Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-29 / 48. szám

Szombat, Julíus 29. 3 \9^(UíM/iGYm7áRm­hangulag eifogadott határozatában az auto­nómiát, a vallási szabadságot, a tizennyolc- államosított katolikus gimnázium visszaadá­sát s a lengyeleknek jutott magurai és árvái községek visszacsatolását követelte. A petka karlslbadi tanácskozásai. A petka valamennyi tagja megérkezett Karlsbadba és megkezdte a jelenlegi kor­mány újjáalakításáról a végső tanácskozáso­kat. A megbeszélések szigorúan bizalmasak és előreláthatólag holnap befejezést nyernek. Bene3 tárgyalásai a lengyel követtel. Benes miniszterelnök szerdán Marienbad' ba érkezett, ahol Lengyelországnak ott idő­ző prágai követét, Piltz Erazmus rendkiviili követet és meghatalmazott minisztert láto­gatta meg. A csütörtöki napon a két minisz­ter állandóan tárgyalt. A mszinszkói választások. A ruszinszkói lapokban minduntalan fel- feltünik az a hir, hogy Ruszinszkóban a szojmi és parlamenti választásokat a közel jövőben kiírják. A Prágai Magyar Hirlap illetékes helyről szerzett értesülések alap­ján ezeket a híreszteléseket annak idején megcáfolta. A Tribuna most azt Írja, hogy az ö értesü­lése szerint szó lehet ugyan arról, hogy a községi választásokat ősszel esetleg meg­tartják, de a parlamenti választásokat a minisztertanácsnak egy régebbi határo­zata szerint egyidőben fogják megtartani a tescheni és hulcsini választásokkal. A tescheni és hulcsini választások kiirásához pedig szükség van arra, hogy a nemzetgyű­lés a választási rendtartásról szóló törvényt módosítsa. A Teschenre és Hulcsinre eső mandátumok számának megállapításánál ,ugyanis abból indultak ki, hogy a cseh-szlo- ■vák köztársaság az egész tescheni népsza­vazási területet fogja megkapni. A kor­mánynak ez a reménye azonban nem telje­sült, miért is az eredetileg megállapított mandátumok száma jóvá! több, mint ameny- nyi a lakosság számának megfelelne. A bel­ügyminiszter már elő is készítette a modó- isitó javaslatot és nincs kizárva, hogy az ■ősszel a parlament elé kerül. A törvény el­fogadása előtt nem Írják ki a ruszinszkói választásokat, noha ezek megejtése előtt Ruszinszkó teljesen alkotmányon kívüli helyzetben van. A Javorma ügye. Ahogy a Lidové Noviny jelenti, a Javo- rina kérdésében a tárgyalások holtpontra ju­tottak. A lap szerint Benes a tárgyalásokról azok befejezése után tájékoztatni fogja a koalíciós pártokat s csakis azok hozzájáru­lása után fog megkezdődni a döntő tanács­kozás. h Etóhcfcongrcssziis Kfttetett sUéisesierzöiései ralzlöjől London, juiius 28- A nemzetközi békekon­gresszus tegnap délutáni ülésén Európa gaz­dasági ujrafölépitésének kérdését vitatták meg. Pármoor lord bevezetője után Peish beszédet mondott, amelyben egyebek közt kifejtette, hogy Európa valamennyi nagy állama e pillanatban majdnem csőd előtt áll. Kételkedik abban, hogy francia- országot akármi is megmenthetné még az anyagi összeomlástól. Franciaországot csupán annyi illeti, ameny- nyi elpusztított területeinek fölépítéséhez szükséges s ezt az összeget közös erőkifej­téssel kell megszerezni. Véleménye szerint Németország hajlandó e célra észszerű ösz- szeget áldozni. Sir Thomas Beyclay kifejtette, hogy a legjobb terv az lenne, ha a kormá­nyon kívül álló jogi szakértőkből bizottságot alakítanának, amely a versaillesi békeszerző­dést felülvizsgálná s memorandumban fejtené ki azokat a pontokat, amelyekben a béke- szerződés a valódi béke alapföltételeitől'eltér. Ezután több határozatot fogadtak el, ame­OLD ENGLAND Sikkes angol utazó- és sportkosztiimök a legújabb diratsziuekben. Kockás bricsesszek, valamint a hozzáillő mellények a leggon­dosabban elkészíttetnek. 479 Palals Landesbank B. METZELES, pbaga. Nekozanao 2 Úri- és női szabóság mértók utdu. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás. lyekben kimondják, hogy Európa gazdasági rendbehozatalára a következő rendszabá­lyokra van szükség: 1- A jóvátételí fizetéseknek oly összegre való leszállítása, amelyet a német nép meg tud fizetni, 2. a rajnai megszálló sereg visszavonása, 3. a Saar-területnek Németország részére való visszaadása, 4. az ipart és kereskedelmet fejlesztő alapföltételek visszaállítása, 5. a kölcsönös adósságok törlesztése, 6- a fegyverkezés megszüntetése, 7- a népszövetség kiépítése, j S. oly nemzetközi kölcsön, amelynek se- j gitségével Európa ujrafölépitését rövid időn belül be lehetne fejezni, 9. a békeszerződéseknek a népszövetség által való reviziója, 10. minden nemzetnek el kell ismernie azt, hogy az orosz nép oly kormányzatot választhat magának, aminőt akar, viszont Oroszországnak el kell ismernie háború- előtti adósságait, 11. kielégítő pénzügyi segítség Oroszor­szág számára. Bonyodalom a londoni iaWMzfts Mrll. Újabb ellentétek Anglia és Franciaország között. Poincaré londoni utjának terminusa nap- ról-napra változik- A francia minisztertanács tegnap foglalkozott a londoni látogatás tervé­vel s az ülés után a sajtó képviselői azt az in­formációt nyerték, hogy az elnök utazásának időpontja ma még bizonytalan. Hivatalos fran­cia körök ug ytudják, hogy Lloyd Georgetól függ az utazás időpontja, mert Poincaré az angol meghívásra azt válaszolta, hogy akkor kel útra, mikor Lloyd Georgenak legjobban konveniál. Párisban azt hiszik, hogy Lloyd George szeptember előtt nem fogja kitűzni a találkozás dátumát. Ezt az angol huzavonát nyíltan az olasz kormányválsággal okolják meg s azt hirdetik, hogy az uj olasz kormány megalakulása után lehet a találkozás idejét megállapítani. Lloyd George határozatlansá­gát egyes francia politikai csoportosulások azonban mással magyarázzák. Vannak, akik úgy tudják, hogy Lloyd George időt akar adni az angol-francia ellentétek lehiggadására s ezért akarja szeptemberre kitolni a találko­zást- Mert kétségtelen, hogy nagy ellentétek vannak ismét Páris és London között- Egy an­gol munkáslap arról ir, hogy Poincaré a leg­szemtelenebb zsarolást akarja véghez vinni azzal a fenyegetéssel, hogy az esetben, ha Anglia nem engedi el Franciaország adósságait s nem mond le a jóvátételi igényéről, Európát teljes káoszba fogja dönteni. Ezzel az angol hanggal szemben érdekes följegyezni a fran­cia Petit Journal cikkét, mely azon siránkozik, hogy az angol kormány be akarja várni az olasz kormányválság megoldását, holott erre nincs szükség, mert az olaszok nélkül is lehet tárgyalást kezdeni. A lap szerint szükség van arra, hogy Poincaré és Lloj'd George négy- szemközt tárgyaljanak s csak megegyezés esetén bővitsék ki a tanácskozást uj résztve­vőkkel. Nem tehető föl, — Írja a lap — hogy Lloyd Georgenak az a szándékadiogy Francia- ország a tanácskozáson kisebbségben marad­jon s hogy végeredményben revolvert sze­gezzen Franciaország mellének- Szomorú, hogy London egy lépést tesz előre, Páris min­dig hátrafelé lép s ha Páris határozza el ma­gát az előremenetelre, London mindig hátrál egy lépéssel­Ez a két lapszemelvény beszédesen mutat reá az angol-francia ellentétekre, melyek kü­lönösen ama kérdés körül mérgesednek el, kik vegyenek részt a londoni tanácskozáson- Az angol kormány a legfelsőbb tanácsot akarta egybehívni, Poincaré azonban erre nem ''olt kapható- Erre az angolok az olaszokkal való tanácskozást jelentették ki szükségesnek, amire Poincaré azzal felelt, hogy a belgákat sem lehet kihagyni a találkozásra meghívan­dók sorából. Feleletül Lloyd George kijelen­tette, hogy a spanyolokat is meginvitálandók- nak tartja s Poincaré eddig nem játszott ki újabb kártyát Lloyd Georggal szemben. De ha a parti ily folyik tovább, akkor Poincaré maga fogja megvalósítani Lloyd George ere­deti tanát, mely a békeszerződést aláíró ha­talmak konferenciáját hozta javaslatba. Lloyd George a londoni találkozásról. London, július 28. Több kérdésre válaszol­va Lloyd George az alsóházban kijelen­tette, hogy a jóvátételek és a szövetségközt adósságok kérdését a jövő hét folyamán fog­ják tárgyalni. Az olasz miniszterválság miatt bizonyos nehézségek álltak be, külön­ben a francia miniszterelnök már a jövő hé­ten Londonba jött volna. A tanácskozás idő­pontjának meghatározása kizárólag az olasz miniszterválságtól függ. Wedgwood azt kérdezte, hogy vájjon a francia kormány szerződést szándékozik-e kötni az angol kor­mánnyal, amely Franciaország angliai adós­ságait törölné, s Németországnak oly köl­csön megadását javasolná, amelyből Francia- ország jelentékeny részt, körülbelül ^ ötven százalékot kapna? Lloyd George válaszá­ban kifejtette, hogy mig a tárgyalások meg nem kezdődtek, ezekre a kérdésekre, ame­lyek idegen országokat is érintenek, igen ne­héz feleletet adni. A francia kormány fenyegetőzik. Páris, juiius 28. A Matin mai számában feltűnő helyen közli a tegnapi miniszterta­nácsnak a jóvátételi kérdésben hozott hatá­rozatait. A lap szerint a minisztertanácsban elhatározták, hogy ha a londoni konferencia bármely oknál fogva elhalasztatnék és augusztus 15-ike előtt, vagyis a legközelebbi német fizetési terminus előtt megtarható nem lenne, ak­kor a francia kormánynak más eszközökhöz kell folyamodnia, hogy véleményének vilá­gosan kifejezést adjon, mert a francia nép nem hajlandó tovább türelemmel várni. Franciaország pénzügyi helyzete olyan, hogy a bizonytalanságot tovább nem tűr­heti. Németország semmit sem tett, hogy rendes gazdasági helyzetet teremtsen s ezért nem szabad Németországot uiabb haladékok adásával felbátorítani. Bizo­nyos az, hogy Franciaország a rendelke­zésre áló eszközökkel kénytelen lesz egy­magában is élni, ha a szövetségesek visz- szautasitják fölfogását. De egyúttal az is teljesen világos a francia kormány előtt, hogy a gyors fizetések ér­dekében áldozatokat kell hozni és a nemzet­közi pénzpiacon engedményket kell tenni. Az engedmények azonban csak akkor lehetsége­sek, ha a Németország által okozott pusztítá­sok kártérítései elsőbbségi jogokat élveznek s elsősorban amaz államok kapnak priori­tást, amelyek már nagy összegeket fordítot­tak a pusztítások újra fölépítésére. A Matin megállapítja, hogy a francia jóvátételi poli­tika engedékeny, de egyúttal szilárd is. Ha Anglia az olasz kormányválságra való hivat­kozással el akarja odázni a kérdés tisztázá­sát, Franciaország akkor sem fogja jogos érdekeit föláldozni. Poincaré fenyegetése a nacionalisták politikájának nem felel meg teljesen, mert Pertinax mai cikkében azt kö­veteli, hogy Németország vétkességét meg kell állapítani és a Rajna balpartjának meg­szállását ki kell terjeszteni. Lloyd George uj terve a jóvátételekről. Páris, juiius 28. (Saját tudósítónktól.) A Cab- logramme mai számában Londoni tudósítójá­nak jelentését közli, mely szerint Lloyd George a jóvátételt kérdések uj megoldási módozatát dolgozta ki, amelyet hat hét múlva fog a nyilvánosságra hozni s amely — véle­ménye szerint — az egész világban óriási szenzációt fog kelteni. KŰEPOEIVIKA Seregszemle az olasz pártokon. Róma, juiius 28. (Saját tudósítónktól.) A hosszú ideje húzó­dó olasz kabinetkrizis újból aktuálissá teszi az olasz pártok seregszemléjét. Mikor az olasz királyságot megteremtették, az olasz parlamentben csupán két nagy párt volt: a jobboldaliak, akik alkotmányos monarkisták voltak — angol példa szerint — s a balolda­liak, akik a francia forradalom ideológiáját követték. Miután a katolikusok teljesen tar­tózkodtak a politikától s a munkásoknak ko­molyabb befolyásuk nem volt, a parlamenti képviselet kizárólagos letéteményese a pol­gárság volt. Csupán a kilencvenes évek kez­detén alakították meg az első szocialista pártszervezetet. Mikor Giolitti kormányra került, első lépése az volt, hogy a prefektc- rákat kormányhü férfiakkal töltötte be s ezen a módon az egész választási apparátust saját hatalmi körébe vonva, a század első év­tizedében megteremtette saját parlamenti dik­tatúráját. 1919-ben Nitti fölismerte annak a szüksé­gét, hogy az egyre inkább balfelé eltolódó szocializmusnak parlamenti biztosítószelepet adjon. A novemberi választások után a szo­cialisták 155 képviselővel bevonultak a par­lamentbe. Teljes parlamenti többségre tette', volna szert, ha a katolikusok Don Stur'- vezetése alatti néppártban nem szervezked­tek volna. A szocialisták r> popolárikka), néppártiakkal szemben inkább szabotáltál: a nemzet politikai, gazdasági és pénzügyi ce­tét s ezen az ellentálláson tört meg Nitti bel­politikája. A kamara visszahívta Giolittit, a'c: íascista-nemzeti befolyások alatt a kamara. 1921-ben föloszlatta. Azonban nz uj választá­sok alkalmával Giolitti politikája a szocialis­ták és a néppárt szilárd szervezetein telje­sen megtört. A szocialisták továbbra sem tudták az együttműködésre elhatározni ma­gukat s különben is a kamara mai összeté­tele szerint, ha a popolárik a szociáldemo­kratákkal, a reformszocialistákkal s a Nini által újra megalakított olasz demokrata párt­tal egyesülnének is, még sem rendelkezné­nek biztos többséggel. A szociáldemokrata párt ugyanis krónikus krízisben van. Az 1927 januárjában Livornoban megtartott párína- pon a kommunisták Bombacci és Graziadéi | gróf vezetésével kiléptek a pártból. A „hiva­talos” szocialista párt kebelén belül Turati- n ak (többségi szocialisták) és Ser rabnak (független szocialisták, vagy maximalisták! külön-külön csoportja van. Minthogy a forradalmat kül- és belpolitikai okok miatt megcsinálni nem tudták s a ías- cisták politikai befolyása egyre nőtt, nyolc- van szocialista képviselő júniusban elhatá­rozta, bogi'’ együtt működik a polgáriakkal. Ez a lépés azonban újabb szakadást eredmé­nyezett, úgy hogy jelenleg az együttműkö­désre mindössze 106 szocialista képviselő ve­hető számba. Hozzájuk csatlakozna még 10b popolári, valamint Nitti pártjának harminc­hat képviselője, összesen tehát 248 képvi­selő, holott a többséghez, miután a kamará­nak 535 tagja van, 268-ra lenne szükség. A jobboldali pártokban 25 agrárius, 31 fascista s Federzoni vezetése alatt ll nacionalista van, összesen tehát 65 képviselő. Akármilyen oldalról ítéljük meg tehát az olasz kamara helyzetét, a pártviszonyok rendkívül homá­lyosak és zavarosak s a kamara mai össze­tétele mellett aligha lesz lehetséges biztos alapokon álló kormányt alakítani. Különben is a szélső jobboldali pártok, a nacionalisták és a fascisták, a parlamentarizmust mai for­májában túlhaladott álláspontnak tartják, a nacionalistáknak kedvenc ideálja az erős. csupán a hadseregre és hivatalnoki karra tá­maszkodó monarkia, mint aminő a háború előtti Németország volt. Velük ellentétben Mussolininak, a volt szocialistának fasciz- musa demokratikus. Jóllehet, mindketten résztvesznek a parlamenti életben, voltakép­pen csupán egy érzelmi, illetőleg szellem! irányzat hordozói s mindkettő részére a haza eszméje a „legfőbb vallás”. Ezért fordulnak oly különös élességgel a szocialisták és po­polárik „nemzetközi” pártjai ellen. A fascista Patria szerint a fascista szervezetekben ösz- szeirt munkások száma 648,000-re rúgott. A fascizmus, amelynek kíilörv párt-hadserege van, ezek szerint a nemzet)/ szocializmusnak oly szokatlan jelensége, amely az európai kulturnépek belső fejlődésében mindmáig is­meretlen volt. Llovd George aj európai konferenciát akar. London, juiius 28. (Reuter.) Az alsóházban lord Gream, Angolország képviselője a há­gai konferencián megtette jelentését. Ezzel kapcsolatosan annak a nézetének adott kife­jezést, hogy Oroszország, ha oly politikát fog követni, mely a legutóbbi orosz javaslatok­nak megfelel, jó utón van ahhoz, hogy gaz­dasági életét helyreállítsa- Lloyd George ki­jelentette, hogy uj konferenciák szükségessé­gét látja és azt mondta, hogy a szövetsége­sek, a későbbi beavatkozások ellenére sem okolhatók azzal, hogy Oroszországba való betöréseket idéztek volna föl. A szövetsége­sek csupán megakadályozták Németországot abban, hogy Oroszország javait a maga szá­mára lefoglalja. A genuai s hágai konferenciák nagymértékben hozzájárultak Oroszország neveléséhez. Kifejtette Lloyd George, hogy a mai nyugtalan európai helyzet nem oldható meg egy-két vagy esetleg egy tucat konfe­rencia segítségével, de addig kel laz embere­ket összehozni, míg újra békét teremtenek Európában. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étté* remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

Next

/
Thumbnails
Contents