Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-12 / 33. szám
4 K^lcrrza/ MCMtflVHHHDMMBBnBBMRNMBnflPMBVHBXXBflltl MRWM Szerda, julius 12. , tűk az is, hogy a legutóbb visszavont kormányjavaslatot azért utasították vissza mindenfelől oly élesen, mivel ismét a zöld asztalnál készítették el a szakértők és az érdekeltek meghallgatása nélkül. Végül kötelességévé tették a kormánynak, hogy a parlament őszi ülésszakának megkezdéséig a hadi- kölcsönkérdés igazságos rendezésének alapjait az érdekeltek és szakértők bevonásával ; megteremtse. BEEPOEIflICA' A szenátus tanácskozása. Prága julius 11. A szenátus mai plenáris ülése előtt négy bizottság tanácskozott és töméntelen törvényjavaslatot fogadott el. A kulturális bizottságban az előadó azon panaszkodott, hogy a szenátusban nem adnak időt arra, hogy a javaslatokat alaposan tárgyalhassák és ezért nincs is mód arra, hogy valami változást lehessen tenni rajtuk. A javaslatokat most is vita nélkül, változatlanul fogadták el és beérték azzal, hogy a szenátusnak különös óhajtásait határozati javaslatok alakjában hozzák a kormány tudomására. A plenáris ülés elé kerülő határozati javaslatok közül kettő érdemel figyelmet. A többi között utasították a kormányt, hogy az őszi Ülésszakban végre terjessze a parlament elé a még 1920-ban megígért földbérleti törvényt. |A kulturális bizottság pedig azt követelte a kormánytól, hogy az állam és az egyház szétválasztásának előkészítését az iskolákban minél előbb vigye keresztül. A plenáris ülés. A szenátus plenáris ülésén, mindenekelőtt elfogadták az állami alkalmazottak betegség elleni biztosításáról szóló kormányjavaslatot, majd áttértek az uj lakástörvény vitájára. Ennek során 11 e c k e r német szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy bár a javaslat számos hibában szenved, pártja mégsem tesz módosító indítványt, mert a prágai parlament minden ellenzéki módosítást már ab ovo elvet. A német nemzeti H a r 11 szóvátette a wiesai eseményeket. Izgatott hangon és az asztalt rázva kijelentette, hogy Wiesában a rablóbandákat hivatalos közegek segítették. A német szenátorok állandó közbeszólásokkal fejezték ki tiltakozásukat az erőszakosságok ellen. Mikor a szónok kijelentette, hogy a német szenátorok a legnagyobb felháborodással szereztek tudomást a wiesai eseményekről, íKadlcsak alelnök figyelmeztette, hogy a tárgyhoz ragaszkodjék. H a r 11 szenátor azután bírálta a javaslat fogyatékosságait. Érveit a hivatalos előadó igyekezett gyengíteni. Majd Kadlcsak elnök azért a kifejezésért, hogy „rablóbanda14 rendreutasitotta a szenátort, amit a német szenátorok nagy megbotránkozással fogadtak. Ilyen kiáltásokat lehetett hallani: „Hiszen igazat mondott!... Hiszen rablóbanda volt ott!... Az elnök védelmébe veszi a bűnösöket! ...“ Állandó zaj között folyt le a szavazás is, amelynek folyamán a javaslatot elfogadták. Ezek után a bányatársládákról szóló javaslat tárgyalására tértek át. Lapzártakor az ülés folyik. Döntés a Javorrna-ügyben ? A Lidové Noviny közlése szerint B e n e s miniszterelnök a koalíciós pártok parlamenti ötös bizotságának tagjait a Javorina-íigyben mára értekezletre hivta össze. A miniszterelnök az értekezleten mindenekelőtt a Ja- vorina dolgáról folytatott legutóbbi tárgyalások eredményét fogja közölni a bizottság tagjaival. lugoszié?lából Mfoloncollafó £§§ snagyrar állampolgárt Bánííy gróf külügyminiszter tiltakozása. Budapest, juius 11. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A Bánátban a rendőrkapitányságok parancsot kaptak, hogy a Jugoszláviában tartózkodó magyar állampolgárok közül 200-at toloncoljanak ki. Értésükre adták, hogy a kiutasítás politikai okokból történt, mert Pécsett állítólag inzultálták a judoszláv konzult és ezt a sérelmet Magyar- ország mindezideig nem tette jóvá. Felszólították a kiutasitottakat, hogy a történteket hozzák a magyar külügyminiszerium tudomására és egyúttal értesítsék, hogy a jugoszláv kormány a jövő héten és a következő 'hetekben újabb 200 magyar állampolgárt fog % kiutasítani mindaddig, míg az állítólagos sérelmeket a magyar kormány jóvá nem teszi. A Magyar Távirati Iroda hivatalos közlése szerint julius 8-án a dárdai háromszögből és a körülötte lévő községekből a szerb csendőrség 85 embert összefogott, lakásából elhurcolt és Pálmonostornál áttette őket magyar területre. Az elhurcoltak semmi ingóságot nem vihettek magukkal, pénzükből csak 3000 dinárt tarthattak meg, a többit elvették tőlük, az elvett összegről azonban elismervényt nem adtak nekik. A kiutasítottak mindannyia intelligens ember. Szeged környékéről hasonló eseményekről érkezett jelentés a külügyminisztériumba. 95 embert későn éjjel a szerb csendőrök az ágyukból hurcoltak ki, majd áttoloncolták őket a határon. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter a kiutasítás ilyen embertelen módja ellen tiltakozást jelentett be a jugoszláv kormánynál és a sérelmekért megtorlást követel. Budapest, julius 11. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Jugoszláviából kiutasított magyarok egy része tegnap délután Budapestre érkezett s ma délelőtt Bánffy Miklós gróf külügyminiszterhez és Rakovszky Iván belügyminiszterhez fordult segítségért. A kiutasítottak kiildötséget menesztettek a képviselőházba is. A pécsi jugoszláv konzul in- zultálása, amit a kiutasítás megokolásául hoznak fel, állítólag azért történt, mert a konzul a szerb király esküvője napján szerb katonai egyenruhát vett fel s ezért néhány fiatal ember rátámadt. Bánffy gróf külügyminiszter a küldöttségnek kijelentete, hogy az inzultus megtörtént ugyan, de már békés elintézést nyert. A kiutasítások oka tehát nem lehet az, amire a szerb hatóságok hivatkoznak, hanem csupán az, hogy mindenáron meg akarnak szabadulni azoktól a magyaroktól, akik magyar állampolgárságot választottak. EmmmAmm Anglia a javát ételi igényéből engedményeket tesz Franciaország javára. London, julius 11. (Saját tudósítónktól.) Tegnap Lloyd George elnöklésével minisztertanács volt, amely a német válsággal foglalkozott. Lloyd George hangoztatta, hogy a gazdasági krízis megszüntetésének kulcsa Amerika kezében van, de a washingtoni politika és a Morgan-csoport törekvései az európai diplomáciai és gazdasági kérdésektől izolálják magukat. Az angol kormánynak értesülése van arról, hogy Amerika mindaddig folytatja ezt a politikái, amíg Franciaország és Anglia meg nem állapodott közös gazdasági tervben, amelyből Amerika is kiveszi majd részét. Franciaország és Anglia megegyezésének alapja kölcsönös engedményekben rejlik. Lloyd George a holnapi minisztertanácsban be fogja jelenteni, hogy Anglia hajlandó német jóvátétel! igényeinek 22 százalékát Franciaország javára átengedni, ha Franciaország az erőszakos rendszabályok teréről lemond. Franciaország hajlandó a moratóriumra. Paris, julius 11. A Cablogramme közli, hogy tegnap a francia külügyi hivatal és a párisi olasz nagykövei között jegyzékváltás történt a német moratórium ügyében. Az a hir, hogy a francia kormány a moratóriummal szemben elutasító álláspontra helyezkedik, nem felel meg a valóságnak. Bajorország feladja elleutáilását ? Berlin, julius 11. (Saját tudósítónktól.) A köztársaság védelméről szóló törvénytervezethez fűzött bajor nyilatkozat figyelmes áttanulmányozása után kormánykörökben azt hiszik, hogy a bajor kormány esetleg hajlandónak mutatkozik bizonyos követelések elfogadása esetén, a törvényjavaslattal szemben elfoglalt oppozicióját feladni. A bajor kormány számára ma minden lehetőség nyitva van és a kormánykörörök azt hiszik, hogy a törvény elfogadása jóformán biztosítva van s ez majd a bajor kormányt arra bírja, hogy ne kerüljön összeütközésbe a birodalommal. A bajorok elhatározására hatással van az a tény is, hogy a német néppárt, amely a bajorokhoz meglehetősen közel áll, a törvény- javaslatot elfogadta. A dolgok további fejlődése a szakszervezetek magatartásától függ, melyek még nem egyeztek bele a törvény szigorának enyhítésébe. A koalició kibővítésének kérdését valószinüleg őszre fogják halasztani. Eperjes, julius 11. Röviden már hirt adtunk a Prágai Magyar Hírlapban a keresztényszocialista párt keleti osztályának nagygyűléséről, amely Eperjesen most vasárnap folyt le. Most módunkban áll kiegészíteni a közölt rövid távirat tartalmát s a beszédek, melyek a gyűlésen elhangzottak, megérdemlik, hogy felhívjuk rá olvasóink figyelmét. így Dobránszky János, a keleti szlovák osztály elnöke, megnyitó beszédében a többi közt a következőket mondotta: — Mi, szlovák nemzet, ki vagyunk játszva. A mostani viszonyok visszája annak, amit ígértek nekünk. Itt belföldön a sebek fájnak s a szlovák nem találja honát e hazában. — A speciális házi bajainkon kívül vannak még általános bajaink is, amelyek már a világ- eseményekbe kapaszkodnak és e tekintetben az innsbrucki keresztényszocialista szakszervezeti világkongresszus hasonlíthatatlanul több őszinteséggel és bölcsességgel nyúlt a megoldatlan kérdések egész tömkelegéhez, mint a gőgős és egymásra féltékeny hatalmak delegátusai Génuá- ban. Amig ugyanis e hatalmak az annyira óhajtott megértés és közeledés helyett csak még jobban eltávolodtak egymástól és áthidalhatatlan űrt támasztottak az egymásra utalt nemzetek között, addig az innsbrucki keresztényszocialista világ- kongresszus a legszabatosabban körvonalazta a világbeliére vezető adatokat s kimutatta, hogy a nagy káoszból csakis a keresztényszocialista elvek alapján lehet kivezetni az emberiséget, mert bizony az annyira óhajtott világbékét sem a divó kizsákmányolással, sem a horribilis jóvátételi követelésekkel, sem a lenéző gyűlölködéssel, sem a mesterségesen felfújt valutakülönbségekkel, sem a még mindig dúló béke háborúival nem lehet megteremteni. Mi pedig hozzáadhatjuk azt is, hogy Isten nélkül nincs béke a földön. Kniha János a nyugati szlovákság nevében igy szólt: — A sokat fölhánytorgatott magyar önkény- uralom után most a testvériség alapján uralkodnak felettünk. Mi szlovák kereszíényszoclallsták egyik fö- elvünknek tartjuk minden nemzetiséget szeretni, ha mindjárt ezt Itt nálunk „magyarónság- nak“ és Irredentizmusnak is nevezik. Ne gondolja senki, hogy ez elvünket csak éppen a csehekkel szemben nem követjük, azonban ne beszéljenek ők nekünk annyit a régi rabszolgaságról, mert ml ennek az örve alatt egy újabb rabszolgaságot nem veszünk a nyakunkra. A testvéri segítség színében jelentkező elnyomatás ellen is tiltakozunk. El akarják hitetríi velünk, hogy nincs intelligenciánk s hogy segítségre szorulunk. De hát hol vannak a magyar éra alatt a szlovákság kebeléből nevelt intelligens emberek, ki ad nekik kenyeret1? Az ő hibájuk-e, hogy magyar szellemben nevelkedtek? Most. ka akarnának is,' nincs módjukban „felszabadított" nemzetük vezetésében résztvenniök, mert elűzték őket. — A katolikus gimnáziumokat elvették. Az egész szlovákság érzületével, leikével ellenkező huszita szellemben, az itt teljesen 'idegen „Los von Rom" szellemében nevelik ifjúságunkat. Ha vendégekül jöttek hozzánk, legalább is annyit elvárhatunk tőlük, hogy a mi szellemünkben működjenek. Gazdaságilag is elnyomnak bennünket. Hivatalfőnök csak cseh lehet, de a „testvér" szlovákok szolgai alkalmaztatást sem igen kaphatnak. Mindezeken a bajokon csakis Szloven- szkó autonómiája segíthet. — A szlovákok nem élhetnek Lázár-morzsákból, tisztességes kenyeret követelnek: mellettük természetesen éljenek mások is. (óriási lelkesedés). Nem izgatunk, hanem költögetjük az alvókat. Elégedetlenkedni nem elég s ölhetett kezekkel várni, míg a sült galamb a szánkba repül, hanem megfeszített erővel kell dolgoznunk a mi jobb jövőnként. (Nagy tetszés). Fedor Miklós szepesmegyei párttitkár beszédéből a következőket emeljük ki: — Valahogyan nincs nekünk hazánk, míg „testvéreinknek" kettő is van. Ha mi elégedetlenek vagyunk — már pedig azok vagyunk minden izgatás nélkül — fenmarahat-e a respublika? Pedig kevés az elégedett Mert az csak nem tesz semmit hogy a magunkfajta, azelőtt szegény „cseh-szlovákok", ma gazdagok s autón járnak s nekik nem is kell az autonómia. Avagy talán csak nem támaszkodhatik ez a respublika azokra, akik valamikor még „buta tótoknak" neveztek titeket s akik vadmagyarok voltak, ma vad szlovákok, helyesebben „cselio- szlovákok. Ezek, bármilyen rezsim jöjjön Is, megtalálják a maguk erkölcstelen érvényesülési módját Hát ml kissé más fából vagyunk faragva: tótok voltunk azelőtt Is s nem szé- gyeltük magunkat azért hogy barátságban éltünk a magyarokkal s ma sem röstelkedünk egy csöppet sem, hogy keresztény szeretetben élünk velők. A szlovák sérelmek kapcsán fölemlíti, hogy a tanítóságnak csehek előtt kell vizsgát tenniök. Lopásért biróságilag elitéit egyének is vannak a tanári testületben. A legnagyobb megbotránkozás hangján beszél a korrupcióról, mely a „fejétől bűzlik a hal" igazsága szerint fertőzi közéletünket. (A jelenlevő hatósági kiküldött ismételten félbeszakítja a szónokot a szó megvonásának, sőt a gyűlés föloszlatásának kilátásba helyezésével.) A szónok erre a demokrácia elvének alapján erélyesen követelte, hogy adatokkal igazolható tényállításainak megtételében a hatóság ne akadályozza. A nagy néptömeg maga is fölzudult a hatóság akadékoskodása miatt és viharos kiáltásokkal követelte a beszéd folytatását. A szónok tudomásul veszi a hatósági közeg fenyegetését, de az igazság kimondásától magát eltéríteni nem hagyja s folytatólagosan konstatálja, hogy az úgynevezett államalkotó pártok szónokai a legvadabb gyűlölettel beszélnek rólunk s ebben nem akadályozza őket a hatósági kiküldött. A parazitákról le kell rántanunk a leplet s ami a jogainkat illeti, csak annyit követelünk, amennyit — a köztársasági elnök is ígért nekünk. (Zajos tetszés.) Szilágyi Gyula, a keresztényszociális földmi- ves szövetség elnöke a jelenlevő földművesekhez szólt. A kontingentálás igazságtalansága mellett rámutatott a köztársaságnak a földmiveseket különlegesen sújtó lehetetlen adózási rendszerére. Senki sem tudja, mennyit és miért kell adóban fizetnie. Ez ellen csak a kisgazdák általános szervezkedése segíthet. A kormány kötelékében álló pártok ezideig gondoskodtak arról, hogy a föld- mivesek csak mint volnyikarok szervezkedjenek. Föl kell nyilniok a földmives-szemeknek az egész vonalon, ha érdekeiket valóban meg akarják védeni. Kmetz György, a keleti szlovák osztály központi -titkára vázolja azokat a nehézségeket, melyekkel a keleti szlovákság az ő szervezkedési munkájában találkozik. Akár van statárium, akár nincs státárium, a hatóság egyformán talál ürügyeket arra, hogy a gyűléseket ne engedje meg. De ha a hatóságok mostohán bánnak is velünk, annál inkább talál visszhangot a mi igazságunk a- nép szivében. Meg van győződve, hogy ez első gyűlés után az itteni néprétegek is eljutnak oda, ahová már elérkeztek azok, ahol a törvények és rendeletek némileg igazságosabb kezelése következtében a keresztényszocialista igazságok szóhoz jutottak. Az itteni úgynevezett demokrácia — úgymond — örök szégyene marad a respublikának. A keresztényszocialista szlovákság sajtóját egészében betiltották. Fölszólaltak még Halász József abauji kisgazda és Gazsovszki Gyula szlovák központi szervező titkár s az utóbbi a jelenlevők lelkesedése közben tolmácsolta a távolabb fekvő földműves szervezetek üdvözletét. Dobránszky elnök zárószavaival ért a gyűlés véget. Rövid külpolitikai szemle. A jóvátételi bizottság tárgyalás alá ve te Németországnak memorandumát, amelyben kijelentette, hogy nem tud havonta két millió tonna szenet szállítani s annak a reményének ad kifejezést, hogy a jóvátételi bizottság a beszolgáltatandó szénmennyiséget csökkenteni fogja. A jóvátételi bizottság válaszát a Malin szerint a jövő héten fogja megküldeni. * A lengyel kormánykrizis megoldása érdekében a pártok között folynak a tárgyalások- A baloldali pártok nyomatékosan kijelentették, hogy az uj kormányban semmi esetre sem vesznek részt. A jobboldali pártok Kor- fantyt akarják miniszterelnökké jelölni. * Hir szerint az angol kormány összeállította a felsőház reformjára vonatkozó javaslatait. Lloyd George az alsóházban kijelentette, hogy Curzon lord megbetegedése miatt a javaslatot egyelőre nem lehet benyújtani. * Az angol kormány az alsóházban egy. hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a német kormányt nem értesítette közvetetle- nül arról a szándékáról, hogy Németországnak a népszövetségbe való felvételét támogatni fogja. * Washingtoni jelentés szerint Harding elnök a sztrájkoló bányamunkásoknak és a vállalkozóknak azt ajánlotta, hogy a munkát kezdjék meg s augusztus 10-ig az április 1-én érvényben volt bérek mellett folytassák. A közbeeső időben a munkásokból, munkaadókból és fogyasztókból álló vegyes bizottság tárgyalná az uj bértarifát. Amennyiben augusztus 10-ig megegyezés nem jönne léire, a jelenlegi munkabérek 1923 március l-ig érvényben maradnának. * Dublinből jelentik, hogy Dundal és Dróg- hed között a vasútvonal egy része bomba- merénylet következtében megsemmisült. Belfast és Dublin között szünetel a vasúti összeköttetés. Délirország más vasúti vonalait is súlyosan megrongálták. A fölkelök a szabad- állam két kaszárnyáját Carrickenshannan-ben megtámadták. A várost körülvevő dombokról tüzelést kezdtek, amelyet a helyőrség viszonzott. Több órai lövöldözés után a fölkelők visszavonultak. Ai ©perlési népflvüiés.
