mi dolgozunk és munkánkkal hozzájárulunk az állam életéhez, de munkánk ellenében megköveteljük, hogy felettünk ne tegyenek első- és másodosztályú áífampogárok.

Amint eddig megőriztük, úgy a jövőben i is őrizzétek meg hiteiket, bizalmatokat a saját magatok erejében s itt maradt magyar testvéreitek magyarságában. És e bizalom meg fog benneteket tartani, hoev, amikor a megpróbáltatások után megmé- méretíink, súlyosaknak fogtok találtatni, őrizzen meg mindnyájunkat Istenünk a kicsinyhitüségtől, mert a kishitűség tántoríthatja meg az embert nemzete örök életének hitében is s ez sülyesztheti le arra a | fokra, hogy a megpróbáltatásokat nem | bírja el s megméretés után könnyűnek fog faláltatni.

í Korláth szózatának igazságai nemcsak a ruszinszkói, de a szlovenszkói magyarság leikéhez is szólnak.

A magyarság iskola ügyi akciója,

Ungvár lakossága vasárnap délelőtt 11 órakor a Széchenyi-téren a magyar iskolák érdekében népgyülést tart. A felhívás, amelyet nyolcvannégy ungvári polgár irt alá, a többi között ezeket mondja:

Jövőnk hite s reménye gyermekeinkben van. Mi, kik gyermekeink boldogulásáért aggódunk, kötelességünknek tartjuk, hogy gyermekeink lövőiét biztosítsuk. A jövő azonban csak úgy lesz biztosítható, ha gyermekeinket megfelelő magyarnyelvű nevelésben részesítjük! Jogos és kérő szavunk a pusztában elhangzott szó maradt. Pedig az állam érdeke az, hogy népe kulturált legyen. A kultúrát pedig mindenki csak saját anyanyelvén teheti magáévá.

A szlovák néppárt legújabb eseményei.

A Vrabec-ügy hullámai. — Benes két milliót is ad egy uj szlovák katolikus párt céljaira.

Jelentettük, hogy V r a b e c képviselőt a szlovák néppárt égisze alatt álló keresztény- szocialista szakszervezetek szövetsége kibuktatta az elnöki székből. Vrabec ennek ellenére a párt hivatalos lapját, a-Slovensky Kres- tánsky Socialistát jogosulatlanul kiadta tovább is és annak következő számát önhatalmúlag megjelentette, noha a szerkesztéssel egjr más egyént bíztak meg. A Národni Listy úgy tudja, hogy ebben a külön számban Vrabec nyílt levelet intézett Hlinkához és benne élesen bírálta Hlinkának a földbirtokreformmal szemben elfoglalt álláspontját, valamint a keresz- tényszocialista párttal folytatott tárgyalásait. A cseh lap szerint Vrabec azt jelentette ki nyílt levelében, hogy a szlovák néppárt jelenlegi vezetőségével szemben ellenzékbe megy át és a Cirill-Metód-féle eszméért, azaz a cseh és morva katolikusokkal való együttműködésért fog küzdeni.

A Slovák mai számában kitér arra a helyzetre, ameb Vrabec magatartása következtében előállott. Elmondja, hogy Prága, miután a cseh néppártnak a koalícióból való kiválása után elvesztette a befolyását Szlovenszkóban, mindent elkövetett, hogy előbbi h..talmát és befolyását elérje és eme cél elérése végett egy uj szlo' k katolikus pártot akart alapítani. Az uj párt alapítására hol Srobár, hol Medvecky Károly, hol Okányik és Micsura kapott megbízást. Ber.es erre a célra hajlandó lett volna két millió koronát is adni Azonban

ez a terv meghiúsult azért, mert nem akadt elegendő ember, aki az uj párthoz csatlakozott volna. Prágából ekkor Jurigát és Tomaneket kezdték dicsérgetni és a mennyekig emelték őket Tukával szemben. Mikor azonban Juriga és Tomanek nem állott kötélnek, Vrabeccel próbálkoztak meg, aki egyszeriben a cseh sajtónak és politikának a kedvence lett. Vrabec irányváltozása után most az ő megmentésére kiküldték Csűrik cseh képviselőt is. A Slovák abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy a prágai kormány kísérletei sorra meg fognak hiúsulni.

Nem engedték meg a rimaszombati arató-ünnepet és iparkiállitást.

Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az Orszá gos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt rimaszombati körzetének vezetősége elhatározta, hogy augusztus 6-án körzeti választmányi ülést tart és ezzel kapcsolatban ipari kiállítást és nagy arató-ünnepet rendez Rimaszombatban. Az ünnepség megtartására vonatkozó kérvényt a pártvezetöség julius 13-án benyújtotta a rimaszombati rendőrkapitányságon. Ezt a kérvényt azonban ismeret len módon megelőzte az iktatásnál a csehszlovák szociáldemokrata pártnak — értesülésünk szerint — julius 14-én beadott kérvénye, melyben ugyancsak augusztus 6-ára népünnepély megtartásának engedélyezését kérte. A rendőrkapitány, noha az ünnepségeket csupán egy időben, de nem egy helyen tartották volna meg, arra hivatkozva, hogy a cseh-szlovák szociáldemokrata párt bejelentése megelőzte a magyar kisgazdapártét, az utóbbi kérvényét elutasította.

Az elutasítást Nagy Sándor rimaszombati körzeti főtitkár megfelebbezte a zsupáni hivatalhoz. A felebbezést azonban a zsupáni hivatal az alábbi ékes magyarsággal megfogalmazott határozattal elutasította:

„Erre a napra már előzőleg bejelentett a csehszlovák szociáldemokrata párt egy nyilvános . népgyülést és ünnepélyt, igaz, hogy más részében a városnak, de az úttest mentén, melynek közelében a magyar kisgazdapárt az ő ünnepélyét szándékozik megtartani. A közelmúltban Rimaszombatban ugyan egy másik, de szintén magyar egylet rendezett ünnepélyt, amelynek rendezői névsorában a jelenlegi rendezők is fellelhetők. A hatóság annak idején ezt az ünnepélyt engedélyezte. azon feltétellé!, hogy annak politikai karaktere nem lesz. A rendezők ezt megígérték, de szavukat nem tartották be. Az aratás! ünnepély egy'politikai párt keretében lészen megtartandó, amely körülmény nem nyújt biztositékot arra, hogy az ment legyen politika? színezettől s esetleg ily természetű kilengésektől. A rendezőségnek újságban megjelent felhívása eire következtet, mert díjazni szándékozik a legszebb magyar nemzeti viseletben megjelenteket, hogy a tisztán nemzetiségű jelleg alkalmat nyújthatna otynemü eseményekre, amelyek a közelmúltban játszódtak le ugyanazon személyek rendezése alatt, midőn is a magyar Himnusz tüntetésképp lett dalolva a zsupáni hivatal előtt. Tekintettel arra, hogy az Ily alkalom, amely nemzetiségű tüntetés jellegét ölti magára, az ugyanakkor megtartandó más nemzetiségű csoportok összejövetele folytán azoknak nemzeti sérelmeit sérthetné s ezáltal a közbéke veszélyeztetve volna s alkalom nyílnék nyugtalanságra s igy könnyen megeshetnék, hogy ezekből összetűzések is keletkezhetnének, ezen okokból a kérelmezett gazdasági ünnepélyt nem engedélyezem.*'

Az elutasitóhatározat következtében az augusztus 6-ra tervezett arató-ünnepet nem lehet megtartani. A rimaszombati körzeti pártvezetőség azonban a határozattal szemben jogorvoslattal fog élni s az ünnepnek egy későbbi időben való megtarthatását fog?a kieszközölni. A zsupáni határozat következtében elhalasztották a körzeti választmány ülését és az ipari kiállítást is.

Máramarossjdgetet RuszmkóSioz csatolják.

Az ungvári Kárpáti Futár illetékes helyről szerzett értesülés alapján azt irta, hogy Cseh-Szlovákia és Románia között tárgyalások indultak meg Mármarosszigetnek Ruszinszkóhoz való csatolása érdekében és hogy a cseh-szlovák—román határmegálla- pitó bizottság a várost Ruszinszkónak ítélte.

A külügyminisztérium politikai ügyosztálya. amelytől felvilágosítást kértünk, úgy nyilatkozott, hogy illetékes helyen nem tudnak semmit ilyen tárgyalásokról,

Hlinka Pótlóimban.

Podolini tudósítónk jelenti: A podolin

Szent Anna-napi búcsún (julius 26-án) megjelent Hlinka András is. Reggel gyóntatott, majd celebrált és azután szentbeszédet mondott. Az ezután következett német istentisz- tele befejeztével a templom előtti téren legalább kétezer hallgató előtt népgyülést tartott és kifejtette a párt programját. Beszédében élesen bírálta a szociáldemokraták és az agrárius párt működését. A népgyiilés egyhisz akkor hamis szent volt ez s én nem lehe-! tek bűnös!

— Hát persze, — deklamált Kanchal is — itt az a bizonyos kulcslyuk a Nagyasszonyunk szivéhez s én már a kulcsot is megkovácsoltam hozzá••.

Egy cédulát vont elő a dolmánya zsebéből:

— Itt már a kész supplicatio, útközben a kocsiban concipiáltam, — rnajd mindjárt tisztába irom s Erdődy gróffal expediáljuk Schön- brunnba ... Tehát: „Felség, miután Istennek az ő divina clementiája úgy akarta, hogy a bresztováci ál-Nepomuknak az ő hitetlen pogány volta ily diadalmasan demonstráltassék, ezennel nyilvánvaló, hogy az eddigi bűnös is csak ál-bíinös és nemhogy büntetést, hanem inkább kegyelmet, sőt jutalmat érdemelne, amiért felsőbb ihletésre ezt a hamis szentet igy leálcázta. Kegyelem neki, Felség! ••. P. S- A becses és értékes imperatori szobrot pedig Felségednek Tudományos Gyűjteménye számára, úgymint a bécsi Múzeumba expe- diáljuk-“

VI.

Sietni kellett. S Erdődy gróf főispán sietett is a kegyelemkérvénnyel. A felség szigorú arccal vette kézbe, ám keménysége lassan felengedett. A végén elmosolyodott... Persze hivatta azért a nunciust, de mondják, ő beszélt, egész idő alatt ő kapacitálta bocsánatra a szent férfiút- Hogy örült aztán, hogy megbocsáthat! Ad audiendum hivatta, — de már nem Kóbit. nem is Jakobyt, hanem szent- bibori és rappforrói Szentjakaby Miklós ajtónálló kamarást, Bresztovác urát • •.

%

Miklós ur a római imperátorrá pucolt Ne- pomukkal érkezett Bécsbe. Reszketve állt meg királynője előtt s szerelmes könye patakzott a kegyelmező felséges kézre- Nedvesen csillant a jó Nagyasszony szeme is:

— Alsó Kind ... őszülő vén bolond te . . . Hát érdemes volt? • • * Nem inkább megházasodtál volna? Nem bánod?

Billent a deres fő, de aztán rezzenve egyenesedett ki az egykori gárdista:

— Nem, felség, nem bánom- Igaz magyar, ha nem veheti el azt, akit szeret, hát magában maradA felség bólintott:

— No de legalább most itt Bécsben maradsz— Köszönöm, felség. És még csak egyet kérnék ...

— Mii fiam?

— Hogy szabadjon ide elmennem reggelenként az udvari kapucinus kápolnába.

— Megengedem, fiamÉs Miklós ur azontúl minden reggel pontosan ott volt az udvari kápolnában- Imádkozott s közben folyton az üveg mögött ájta- toskodó királynőjére nézett föl- És mikor évek múltán egy napon a Nagyasszony nem jött el többet, hanem egy emelettel lejebb szállt a kriptába, Szentjakaby Miklós azért továbbra is eljárt a kápolnába és továbbra Is oda imádkozott föl az emelet felé- ö azontúl is ott látta bálványa képét s úgy érezte, ! e kép most már az övé, — egészen az övé I egymagáé • •.

(Vége)

Nava sem tud megbirkózni az összekuszált politikai helyzet válságával s hogy a megoldásnak más módját kell megkeresni. Ez a mód csak a kamara föloszlatása lehet s erre mint komoly lehetőségre máris gondolnak az olasz politikusok. Római jelentés szerint ugyanis a jobboldali pártok Giolitti vezetése alatt a képviselőház föloszlatását és átmeneti ügyvivő kormány kinevezését jelölik meg, mint egyedüli kivezető utat a mai válságból. Mussolini is mielőbb uj választásokat óhajt azért, hogy a fascista párt megerősödjék.

De Nava nyilatkozata.

Róma, julius 28. (Stephani.) Az Epocha egyik szerkesztőiével folytatott beszélgetésben de Nava kijelentette, hogy szeretné, ha a lelkek megnyugtatására irányuló misszióját megkönnyitenék. E törekvés mellett a minisztérium megalakítása csupán alárendelt jelentőségű.

I szlovdh ftűfttnisfa egyházmegye héricse.

Gálszécs, julius 28.

Nem mindenki tudja, hogy a Szlovenszkó- |ban lakó reformátusok közt néhány ezer fő- !re menő szlovákajku református is él, Felső- Zemplén- és Ungmegyében. Hogy miképpen kerültek a hajdan egészen színtiszta magyar kálvinisták közé szlovákok, azt e sorok Írója „A szlovák kálvinista kérdés" című röpiratában, mely szlovák nyelven jelent ímeg s az intézőkörök felvilágosítására volt szánva, történeti alapon fejtette ki. A XIV. század elején történt ugyanis a mostani szlovák, egyben magyar kálvinistáknak a különféle kedvezőtlen, a magyarságra nézve ártalmas körülmények között való elszlo- vákositása.

Mióta megtörtént az uj államalakulás: a

kormány kettőzött éberséggel figyeli a szlo- jvák kálvinistáknak a helyzetét és a legna- jgyobbfoku bizalmatlansággal viseltetik a szlovákajku nyolc anyaegyház felettes ma- igyar hatóságával, az egyházmegyével és az egyházkerülettel szemben. Holott erre nézve jsemmiféle néven nevezendő oka nem lehet !sem a múlt, sem a jelen miatt. Mert ime, kétszáz esztendeje, hogy a magyar kálvinisták 'között szlovákok is élnek s a magyar református egyház olyan sovén volt, hogy e jhivei nyelvüket mind megőrizhették s habár jaz iskolai tanítás nyelve az előbbi éra alatt imár magyar volt, de különösen az öregeb- ibek kedvéért, papjaik az istentiszteleteket j szlovák nyelven tartották meg, a hitéletre jvonatkozó minden vallásos könyv kiadásáénál szlovák nyelven is gondoskodtak, úgy hogy ezeknek a szlovák nyelven kiadott ivallásos könyveknek 1735-től a mai napig jegész irodalma van. Sőt megesett a magyar kálvinisták részéről az a sovinizmus, (az a mindig ostorozott sovinizmus) hogy ezeknek a szlováknyelvü vallásos könyveknek egy része a magyar kálvinizmus főfészké ben, Debrecenben, a debreceni kálvinisták támogatásával jelent meg. Hiszen ez nem is történhetett és történhetik másképpen ama protestáns egyház kebelében, melynek —

g