Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-28 / 47. szám
Péntek, julius 28. 3 9%j(ytlMA(?fAR7flRMP | gyűlésre hivták egybe, amelyen a német köztársaság védelmére rendszabályokat fogják megvitatni. ,\ k: rész tény szakszervezetek, amelyek politikailag a bajor néppárt- |hoz tartoznak, szintén hangoztatják, hogy mintán a törvényt a birodalmi gyűlés elfogadta, annak végrehajtását Bajorországban biztosítani kell. A köztársaságellenes mozgalom ! leküzdésére a bajor szakszervezeti szövetség ; felhívást intézett a bajor lakossághoz, amely- jben a birodalomhoz hű és köztársasági ér- Izelmii néprétegek egyesülésének szükségességét hirdeti. Eközben azonban a bajor felvidéken változatlanul továbbfolynak a köztár* | saságellenes tüntetések. A nagynémetek l.egyik gyűlésén a szónok azt fejtegette, hogy |az orosz monarkistákkal szövetségre kell lépari, még akkor is, ha az antant újabb területet itzállna meg Németországból. Ez a megszállás végleg elintézné a köztársaságot Németországban. Egy ezrediinnep alkalmából Wit- itelsbach Alfonz herceg beszédet mondott, amelyben azon való sajnálatának adott kifejezést, hogy a veretlen német hadsereg a porban fekszik. A bajor középpárt kijelentette, hogy csupán addig áll a Lerchenfeld- kormány mögött, mig ragaszkodik a bajor kivételes rendelethez. A gazdák szövetsége, az északbajorországi parasztok egyesülése úgy nyilatkozik, hogy nem fogja tűrni egy állami törvényszék egyoldalú, nemzetellenes osz- tálybiráskodását. A bajor reakciósok római királyságot akarnak alapítani. Berlin, julius 27. Parlamenti körökben ug.v vélekednek, hogy a bajor reakció még nem hajtotta végre valamennyi tervét. Hir szerint szó van arról is, hogy római királyságot akarnak alapítani, amelyhez Bajorországon kívül Tirol, Salzburg és Fclső-Ausztria egy része tartoznék. Bár igazán semmi valószínűsége sincs e terv megvalósításának, ki- eszelői állítólag nem hajlandók elejteni. A magyarországi események. A nemzetgyűlés mai mese. Vihar egy szocialista beszéde közben. Budapest, julius 27. (Saját tudósítónk tele- jfonjelentése.) Az indemnitás mai vitájában Hébeit Ede dr. szociáldemokrata képviselő szólalt föl elsőnek s beszéde olyan vihart keltett, hogy az elnök három Ízben is kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Hébeit előbb a kivételes hatalommal foglalkozott. A kivételes hatalommal való kormányzás — úgymond a többi között, — a bolseviznius álláspontjának elfogadását jelenti. Mert a bol- iSevizmus mondja azt, hogy a parlament nem 'tud eléggé gyorsan intézkedni. Ha a páriáiméit együtt van s mégis szükség van a kivételes hatalomra, ez a parlamentárizmus icsődjét jelenti. Gömbösnek az a fejtegetése, jhogy csak azért alkalmazott a választásoknál iolyan módszert, amely a kormánynak többséget biztosit, — a jobboldali bolseviznius álláspontja. Azután az internálásokról beszélt. |A soproni választásról elmondta, hogy a választás előtt arra akarták rábírni, hogy lép- jjen vissza. Ö hajlandó volt visszalépni, ezt lazonban ahhoz a föltételhez kötötte, hogy ‘engedjék az internáltakat szabadon. A kor- :mány részéről azonban csak 52 internáltat akartak szabadon bocsátani. Végül a bíróság működését bírálta s azt állította, hogy a bíróság egyáltalán nem marad a kurzusbefolyás- tól érintetlenül. Kovács-Nagy Sándor: Független bíróságról nem lehet így beszélni! Hébeit: Éppen azért tartottam szükségesnek ezt kijelenteni, mivel nem tartom függetlennek a bíróságot. (Nagy zaj a jobboldalon.) Volt alkalmam a népbiztosok pőrében Tapasztalni, hogy a bíróság az egész tárgyalás folyama alatt ismételten tanujelét ádt;> annak, hogy nem viselkedik függetlenül a vádlottakkal szemben. (Az elnök Hébeltet ezért a kijelentéséért rendreutasitotta.) Majd a pacifizmusról kezdett beszélni, beszédét azonban nem folytathatta, mert a kormánypárt részéről óriási zaj tört ki. A jobboldali képviselők a padokat verték, úgy hogy az elnök kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Szünet után a vihar nem csöndesült le, úgy. hogy az elnök másodszor is fölfüggesztette az ülést. Újabb szünet után Hébeit folytatta beszédét. A trianoni békeszerződés — igy szólt — kimondja, hogy az 1914 október óta elkövetett politikai bűncselekmények miatt senki el nem ítélhető. Mindazonáltal az országban mégis kémeket végeznek ki. (Fölkiáltás: Nagyon helyes.) Hébeit: Engedelmet kérek, kis dolgokért még sem lehet valakit kivégezni. Zsitvay Tibor: Hazaáruló! Gömbös: Szégyelheti magát Sopron! Hébeit: Követeljük, hogy a békeszerződés alapján bocsássák szabadon az internáltakat. Beszédét azonban Hébeit nem tudta befejezni, mert a jobboldal újból óriási zajban tör ki. Az elnök az ülést harmadszor is fölfüggesztette. Az ülés még tart. A tegnapi ülés. Budapest, julius 27. (Saját tudósitónk távirata.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén Klebelsberg Kuno gróf közoktatás- ügyi miniszter nyújtott be törvényjavaslatot a nemzeti közgyűjtemények önkormányzatáról és személyzeti minősítéséről. Eckhardt Tibor személyes kérdésben szólalt föl. Kijelentette, hogy tegnap nem az egész ellenzékre mondotta, hogy nem jóhiszemű. Csak Pallavicinire értette. S z e n t p á 1 y István képviselő közgazda- sági kérdésekkel foglalkozott. Kifejtette, hogy Magyarország jelenlegi állapotában nem tarthat annyi tisztviselőt, mint régen. A költségvetés hatvan százaléka tisztviselői fizetésekre esik. A népszövetséghez kell fordulnunk — mondotta — hogy az utódállamok fogadják vissza a menekült tisztviselőket és nyugdíjazzák őket. Az esti ülésen a Ház az interpellációkra tért át. Elsőnek Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt föl. Nyugatmagyarország határátlépése ügyében kijelentette, hogy Ausztriával tárgyalás folyik a határátlépés megkönnyítéséről s rövidebb és hosszabb lejáratú engedélyekről. Azután Hébeit szociáldemokrata képviselő interpellált a kivételes intézkedések fen- tartásáról és a szocialista agitátoroknak köz- igazgatási utón való letartóztatásáról. P a 11 a v i c i n i őrgróf Héjjas és társainak letartóztatása miatt interpellált. Azzal vádolta a kormányt, hogy e letartóztatással törvényt; ,enséget követett el. Követelte Héjjasny > és társainak azonnali szabadofibo- csátásál Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációra. Tiltakozott az ellen, hogy a nyugatmagyarországi incidenst politikai célokra használják föl. Nem engedheti meg, hogy a független magyar bíróságot ilyen és hasonló interpellációkkal befolyásolni igyekezzenek. A kormány eben a kérdésben nem fog útjáról letérni. A Ház Andrássyék kivételével — még a szociáldemokraták is — tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Azután Kiss Menyhért interpellált Héija- sék ügyében. Követelte azonnali szabadon- bocsátásukat és azt, hogy ügyüket utalják a rendes bíróság elbírálása alá. Bethlen gróf miniszterelnök válaszában ugyanazokat mondotta, mint Pallavicini őrgrófnak. Ebben az ügyben az intézkedés joga a bíróságot illeti meg és a kormány nem óhajt a bíróságra semmiféle irányban befolyást gyakorolni. Az ülés éjjel 11 órakor ért véget. Bethlen gróf beszéde a kecskeméti küldöttség előtt. Budapest, julius 27- (Saját tudósitónk távirata-) A nemzetgyűlés tegnapi ülése alatt, a déli órákban, mint egy távirat már hirül adta, megjelent a kecskemétiek küldöttsége a kupolacsarnokban, hogy a miniszterelnöktől Héjjas Iván szabadonbocsátását követelje. A küldöttségjárás kapcsán, amely a nemzetgyűlés üléséről a kupolacsarnokba terelte az általános érdeklődést, botrány is történt- A küldöttség egyik csoportja ugyanis az ott várakozó újságírók felé indult azzal, hogy a „zsidó újságírók menjenek el onnan, itt nincs helyük zsidóknak1*- A küldöttség igen hevesen viselkedett és Huszár Károly alelnök kettőzött őrséget rendelt a kupolaterembe- A türelmetlen és harcias kifakadások, csillapítások még javában folytak, amikor a miniszter- elnök megjelent. Bethlen István gróf a küldöttség szónokának, egy Borbély József nevű kisgazdának rövid, szakadozott beszédére s a rá következő éljenzésre, hosszasan és erélyesen felelt. — Önök nem hivatottak arra, — mondotta a miniszterelnök a küldöttségnek — hogy a forradalom hangján beszéljenek, mert forradalmi hang az, ha valaki idejön a magyar parlamentbe és azt mondja, hogy igy meg úgy fog eljárni, ha ezt vagy azt nem teszi meg a kormány. Ha Önök ig5' beszélnek, akkor férfira találnak bennem. A magyar kormány a rendért felelős az országban- Ezt az országot nem mindenki a saját esze és rövidlátása szerint mentheti meg, hanem kell egy főnek lennie az országban, amely parancsolni tud és parancsol- Már most mit követtek el azok, akik a letartóztatással lakóinak? Azt a hibát követték el, hogy az egyik a Duna-Tisza közén, a másik a Dunántúl, a harmadik a Tiszántúl akarta a saját módszere szerint megmenteni a nemzetet. Mentsük meg mindnyájan és meg is kell menteni, de együttes akarattal és egy vezér után indulva- Nekem a rendet fönn kell tartanom és nem volnék méltó arra a székre, amelybe ültettek, ha nem mernék a saját barátaimmal szemben is erőt és akaratot mutatni- Tudom, hogy azok, akik le vannak tartóztatva, hazafias meggyőződésből mentek bele az ügybe, de honnan tudják azt Önök, hogy a haza megmentése lett volna-e ebből? Honnan tudják, hogy ha ez végrehaj- tatik, nem az ország romlása következett volna-e be? Én tudom, hogy mi következett volna be és kötelességemet teljesítem akkor, amikor szembeszállók mindennel és minden körülmények között- Ha ütni tudunk jobbra, akkor balra is fogunk tudni ütni- Sem a destrukciót, sem az önakaratu hazafiaskodást nem tűrhetjük. Rendet akarunk és rendet fogunk teremteni. Ami pedig Héjjas szabadláb- rahelyezését illeti, ezt a bíróság fogja eldönteni, szemmeltartásával azoknak a hazafias szempontoknak, amelyek őt tettében vezették. Több szavam az urakhoz nincs! A miniszterelnök ezután sarkon fordult és anélkül, hogy üdvözölte volna a küldöttség vezetőit, elsietett. A beszéd rendkívül meglepte a küldöttség tagjait, akik ilyen erélyes hangra nem számítottak. A miniszterelnök távozása után Pékár Gyula, Zsitvay Tibor, Zana Ferenc, Förster Lajos főszolgabíró és Kovács Lajos esperesplébános autóra ültek és a börtönben lévő Héjjas Ivánhoz mentekMialatt az izgalmas küldöttségfogadás lezajlott, D r ó z d y Győző engedélyt kapott, hogy a szünet után a küldöttséggel való sajnálatos epizódot a Ház előtt szóvá tegye- A iölszólalás meg is történt- Az elnök, miután a csendet és rendet nagynehezen helyreállította, kijelentette, hogy intézkedett a jövőre nézve és aziránt, hogy ilyen kellemetlenségek ne fordulhassanak elő, egyebet nem tart szükségesnek s igy az ülésnek kért felfüggesztése is fölöslegesAz olasz kormángválság. A Facta-komány bukása óta mindennap uj név, uj kombináció kerül az olasz politi- tikai élet forgatagába. Mindennap feltűnik egy név és mindennap eltűnik az uj kombináció. Tegnap rnég Bonomi volt a jelölt, ma már uj nevet hirdet a Havas-ügynökség jelentése, mely úgy szól, hogy a kamara és a szenátus elnökei javaslatot tettek a királynak Meda szocialistavezér miniszterelnöksége érdekében. Medát, aki Milanóban tartózkodik, táviratban Rómába hivták. Facta nyilatkozata. Róma, julius 27. (Stefani.) Mikor az újságírók de Factát a Qurinálból való távozása alkalmából nyilatkozatra kérték föl, megemlékezett kormányának pártatlanságtól vezetett tevékenységéről és kijelentette, hogy az alkotmánynak megfelelően Meda fog megbízást kapni a kabinetalakiíásra, a megbízatás elutasítása esetén pedig de Nava vagy Ferra lesznek dezignált miniszterelnökök. Az II Mondo szerint de Facta kijelentette még, hogy ha ezek a kísérletek meghiusuInaK, akkor valószínűleg Orlando lesz miniszterelnök. nagnarok! fe tajcttScni líÖÍClCSSÍfi! Vilmos császár pőre Ernsi Lnáwig szinmiiSrő ellen. Berlin, julius 27. 11. Vilmos volt német császár port indított Ludwig Ernő német drámairó ellen, aki „El- bocsájtás** („Dic Entlassung") címmel három- íelvonásos drámát irt Bismarck elbocsátásáról. A dráma egyik főszereplője Vilmos császár s szerepel benne több ma is élő német államférfi. Vilmos császár keresetében arra kérte a bíróságot, hogy tiltsa meg a dráma nyilvános előadását és könyvalakban való megjelenését. Ugyanezzel a kéréssel fordult a bírósághoz Bötticher volt miniszter özvegye is, ki férje emlékét érezte megsértve a drámában. A politikailag és irodalmilag egyformán szenzációs port ma kezdte tárgyalni a berlini polgári törvényszék. A volt császárt Kurt Wolff és dr. Frankfurter képviselte. A közönség rendkívüli érdeklődéssel várta a tárgyalást, de nagy volt a várakozás jogászi körökben is, mert a bíróságnak döntenie kell abban az elvi kérdésben is, hogy szabaa-e élő embert a színpadon szerepeltetni? A tárgyalás elején az elnök azt a felszólítást intézte a vádlotthoz, hogy amig az ügy az első fórumon elintézést nem nyer, álljon el a darab szinrehozásától és kiadásától. Ludwig Ernő rögtön kijelentette, hogy az előadással hajlandó várni, de a műnek könyvalakban való megjelenését nem odázza el. így a megegyezés meghiúsult s megkezdődött a tárgyalás. A vádlott képviselője az inkriminált darab felolvasását indítványozta, amit a bíróság cl is rendelt. A szerző maga olvasta fel a kéziratból a darabot s megjegyezte, hogy az első felvonás befejezését újabban megváltoztatta. Utána Frankfurter dr. állt fel. a volt császár képviselője: — A régi birodalomban — igy kezdte — ha a császárt megsértették, rendkívüli bíróságot hívtak össze. Ma egy egyszerű német polgár áll a törvényszék előtt, aki igazát keresi. Nem személyes ellentétről van itt szó, hanem arról, hogy az egyéni jog, vagy a költő joga részesüljön-e védelemben. A legnagyobb tehetségnek sem lehet joga ahoz, hogy élő emberek működését akármilyen módon is költői kritika tárgyává tegye. Kijelentette ezután Frankfurter, hogy nincs felhatalmazva a császár véleményének közlésére, ő csak az egyén jogának elismerését akarja. Majd analóg esetet hozott fel, amikor például Bonn Ferdinánd II. Lajos bajor királyt szerepeltette egy drámájában s a darabot betiltották azzal az indokolással, hogy élő személyeket, különösen pedig történelmi személyeket, kellő védelemben kell részesíteni. — Nem is annyira a volt német császár pőréről van itt szó — Ludwig Ernő ellen, a költő ellen, hanem Vilmos császárnak és Bismarcknak máig is elintézetlen nagy történelmi pőréről. Frankfurter dr. után Wolff dr., a császár másik képviselője beszélt. Elmondta, hogy a darab közeli előadásának hire Berlinben nagy feltűnést és izgalmat keltett. Sok színész akarta eljátszani a császár szerepét és sok könyvkiadóvállalat igyekezett megszerezni a mü kiadási jogát. A bíróság ma nem hozott Ítéletet. A felszólalások után augusztus 8-ig elnapolták a tárgyalást s az ítéletet akkor fogják kihirdetni. A nemzetközi mimkahivataí tanácskozása. Interlaken, julius 26. (Wolff). A nemzetközi munkahivatal kormányzótanácsa Lafontaine (Belgium) elnöklete alatt megnyitotta ötödik ülésszakát. Rüíenach svájci képviselő a svájci szövetségi tanács nevében üdvözölte a gyülekezetei. Interlaken, julius 27. (Schweiz. Dep. Ag.) A nemzetközi munkahivatal tovább folytatta az általános jelentés tárgyalását. A munkanélküliség jelentőségének és legyőzésének a genfi nemzetközi munkakonferencia által megindított vizsgálatát tervszerűen tovább folytatják. A kormányzótanács azután elhatározta, hogy a kivándorláss il foglalkozó nemzetközi bizottság határozataihoz csatlakozik s a következő kérdéseket teszi fel: 1. A bevándorolt és belföldi munkásokkal való egyenlő bánásmód: 2. a bevándorolt munkások támogatásának korlátozása; 3. a bevándorolt munkások munkakörének megállapítása s a bevándorlást illető kérdésekben egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködés.
