Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-28 / 47. szám

Sr Péntek, Julius 28. BS4»S*ac«Bi°«B és EI®ntí <ükmmw$t<&. A londoni találkozás jelentősége. Poincaré és Lloyd George találkozása az európai politikának históriai fontosságú ese­ménye lehet. A találkozás ugyanis hivatva lesz dönteni az összes nagyfontosságu euró­pai kérdésekben. A jóvátételi kérdés, a mora­tórium, a szövetségesek adósságainak ügye, a francia-angol szerződés sorsa függ ettől a ta­lálkozástól, sőt vannak, akik azt jövendölik, hogy az antant léte vagy nem léte is ehhez a találkozáshoz van kötve. A találkozásra Po­incaré kész tervezetet visz magával. A New- York Héráid úgy tudja, hogy az angol kül­ügyi hivatal, örömmel vette a hirt, hogy Poin­caré pozitív javaslatokat készít, bár az angol politikusok meg vannak győződve arról, hogy ezek a javaslatok messze fognak esni az angolok álláspontjától. Tekintettel arra, hogy a franciák a békeszerződések gazdasági részeihez állítólag már nem ragaszkodnak betíiszerinti makacssággal, az angol külügyi hivatal azt hiszi, hogy lehetséges lesz a meg­egyezést létrehozni. Az angol hivatalos opti­mizmust némi kétkedéssel kell fogadnunk, mert a francia engedékenységnek hírét hal­lottuk már ugyan, de pozitív megnyilvánu­lásaival eddig nem találkoztunk. A találkozásról s az ezzel összefüggő kér­désekről a mai napon az alábbi hírek érkeztek hozzánk: Augusztus 7-en lesz a londoni találkozás. Páris, július 27. (Havas.) Poincaré valószí­nűleg augusztus 7-én fog Lloyd George-gal találkozni.'Párisi körökben annak a szükségét hangoztatják, hogy a moratóriumkérdést augusztus 15-ig föltétlenül meg kell oldani. Lloyd George nem akar négyszemközt tárgyaiul. Páris, julius 27- Párisi lapok véleménye sze­rint a londoni tárgyalások augusztus hetedi­kén vagy nyolcadikén kezdődnek s augusztus 15-éig fognak tartani. A Cablogramme meg­jegyzi, hogy Lloyd George el akarja kerülni a négyszemközt való eszmecserét s ezért ra­gaszkodott Olaszországnak és Belgiumnak a tárgyalásba való bevonásához. Az olasz poli­tika Schanzer londoni tárgyalásainak sikerte­lensége ellenére ma is változatlanul angol­barát és franciaellenes. A belgák, akik Fran­ciaországgal hosszú időn keresztül szorosan együttműködtek, a jóvátételi bizottságban újabban szintén Anglia mellé állottak. Lloyd George reméli, hogy a brüsszeli kormányt egyre inkább Angliához édesgetheti­A franciák 1922-re hajlandók moral'óriumcít adni. Berlin, julius 26- A Dena-íigynökség jelen­tése szerint a francia kormány hajlandó az 1922- évre a moratóriumot megadni. Ha azon­ban az angol kormány ragaszkodnék az 1923- ra megadandó moratóriumhoz is, akkor a francia kormány véleménye szerint a német kormánytól ebben az esetben külön biztosíté­kokat kell követelni. Szeptemberre halasztják a londoni konferenciát (?) London, julius 27. (Saját tudósítónk jelen­tése.) A Times jelentése szerint miniszteri körökben az a vélemény, hogy a londoni konferenciát szeptember előtt aligha fogják megtarthatni. A szövetségközi konferencia legsúlyosabb akadályait abban látják, hogy ha sikerülne is rövid időn belül megoldani az olasz kormánykrizist, az olasz delegátusok tizenöt napon belül nem utazhatnának Lon­donba. Morgan és a nemzetközi kölcsön. Paris, julius 27. (Wolff.) A Chicago Tri­büné jelentése szerint Sir Paul Morgan a francia kormány egy nemhivatalos kérdésére közölte, hogy hajlandó lenne a bankárbizott­ságnak Párisban szeptember elején kezdődő ülésén résztvenni. Kft fölfogás ésKcírenflszeraieerép®! poHflkAMB. Prága, julius 27. Nitti, volt olasz miniszterelnök a Berliner Tageblatt keddi számában fenti címmel cikket irt. A cikk tár­gya mindig megérdemli az érdeklő­dést, a cikk írója pedig ma, mikor az olasz külpolitika talán válaszúton van s mikor remélhető, hogy a Nitti elvei irányitólag fognak hatni továb­bi irányaira, sokszorosan jelentős. A cikk magvas gondolatait az alábbiak­ban tömöritettük: A háború után azonnal felszínre került az az elvi ellentét, amely ma Európa győztes államait két táborra osztja: Anglia és Olasz­ország áll az egyik, Franciaország a másik oldalon. A háború egyik mély oka a germán és szláv fajok ellentétében keresendő. A három nagy európai császárság, Oroszország, Né­metország és Ausztria-Magyarország rop­pant területén 300 millió ember élt. Ebből Oroszországra egymagára 180 millió jutott. Éppen ezért Németország legnagyobb ve­szedelmét a császári Oroszországban és a pánszlávizmusban — s nem Franciaország­ban látta. Ha a háború Oroszország győzel­mével végződött volna, akkor ez a győze­lem Európa elállatiasodását vonta volna ma­ga után. Ha Oroszország hatalma alá haj­totta volna Lengyelország valamennyi ré­szét, ha elfoglalta volna Konstantinápolyi, akkor a pánszláv agitátorok által felizgatott délszláv népek egyfelől Olaszországot ve­szélyeztették volna, másfelől a brutális és korrupt cári rezsim módszerei az emberisé­get barbarizmussal fenyegették volna. De Angliának és az amerikai Egyesült-Államok­nak közbelépése megváltoztatta a háború sorsát. A háború e közbelépés folytán egé­szen váratlan és előre nem látott módon dőlt el a három sziklaszilárdnak látszó császár­ság bukásával s a harcban álló két nagy csoport, a szlávok és németek legalább ide­iglenes vereségével. Uj állami életformák és csoportosulások jöttek igy létre, amelyeket a háború előtt mindenki lehetetlennek tartott. Megszületett Lengyelország, nem az etnikai Lengyelország, melyet mindenki kívánt, de egy nagyobb részben nem-lengyel Lengyel- ország, amelyet Oroszország és Németor­szág rovására fejlesztettek naggyá. Ezenfe­lül sok uj alakulat keletkezett, amely mara­dandó és még több, mely rövid életű lesz. A békeszerződések után a két angol-szász nép egyre kevésbé igyekszik résztvenni az európai kontinens életében. Amerika a béke- szerződést ncim ratifikálta s Anglia is egyre jobban elkedvetlenedik. A mai Európa, a mely a háború után több katonát tart fegy­verben, mint a háború előtt, mely a 41 ural­kodóház számát 17-re szállította le, mely a háború után négereket hozott a legyőzőitek inzultálására Afrikából, ez az Európa, mely ■ 30 éven át akar két táborban élni, mely kö- j zül az egyik uralkodik a másikon s ahol a 1 legyőzött sokkal műveltebb, mint a győző — i ez az Európa nem érdemli meg a bizalmat. A kis európai kontinens, amely alig nagyobb mint Dálamerika fele és Északamerika felé­nél sokkal kisebb, harminchét államra van felosztva. Harminc állam életképesnek tartja magát s mindegyik kitenyészteíte a maga külön nacionalizmusát. E helyzet óriási kárát mindenki érzi. S emellett még a győztes államokon belül is egyre világosabban alakul ki a két különböző és egymással ellentétes tendencia. Sok tévedés után Anglia és Olaszország meggyőződtek a bérpolitika gazdasági szükségéről. E két országban senkisem vár semmi a kártérítésektől. A legjobb kártérítés a béke helyreállítása s a terme­lés utjának ujraföltalálása. Anglia és Olaszország ma már nem ismer gyűlöletet, de a nagy fölépitési munkában társat lát a legyőzőitekben. Olaszország nem oly gazdag, mint Franciaország és súlyosabb veszteséget szenvedett, mint az s Olaszor­szág mégis a saját erejéből vitte keresztül az elpusztított területek ujrafölépitését. Olaszország békepolltikája még azt is megengedte, hogy az osztrák-magyar mo- narkia 54 millió íakosságágból 40 millió — Ausztria és Magyarország kivételével — barátságra lépjen egymással, bár ebből' a barátságból nem fakadtak abszolút béke­barát kötelezettségek és szövetségek. Itt Nitti nem hagy föl semmi kétséget az­iránt, hogy a kisantantra s az abban uralko­dó állapotokra céloz, majd cikkének további részében ezeket irja: Franciaország Olaszországgal és Angliával szemben továbra is megmarad intranzigens magatartása mellyett s Európában azt a po­litikát képviseli, amely a többi antant álla­méval szemben ma már szöges ellentétben áll. Ezt Franciaország specifikus lelkiállapo­tán kivül gazdasági helyzetéből lehet megma­gyarázni. Franciaországnak akkora területen, amely Németországnál jóval nagyobb, mind­össze negyvenmilió lakosa van, Franciaor­szág a legnagyobb gyarmati hatalom s ám­bár az antantállamok között a legnehezebb pénzügyi helyzete van, mégis teljesen el tudja látni magát s egyre jobban közeledik az autonóm gazdasághoz. Olaszország azon­ban sem politikailag, sem gazdaságilag nem izolálhatja magát. Határain nem egy, de há­rom háborús kedvű nép van: franciák, néme­tek és szlávok. Olaszország népesedése rend­kívül nagy, Olaszországnak tehát kifelé kell törekednie s az államok közötti forgalom sza­badságát kell megteremtenie. Olaszország­nak Németország bukása a végső romlást je­lentené. Ugyanez a helyzet Angliával szemben is. inglia, mint Lloyd George mondotta, külke­reskedelméből él. Ezt a kereskedelmet a há­ború épp oly rettenetesen elpusztította, mint Franciaország egy részét. Anglia és Olaszország, akik Németországot és a legyőzött népeket nem kiirtandó ellen­ségeknek tekintik, akik a békeszerződést nem tartják a háború folytatásához alkalmas eszköznek, a teljes békére törekszenek, mert annak megteremtése életkérdést jelent szá­mára. így alakul ki a két irány, a két pro­gram. A civilizációnak, a demokráciának, sőt ma­gának Franciaországnak is érdeke, hogy e két felfogás között végre megegyezés jöjjön létre. ■ I p@f!@lüi magyar piarista ginmdzlmai sorsi Toporc, julius 27. (V.) Nagy történelmi idők kora záródik le augusztus 1.-vel az egykoron elzálogosított XVI. szepesi német városok egyikében: Podolinban. E napon veszik át a volt magyar piarista gimná­ziumot és kolostort a morvái redemptoristák. A podolini kolostort a gimnáziummal 1642-ben Lubomirsky lengyel herceg építtette. Körülbelül 1792-ig tanítottak benne a lengyel kegyesrendiek. A piaristák (Patres scholarum piarum) első ma­gyar pátere Ambrozius Jákos. 140-ig a Felvidék leghíresebb gimnáziuma a podolini. A régi anna- lesek évi 400 diákról számolnak be, akik, mivel nem fértek el Podolinban. a szomszéd falvakban (Kislomnic, Hollólomnic, Toporc) laktak s onnan mindennap egy-egy órai gyalogutat tettek meg. csakhogy megszívlelhessék a tudós atyák szere­tetteljes intelmeit s meghallgathassák magas szín- ! vonalon álló előadásaikat. 184S-tól 1564-ig a min- | dent megbénitó Bach-korszak alatt tengődött, j majd szünetelt e gimnázium. 1864 után ismét föl- ! lendült, majd virágzásnak indult. Az 1908—1916. években főgimnáziummá fejlődött, majd ismét al­gimnáziummá lett évi 90—100 diákkal, 1891-ben kellett volna a magyar piaristák rendszeres ta­nításának 50 éves emlékére jubileumi táblát állí­tani. helyére azonban sirkövet helyezett oda Kilo . . . Podolin és környéke sirva gondol vissza az elmúlt szép időkre, a kegyesrendi tanitóatyák működésére. A piaristák gimnáziumainak tagad­hatatlan érdemei: az ifjúság vallás-erkölcsös ne­velése, oktatása, az egymás iránt tanúsítandó diáktdktvéri szeretet, baráti megbecsülés, az elő­irt tantárgyak lelkiismeretes, szakértő előadása. Azzal vádolják a kegyesrendieket, hogy a nagy­magyar állameszmének rajongó hívei voltak. Mennyire mögötte áll azonban a más nemzetisé­gűteket megértő s megbecsülő hazaszeretetük a mai dühöngő sovinizmusnak. A podolini magyar gimnázium utolsó igazgatója a szepességi, gnézdai születésű Szepesi Bódog volt. Julius 20-án látogatták meg a podolini kolostort redemptoristák részéről Seveik szuperior és Gri- gel páter. A kolostort nyolc évre kapták haszná­latra a magyar piarista rendfőnöktől. E napok­ban kell kivonulniok a gimnáziumból az eddig ott elhelyezett katonáknak a község előtt épített ba­rakkokba. ! » w i r cm t <m le Pilsudski bizalmi szavazatot kapott. Varsó, julius 27- A mai sajtó a jobboldali pártoknak Pilsudski ellen beadott bizalmat­lansági indítványával foglalkozik- A Robotnik már ma megállapítja, hogy a nemzeti demo­kratáknak az államfő ellen intézett támadása meghiúsultnak tekinthető, mivel többséget úgy sem fognak találni- Ezzel a tervbe vett Korfanty-kabinet is megbukott. A szejm ülé­sén Witos volt miniszterelnök a baloldali pár­tok nevében tett nyilatkozatában elitélte a jobboldali pártok harcmodorát. A Pilsudski ellen irányuló bizalmatlansági javaslat sür­gősségét egyhangúlag elfogadták s rövid vita után megtartották a szavazást s a javas­latot 205 szóval 187 ellenében elutasították- Az ülést ezután elnapolták. Anglia amerikai adósságai. Páris, julius 26- (Havas-) A Petit Párisién Londonból arról értesül, hogy egy angol pénz­ügyi bizottság Washingtonba utazik, hogy az Egyesült-Államokkal szemben fönnálló angol adósságok kérdését megvitassa. A Foreign Office jegyzéket kapott az amerikai kormány­tól, amely közli, hogy Hughes államtitkár a brazíliai százesztendős jubiláris ünnepsé­gekre Rio de Janeiroba utazik- Minthogy Hughes tagja az amerikai pénzügyi bizott­ságnak s jelenlétére föltétlenül szükség van, nem lesz lehetséges a washingtoni tárgyalá­sokat szeptember vége előtt megkezdeni. Anglia a válaszúton, Hamburg, julius 27- (Saját tudósítónktól-) A Hamburger Fremdenblatt közli, hogy An­gliában rendkívül erős az a politikai irányzat, mely az amerikai álláspontot kívánja követni s vissza akar vonulni a kontinens ügyeibe való beavatkozástól- A mozgalom élén Lord Beaverbook áll, aki a Daily Express tulaj­donosa s aki hatalmas sajtókampányt szervez a mozgalom érdekében- Támogatják a moz­galmat a nagyipari körök is s a konzervatív politikusok közül Bonar Law, aki az elmúlt napokban hatalmas beszédben fejtette ki egy gyűlés alkalmával a „Los von Európa” elveit­Tirol önállósítja magái? Becs, julius 26- A Neues 8 Uhr AbendblaL jelenti Innsbruckból, hogy a kereskedelmi és iparkamara tegnapi ülésén a kamara egyik tagja azt a kijelentést tette, hogy Tirol és Voralberg önállósági proklamációja küszö­bön áll- A tárgyalásokat privát emberek foly­tatják.' Tirolban jelenleg senki sem hiszi, hogy Ausztria gazdasági viszonyait rendbe lehet hozni, de másfelől a Németországhoz való csatlakozást is kilátástalannak tartják­Véres összeütközés az olasz szocialisták és köztársaságiak között. Róma, julius 27. (Havas.) A lapok jelentései szerint Ravennában szocialisták és köztársa­ságiak között összeütközésre került a sor s mikor a rendőrség közbelépett, reá lőttek. A rendőrség viszonozta a tüzelést, amelynek hét halottja volt- Tizenöt ember súlyosan megsebesült. Az arabok tiltakozása a palesztinai mandátum kérdésében. London, julius 27. A Reuter-ügynökség ér­tesülése szerint a palesztinai arab delegáció Anglia, Franciaország és Olaszország külügy­minisztereihez, valamint a népszövetséghez és az angol gyarmatügyi hivatalhoz közlést intézett, amelyben erélyesen tiltakoznak a palesztinai mandátumnak a népszövetség ál­tal való elfogadása ellen. Az arab delegáció véleménye szerint a mandátum ellentétben áll Anglia 1915-ben tett Ígéretével s a népszö­vetségi határozatok 22-ik cikkével, amely a lakosság függetlenségét ismeri el. ESttVJIABB Héjjasékat szabadon bocsátották. Budapest, julius 27. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) Po lányi Aladár dr. főügyész-helyet­test Daruváry igazságügyminiszter ma dél­előtt magához hivatta s arra kérte fel, hogy min­den politikai befolyástól menten, tisztán a saját belátása szerint járjon el az ügyészség a nyugat­magyarországi felkelők ellen indított bűnvádi el­járásban. Polányi ezután hosszasabban tanácsko­zott Miskolczy Ágost dr. ügyésszel és olyan végzést hozott, hogy, mivel az ügyész­ség úgy találja, hogy Héjjas Iván, Bónis pá­ter, Petrlchevlch-Horváth Géza. Lévay Géza dr., Melegh László. Erős Géza ügyét — mivel a bűnösség bizonyítása hosszabb időt venne igénybe s ez nem egyeztethető öffme a statáriálls eljárás szabályaival a rendes bíróság elé utasítja s valamennyinket szabadlábra helyezi. A többi gyanúsítottal szemben azonban a letartóztatást továbbra Is fenntartja. Miskolczy Ágost dr. ma délben hirdette ki a letartóztatottak előtt ezt a végzést, s erre Héj­jasékat kiengedték a fogházból. Kardiig az európai gazdasági helyzet szanálásáról, Bécs, julius 27. (Saját tudósítónk telefonjelen­tése). A New-York World Hardlng elnöknek nagy feltűnést keltő felhívását közli az amerikai néphez, amelyben többek között Hardlng kijelenti, hogy miként a világháború befejezésében döntő jelentőségű volt Amerika beavatkozása, épp Ilyen döntően kell az európai gazdasági helyzet szaná­lásába is befolyni. Miután Anglia nyíltan beval­lotta az elkövetett hibát és belátta, a háborús adósságok revíziójának szükségességét, nagyon kívánatos volna, ha erről Franciaországot Is meg lehetne győzni, hogy a három ország között va­lamelyes megegyezés létesüljön, amely előfelté­tele volna az európai pénzügyi viszonyok javulá­sának. Az európai viszonyok javulása nemcsak Európára, de Amerikára nézve Is Igen nagy je­lentőségű. A lap ezután Ismerteti Hardlngnak az európai gazdasági helyzet orvoslására vonatkozó programját, amelynek megvalósítása a jóvátétc* és a háborús adósságok, valamint a katonás^ létszámának csökkentésétől függ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents