Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-29 / 48. szám

Szombat, Julíus 29.

3

\9^(UíM/iGYm7áRmhangulag eifogadott határozatában az autonómiát, a vallási szabadságot, a tizennyolc- államosított katolikus gimnázium visszaadását s a lengyeleknek jutott magurai és árvái községek visszacsatolását követelte.

A petka karlslbadi tanácskozásai.

A petka valamennyi tagja megérkezett Karlsbadba és megkezdte a jelenlegi kormány újjáalakításáról a végső tanácskozásokat. A megbeszélések szigorúan bizalmasak és előreláthatólag holnap befejezést nyernek.

Bene3 tárgyalásai a lengyel követtel.

Benes miniszterelnök szerdán Marienbad' ba érkezett, ahol Lengyelországnak ott időző prágai követét, Piltz Erazmus rendkiviili követet és meghatalmazott minisztert látogatta meg. A csütörtöki napon a két miniszter állandóan tárgyalt.

A mszinszkói választások.

A ruszinszkói lapokban minduntalan fel- feltünik az a hir, hogy Ruszinszkóban a szojmi és parlamenti választásokat a közel jövőben kiírják. A Prágai Magyar Hirlap illetékes helyről szerzett értesülések alapján ezeket a híreszteléseket annak idején megcáfolta.

A Tribuna most azt Írja, hogy az ö értesülése szerint szó lehet ugyan arról, hogy a községi választásokat ősszel esetleg megtartják, de a parlamenti választásokat a minisztertanácsnak egy régebbi határozata szerint egyidőben fogják megtartani a tescheni és hulcsini választásokkal. A tescheni és hulcsini választások kiirásához pedig szükség van arra, hogy a nemzetgyűlés a választási rendtartásról szóló törvényt módosítsa. A Teschenre és Hulcsinre eső mandátumok számának megállapításánál ,ugyanis abból indultak ki, hogy a cseh-szlo- ■vák köztársaság az egész tescheni népszavazási területet fogja megkapni. A kormánynak ez a reménye azonban nem teljesült, miért is az eredetileg megállapított mandátumok száma jóvá! több, mint ameny- nyi a lakosság számának megfelelne. A belügyminiszter már elő is készítette a modó- isitó javaslatot és nincs kizárva, hogy az ■ősszel a parlament elé kerül. A törvény elfogadása előtt nem Írják ki a ruszinszkói választásokat, noha ezek megejtése előtt Ruszinszkó teljesen alkotmányon kívüli helyzetben van.

A Javorma ügye.

Ahogy a Lidové Noviny jelenti, a Javo- rina kérdésében a tárgyalások holtpontra jutottak. A lap szerint Benes a tárgyalásokról azok befejezése után tájékoztatni fogja a koalíciós pártokat s csakis azok hozzájárulása után fog megkezdődni a döntő tanácskozás.

h Etóhcfcongrcssziis Kfttetett sUéisesierzöiései ralzlöjől

London, juiius 28- A nemzetközi békekongresszus tegnap délutáni ülésén Európa gazdasági ujrafölépitésének kérdését vitatták meg. Pármoor lord bevezetője után Peish beszédet mondott, amelyben egyebek közt kifejtette, hogy Európa valamennyi nagy állama e pillanatban majdnem csőd előtt áll. Kételkedik abban, hogy francia- országot akármi is megmenthetné még az anyagi összeomlástól.

Franciaországot csupán annyi illeti, ameny- nyi elpusztított területeinek fölépítéséhez szükséges s ezt az összeget közös erőkifejtéssel kell megszerezni. Véleménye szerint Németország hajlandó e célra észszerű ösz- szeget áldozni. Sir Thomas Beyclay kifejtette, hogy a legjobb terv az lenne, ha a kormányon kívül álló jogi szakértőkből bizottságot alakítanának, amely a versaillesi békeszerződést felülvizsgálná s memorandumban fejtené ki azokat a pontokat, amelyekben a béke- szerződés a valódi béke alapföltételeitől'eltér. Ezután több határozatot fogadtak el, ameOLD ENGLAND

Sikkes angol utazó- és sportkosztiimök a legújabb diratsziuekben. Kockás bricsesszek, valamint a hozzáillő mellények a leggondosabban elkészíttetnek.

479 Palals Landesbank

B. METZELES, pbaga. Nekozanao 2

Úri- és női szabóság mértók utdu.

Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás.

lyekben kimondják, hogy Európa gazdasági rendbehozatalára a következő rendszabályokra van szükség:

1- A jóvátételí fizetéseknek oly összegre való leszállítása, amelyet a német nép meg tud fizetni,

2. a rajnai megszálló sereg visszavonása,

3. a Saar-területnek Németország részére való visszaadása,

4. az ipart és kereskedelmet fejlesztő alapföltételek visszaállítása,

5. a kölcsönös adósságok törlesztése,

6- a fegyverkezés megszüntetése,

7- a népszövetség kiépítése, j

S. oly nemzetközi kölcsön, amelynek se- j gitségével Európa ujrafölépitését rövid időn belül be lehetne fejezni,

9. a békeszerződéseknek a népszövetség által való reviziója,

10. minden nemzetnek el kell ismernie azt, hogy az orosz nép oly kormányzatot választhat magának, aminőt akar, viszont Oroszországnak el kell ismernie háború- előtti adósságait,

11. kielégítő pénzügyi segítség Oroszország számára.

Bonyodalom a londoni iaWMzfts Mrll.

Újabb ellentétek Anglia és Franciaország között.

Poincaré londoni utjának terminusa nap- ról-napra változik- A francia minisztertanács tegnap foglalkozott a londoni látogatás tervével s az ülés után a sajtó képviselői azt az információt nyerték, hogy az elnök utazásának időpontja ma még bizonytalan. Hivatalos francia körök ug ytudják, hogy Lloyd Georgetól függ az utazás időpontja, mert Poincaré az angol meghívásra azt válaszolta, hogy akkor kel útra, mikor Lloyd Georgenak legjobban konveniál. Párisban azt hiszik, hogy Lloyd George szeptember előtt nem fogja kitűzni a találkozás dátumát. Ezt az angol huzavonát nyíltan az olasz kormányválsággal okolják meg s azt hirdetik, hogy az uj olasz kormány megalakulása után lehet a találkozás idejét megállapítani. Lloyd George határozatlanságát egyes francia politikai csoportosulások azonban mással magyarázzák. Vannak, akik úgy tudják, hogy Lloyd George időt akar adni az angol-francia ellentétek lehiggadására s ezért akarja szeptemberre kitolni a találkozást- Mert kétségtelen, hogy nagy ellentétek vannak ismét Páris és London között- Egy angol munkáslap arról ir, hogy Poincaré a legszemtelenebb zsarolást akarja véghez vinni azzal a fenyegetéssel, hogy az esetben, ha Anglia nem engedi el Franciaország adósságait s nem mond le a jóvátételi igényéről, Európát teljes káoszba fogja dönteni. Ezzel az angol hanggal szemben érdekes följegyezni a francia Petit Journal cikkét, mely azon siránkozik, hogy az angol kormány be akarja várni az olasz kormányválság megoldását, holott erre nincs szükség, mert az olaszok nélkül is lehet tárgyalást kezdeni. A lap szerint szükség van arra, hogy Poincaré és Lloj'd George négy- szemközt tárgyaljanak s csak megegyezés esetén bővitsék ki a tanácskozást uj résztvevőkkel. Nem tehető föl, — Írja a lap — hogy Lloyd Georgenak az a szándékadiogy Francia- ország a tanácskozáson kisebbségben maradjon s hogy végeredményben revolvert szegezzen Franciaország mellének- Szomorú, hogy London egy lépést tesz előre, Páris mindig hátrafelé lép s ha Páris határozza el magát az előremenetelre, London mindig hátrál egy lépésselEz a két lapszemelvény beszédesen mutat reá az angol-francia ellentétekre, melyek különösen ama kérdés körül mérgesednek el, kik vegyenek részt a londoni tanácskozáson- Az angol kormány a legfelsőbb tanácsot akarta egybehívni, Poincaré azonban erre nem ''olt kapható- Erre az angolok az olaszokkal való tanácskozást jelentették ki szükségesnek, amire Poincaré azzal felelt, hogy a belgákat sem lehet kihagyni a találkozásra meghívandók sorából. Feleletül Lloyd George kijelentette, hogy a spanyolokat is meginvitálandók- nak tartja s Poincaré eddig nem játszott ki újabb kártyát Lloyd Georggal szemben. De ha a parti ily folyik tovább, akkor Poincaré maga fogja megvalósítani Lloyd George eredeti tanát, mely a békeszerződést aláíró hatalmak konferenciáját hozta javaslatba.

Lloyd George a londoni találkozásról.

London, július 28. Több kérdésre válaszolva Lloyd George az alsóházban kijelentette, hogy a jóvátételek és a szövetségközt adósságok kérdését a jövő hét folyamán fogják tárgyalni. Az olasz miniszterválság miatt bizonyos nehézségek álltak be, különben a francia miniszterelnök már a jövő héten Londonba jött volna. A tanácskozás időpontjának meghatározása kizárólag az olasz miniszterválságtól függ. Wedgwood azt kérdezte, hogy vájjon a francia kormány szerződést szándékozik-e kötni az angol kormánnyal, amely Franciaország angliai adósságait törölné, s Németországnak oly kölcsön megadását javasolná, amelyből Francia- ország jelentékeny részt, körülbelül ^ ötven százalékot kapna? Lloyd George válaszában kifejtette, hogy mig a tárgyalások meg nem kezdődtek, ezekre a kérdésekre, amelyek idegen országokat is érintenek, igen nehéz feleletet adni.

A francia kormány fenyegetőzik. Páris, juiius 28. A Matin mai számában feltűnő helyen közli a tegnapi minisztertanácsnak a jóvátételi kérdésben hozott határozatait. A lap szerint a minisztertanácsban elhatározták, hogy

ha a londoni konferencia bármely oknál fogva elhalasztatnék és augusztus 15-ike előtt, vagyis a legközelebbi német fizetési terminus előtt megtarható nem lenne, akkor a francia kormánynak más eszközökhöz kell folyamodnia, hogy véleményének világosan kifejezést adjon, mert a francia nép nem hajlandó tovább türelemmel várni. Franciaország pénzügyi helyzete olyan, hogy a bizonytalanságot tovább nem tűrheti. Németország semmit sem tett, hogy rendes gazdasági helyzetet teremtsen s ezért nem szabad Németországot uiabb haladékok adásával felbátorítani. Bizonyos az, hogy Franciaország a rendelkezésre áló eszközökkel kénytelen lesz egymagában is élni, ha a szövetségesek visz- szautasitják fölfogását.

De egyúttal az is teljesen világos a francia kormány előtt, hogy a gyors fizetések érdekében áldozatokat kell hozni és a nemzetközi pénzpiacon engedményket kell tenni. Az engedmények azonban csak akkor lehetségesek, ha a Németország által okozott pusztítások kártérítései elsőbbségi jogokat élveznek s elsősorban amaz államok kapnak prioritást, amelyek már nagy összegeket fordítottak a pusztítások újra fölépítésére. A Matin megállapítja, hogy a francia jóvátételi politika engedékeny, de egyúttal szilárd is. Ha Anglia az olasz kormányválságra való hivatkozással el akarja odázni a kérdés tisztázását, Franciaország akkor sem fogja jogos érdekeit föláldozni. Poincaré fenyegetése a nacionalisták politikájának nem felel meg teljesen, mert Pertinax mai cikkében azt követeli, hogy Németország vétkességét meg kell állapítani és a Rajna balpartjának megszállását ki kell terjeszteni.

Lloyd George uj terve a jóvátételekről.

Páris, juiius 28. (Saját tudósítónktól.) A Cab- logramme mai számában Londoni tudósítójának jelentését közli, mely szerint Lloyd George a jóvátételt kérdések uj megoldási módozatát dolgozta ki, amelyet hat hét múlva fog a nyilvánosságra hozni s amely — véleménye szerint — az egész világban óriási szenzációt fog kelteni.

KŰEPOEIVIKA

Seregszemle az olasz pártokon.

Róma, juiius 28.

(Saját tudósítónktól.) A hosszú ideje húzódó olasz kabinetkrizis újból aktuálissá teszi az olasz pártok seregszemléjét. Mikor az olasz királyságot megteremtették, az olasz parlamentben csupán két nagy párt volt: a jobboldaliak, akik alkotmányos monarkisták voltak — angol példa szerint — s a baloldaliak, akik a francia forradalom ideológiáját követték. Miután a katolikusok teljesen tartózkodtak a politikától s a munkásoknak komolyabb befolyásuk nem volt, a parlamenti képviselet kizárólagos letéteményese a polgárság volt. Csupán a kilencvenes évek kezdetén alakították meg az első szocialista pártszervezetet. Mikor Giolitti kormányra került, első lépése az volt, hogy a prefektc- rákat kormányhü férfiakkal töltötte be s ezen a módon az egész választási apparátust saját hatalmi körébe vonva, a század első évtizedében megteremtette saját parlamenti diktatúráját.

1919-ben Nitti fölismerte annak a szükségét, hogy az egyre inkább balfelé eltolódó szocializmusnak parlamenti biztosítószelepet adjon. A novemberi választások után a szocialisták 155 képviselővel bevonultak a parlamentbe. Teljes parlamenti többségre tette', volna szert, ha a katolikusok Don Stur'- vezetése alatti néppártban nem szervezkedtek volna. A szocialisták r> popolárikka), néppártiakkal szemben inkább szabotáltál: a nemzet politikai, gazdasági és pénzügyi cetét s ezen az ellentálláson tört meg Nitti belpolitikája. A kamara visszahívta Giolittit, a'c: íascista-nemzeti befolyások alatt a kamara. 1921-ben föloszlatta. Azonban nz uj választások alkalmával Giolitti politikája a szocialisták és a néppárt szilárd szervezetein teljesen megtört. A szocialisták továbbra sem tudták az együttműködésre elhatározni magukat s különben is a kamara mai összetétele szerint, ha a popolárik a szociáldemokratákkal, a reformszocialistákkal s a Nini által újra megalakított olasz demokrata párttal egyesülnének is, még sem rendelkeznének biztos többséggel. A szociáldemokrata párt ugyanis krónikus krízisben van. Az 1927 januárjában Livornoban megtartott párína- pon a kommunisták Bombacci és Graziadéi | gróf vezetésével kiléptek a pártból. A „hivatalos” szocialista párt kebelén belül Turati- n ak (többségi szocialisták) és Ser rabnak (független szocialisták, vagy maximalisták! külön-külön csoportja van.

Minthogy a forradalmat kül- és belpolitikai okok miatt megcsinálni nem tudták s a ías- cisták politikai befolyása egyre nőtt, nyolc- van szocialista képviselő júniusban elhatározta, bogi'’ együtt működik a polgáriakkal. Ez a lépés azonban újabb szakadást eredményezett, úgy hogy jelenleg az együttműködésre mindössze 106 szocialista képviselő vehető számba. Hozzájuk csatlakozna még 10b popolári, valamint Nitti pártjának harminchat képviselője, összesen tehát 248 képviselő, holott a többséghez, miután a kamarának 535 tagja van, 268-ra lenne szükség. A jobboldali pártokban 25 agrárius, 31 fascista s Federzoni vezetése alatt ll nacionalista van, összesen tehát 65 képviselő. Akármilyen oldalról ítéljük meg tehát az olasz kamara helyzetét, a pártviszonyok rendkívül homályosak és zavarosak s a kamara mai összetétele mellett aligha lesz lehetséges biztos alapokon álló kormányt alakítani. Különben is a szélső jobboldali pártok, a nacionalisták és a fascisták, a parlamentarizmust mai formájában túlhaladott álláspontnak tartják, a nacionalistáknak kedvenc ideálja az erős. csupán a hadseregre és hivatalnoki karra támaszkodó monarkia, mint aminő a háború előtti Németország volt. Velük ellentétben Mussolininak, a volt szocialistának fasciz- musa demokratikus. Jóllehet, mindketten résztvesznek a parlamenti életben, voltaképpen csupán egy érzelmi, illetőleg szellem! irányzat hordozói s mindkettő részére a haza eszméje a „legfőbb vallás”. Ezért fordulnak oly különös élességgel a szocialisták és popolárik „nemzetközi” pártjai ellen. A fascista Patria szerint a fascista szervezetekben ösz- szeirt munkások száma 648,000-re rúgott. A fascizmus, amelynek kíilörv párt-hadserege van, ezek szerint a nemzet)/ szocializmusnak oly szokatlan jelensége, amely az európai kulturnépek belső fejlődésében mindmáig ismeretlen volt.

Llovd George aj európai konferenciát akar.

London, juiius 28. (Reuter.) Az alsóházban lord Gream, Angolország képviselője a hágai konferencián megtette jelentését. Ezzel kapcsolatosan annak a nézetének adott kifejezést, hogy Oroszország, ha oly politikát fog követni, mely a legutóbbi orosz javaslatoknak megfelel, jó utón van ahhoz, hogy gazdasági életét helyreállítsa- Lloyd George kijelentette, hogy uj konferenciák szükségességét látja és azt mondta, hogy a szövetségesek, a későbbi beavatkozások ellenére sem okolhatók azzal, hogy Oroszországba való betöréseket idéztek volna föl. A szövetségesek csupán megakadályozták Németországot abban, hogy Oroszország javait a maga számára lefoglalja. A genuai s hágai konferenciák nagymértékben hozzájárultak Oroszország neveléséhez. Kifejtette Lloyd George, hogy a mai nyugtalan európai helyzet nem oldható meg egy-két vagy esetleg egy tucat konferencia segítségével, de addig kel laz embereket összehozni, míg újra békét teremtenek Európában.

Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étté* remben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.