Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-28 / 47. szám

Péntek, július 28.

Ka* ^

___^ ^

wnm

.-v*■■ y) . 1<JTMMMBaMMMUNnn>MflRSnHMOTnJMMMB -HMMriNN

Bg&PötltlIiü

FetrogalII a népszámlálásról és a pozsonyi bíróság nyelvhasználatáról.

P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok : losonci központi irodájának igazgatója a pozsonyi Híradó munkatársával beszélgetést folytatott, amely a Slovensky Dennik-nek egy, a népszámlálásra vonatkozó cikke és a pozsonyi járásbíróság nyelvhasználata körül forgott

Központi irodánk igazgatója azokról az adatokról, amelyeket a Slovensky Dennik a hivatalosan eddig még közzé nem tett népszámlálási eredményekről közölt, igy nyilatkozott:

— Jellemzőnek tartom, hogy ezen adatok közzététele előtt, holott azokat a hatóságokat hivatalos titokként őrzik, a Slovensky Dennik-nek módjában áll eredményeket ismerni, sőt az eredményekből a konzekvenciákat is levonni. Bár másfél esztendeje már annak, hogy az utolsó népszámlálás lefolyt, azok a körülmények, amelyek között foganatosították azt, még mindnyájunknak élénk emlékezetében vannak és épp ezért bármi lesz is az eredmény részünkre, ez nem fog meglepetést hozni, mert az előzmények után mi mindenre el vagyunk készülveHisz a magyarság a népszámlálás foganatosítása után nyomban és részletesen | föltárta azokat a sérelmeket és erőszakos- j kodásokat, amelyeket a hatóságok tervszerűen és rendszeresen elkövettek. Tudomásom van arról, hogy terjedelmes és részletes anyagok és bizonyitékok állnak a magyarság politikai szervezeteinek rendelkezésére, amelyek kétségtelenül és bármely tárgyilagos fórum előtt igazolni képesek, hogy ezek a népszámlálási adatok komolyan nem vehetők és ha annak adatai alapján velünk szemben újabb fogíosztást szándékoznak elkövetni, mint azt a „Slovensky Dennik“ bejelenti, igy különösen a magyar tannyelvű iskoláknak további bezáratása utján és a magyar nyelv használatának bíróságok előtt és közigazgatási hatóságoknál való további megszorítása utján, úgy mi kötelességünknek fogjuk elismerni, hogy ezt minden rendelkezésünkre álló eszközzel megakadályozzuk és ezt teljes joggal csak erőszakos elnemzetleniíésnek fogjuk tekinteni- A népszámlálási adatok publikálása után az összes visszaéléseket újból nyilvánosságra hozzuk. Föltárjuk majd az egész müveit világ előtt, hogy milyen eszközökkel sikerült az itteni kormányzati rendszertenitéletként kapták őket oldalba a kékgatyás álharamják- Szólt a mordály, sivitott a pányva, jégesőként kopogott a koponyákon, — aki el nem patkóit, az világgá futott- Hagyták, — csak a hintóbelieket nem. Miklós ur kékgatyásan, lárvásan ugratta a lovát eléjük- Trenck a pisztolyát sütögette s mindketten ordítva követelődztek: „ide vele, mi akarjuk elrabolni azt a gaz Szentjakabyt! Hol van, hol az a zsák?“ Megragadják s im‘ az inas feje búvik elő a zsák szájából.. • Kacaj, majd káromkodás: „ti vagytok a gazok! hát igy akartok rászedni minket? No megálljatok, — egy-kettő, deresre velük!“ És bizony, szó ami szó, a hajnal szűziesen piruló fénye nem éppen épületes látnivalóra esett ott az árok mellett: elsőbb a testes Wokurka, utána a penészes Lauwarm lovag, legvégül a nyurga, száraz Bledeburg került terítékre- A föl nem ösmert Miklós ur és Trenck álltak kétíelől és somvesszejük ugyancsak suhogott a kényes, csupasz hátakon. Kerek szám: mind húszon- j ötöt kaptak s ezalatt a megtépázott Steyff1 bárónő igen hiányos fehérségben futott és jajgatott köröskörül... Az exekució végével hirtelen eltűnt a két vezér, — a szegénylegé- ! nyék lóra kaptak s a szomszéd erdőbe húr- ! colták áldozataikat- Ezek már azt hitték, itt a ! végórájuk, midőn a komédia folytatásaképp nagyhirtelen álszabaditók ütöttek rajta az ál- rablók hadán- Jöttek a vörös-kék darabontok s ezeket megint csak Miklós ur vezette Trenckkel,.de most már rendes ruhában Iár- vátlanul. Nosza lett ott uj, de már csak színpadi csata a foglyok fölött a haramiákkal, persze a darabontok győztek s a rablók elmenekültek --. de Wokurkáék biz1 majd belehaltak a dögönyözésbe! Miklós ur a legártatlanabb arccal üdvözölte a halálra sanyargatott erénybizottságot:

— Dohát én nem értem, nrért hagyták el ily hirtelen az én szerény, vendégszerető házamat? Hohó, tessék csak vissz;-'Vt7 erre nagyot iszunk! „

(Folyt, köv.) \

nek olyan eltolódást előidézni a nemzetek arányszámában, amely évtizedek múltán sem következhetík be normális körülmények között és még egy népvándorlás esetén sem volna megmagyarázható- Mi kezdettől fogva kértük és követeltük, hogy a népszámlálást ismételjék meg mindenütt, ahol a hatósági eljárást megtámadták és foganatosítsák azt újból azért, hogy minden nemzet megbízottjaival ellenőrizhesse annak lefolyását. Ha a kormány azt állítja, hogy a népszámlálást becsületesen foganatosították, úgy nincsen oka ezen javaslat teljesítését megtagadni, a megtagadás csak azt bizonyítaná, hogy a kormány is tudja e vádak alaposságát és ezért nem meri az eljárást a nyilvánosság ellenőrzése alá bocsátani.

igen érdekesek P et r o g a 11 i Oszkár ama kijelentései is, amelyek a kormánynak arra az újabb erőszakosságára vonatkoznak, hogy 1922. szeptember l.-ével kezdődőleg a pozsonyi járásbíróságon beszüntette a magyar nyelvű tárgyalásokat. Nyilatkozatának erről az intézkedésről szóló része igy hangzik:

— Ez az igazságügyminiszteri rendelet jellemzi az egész rendszert, amely a magyar nemzet ellen minden intézkedést megtesz, tekintet nélkül arra, hogy intézkedése az it teni érvényes törvényekkel összhangban vagy ellentétben van-e, összeegyeztethető-e a folyton hangoztatott demokráciával és jogegyenlőséggel. A magyar nemzet elleni averziójukban még attól sem riadnak vissza, hogy ezeket az intézkedéseket megtegyék, még akkor is, ha azok nemcsak a magyar nemzetnek, mint itteni kisebbségnek alapvető jogait sértik és annak okoznak jogtalanul újabb sérelmeket, hanem feláldozzák az igazságszolgáltatás objektív érdekeit is, intézkedéseikkel az igazságszolgáltatásnak az alapjait renditik meg, megingatják a jogrendet és jogbiztonságot és igy akad:' yozzák az itteni közállapotok konszolidálását. Számos adat igazolja, hogy a pozsonyi járásbíróság területén a bíróságot igénybevevő felek többségre nézve magyarok. Az ügyvédeknek nagy része szlovákul nem tud és a szlovák nyelvet eddig elsajátítani nem is állott módjukban, tehát nemcsak a magyar nemzetet sebzi meg ez a rendelet, de magát a jogrendet ingatja meg, amikor intézkedésével a magyar nyelv használatát a bíróságok előtt egy erőszakos sibolásra való hivatkozással lehetetlenné teszi.

Természetes, hogy az ellenzéki pártoknak kötelessége ezen rendelet reparációja érdekében minden lehetőt megtenni és ezen kötelességét teljesíteni is fogja.

A magyarság iskolásügy! nagygyűlése Kassán.

A keletszlovenszkói magyarság — mint azt már többször jelentettük — vasárnap Kassán nagygyűlést tart, amely a magyarságnak most folyamatban lévő iskolaügyi akciójába bekapcsolódva meg fogja mutatni a magyarságnak törhetetlen akaratát, hogy az iskolaügy igazságos megoldását minél előbb ki kell vívnunk. A népgyülésen S z a 1 a y László, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt elnöke fog elnökölni, a szónokok között pedig ott lesz Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő és B1 a n á r Béla dr. volt magyar országgyűlési képviselő, Kassa városának egjdrori polgármestere. A keresztényszociális párt és a magyar jogpárt fölhívást bocsátott ki Keletszlovenszkó magyar lakosságához, amely a többi között igy szól:

A népek jövője az iskolában dől el!

Szerződésekben és törvényekben biztosított ískolaügyi jogainkat a kormányok még eddig nem valósították meg. Sérelmes Iskolapolitikájuk a tervszerű, fokozatos el- nemzetlenités veszedelmével fenyegeti né pünk jövőjét. Nincs gyermekeink részére elegendő magyar iskola. Középiskoláinkat egymásután zárják be. Nincs egy főiskolánk se. Nincsenek szakiskoláink. Még meg- evő iskoláink sem feleinek meg a kultur- ■gényeknek. E sérelmes helyzettel szemben minden törvényes eszközt fel kel! használnunk és még egyszer messzehangzó kifeje :ést kell adnunk azon szent elhatározásunknak, hogy addig nem nyugszunk meg, amíg minden magyar gyermek és ifjú előtt meg ,5em nyitják a magyarnyelvű oktatás kapuid

A cseh-szlovák kormány az oroszokért.

Jellinek cseh publicista a Revue Bleue egutóbbi számában meleghangú cikkben számolt be mindarról, amit a csehek a „legnagyobb szláv nemzetiség'4, az oroszok érdekében tettek. Jellinek adatai szerint a prágai külügyminisztérium 250.000 frank költséggel sok ezer orosz diákot és kozákot hozatott Csehországba. A diákokat, akiknek

száma most már mintegy 10.000, államköltségen élelmezik, ruházzák és iskoláztatják. Az oktatás céljaira 60 tanárt hozattak Oroszországból Prágába. A cseh egyetemek számos tanszékét meghívás utján orosz tudósokkal töltötték be. Ezenkívül ősszel Prágában ukrán egyetem nyílik meg. Mahrisch- Trübauban orosz gimnáziumot és népiskolát állítottak fel 100 tanárral és tanítóval. A cseh kormány bőséges támogatásban részesítette a moszkvai müvészszinházat, amely hat hónapon keresztül szerepelt Prágában. A prágai kormány támogatásával újabban orosz színház létesült Prágában. Jellinek további önbeismerése szerint a cseh kormány gondoskodik a Prágában élő orosz irók és művészek segélyezéséről, valamint orosz könyvek, folyóiratok és hírlapok megjelenéséről.

Most csak az a kérdés, milyen alapokból fizette mindezt a cseh kormány? Bizonyos, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok és Szudeták és a Szepesség németjeinek adóiból. Mert a prágai oroszok nem fizetnek adót, de az iskolákat ők kapják, sőt színházat is. Prága arra törekszik, hogy központja legyen a szláv kultúrának. Egy pillanatig sem volna szabad azonban megfeledkeznie arról, hogy egy olyan állam fővárosa, amelyben a nem- szláv nemzetek száma felülhaladja az ötödfél. milliót, addig, mig ezeknek a törvényes jogait ki nem elégítette, nem szabad másoknak, ide geneknek ajándékokat osztogatni.

Bq)«ror$iög ts a ftiradalom koalttklisa

A birodalmi kormány nyilatkozata. — Leleplezések a bajor országgyüléser

A német birodalmi kormány tegnap két Ízben ült össze tanácskozni a bajor kérdésről. Ma délelőtt a birodalmi elnök elnöklete alatt minisztertanács lesz s ez fog dönteni abban, milyen móáon járjon el a kormány Bajorországgal szemben. Ma a birodalmi kormány nyilatkozatot szerkesztett és fogadott el, amely a következőket tartalmazza:

A birodalmi kormány utal arra, hogy a bajor kormány eljárásának súlyos következményei lehetnek. A birodalom fönnállása óta elsőizben következett be az a helyzet, hogy egy országos kormány egy alkotmányos utón létrejött birodalmi törvény érvényét területén elismerni vonakodik.

A bajor kormánynak ez az álláspontja alkotmányellenes és érvénytelen. A birodalmi alkotmánynak egyetlen tétele sem ad jogot egy országnak arra, hogy egy birodalmi törvény életbeléptét megakadályozza azért, mert a végrehajtás a lakosság egy részében ellenmondásra találna. Ha ez megengedhető lenne, akkor ez a német birodalmi egység végét jelentené.

A köztársaság védelméről szóló birodalmi törvényt a birodalmi tanács, mint a birodalom föderatív jellegének hordozója, kétharmad többséggel fogadta el, a birodalmi gyűlésben ugyancsak kétharmad szótöbbséggel ment keresztül a törvény. Nemcsak a centrum, a demokraták és a szocialisták, de a német néppárt nagy része szintén a javaslatra adta szavazatát- A bajor kormánynak bőven lett volna alkalma aggodalmainak ezekben a testületekben alkotmányos utón kifejezést adni. Kívánságainak nagy részével már a törvény megalkotásánál számoltak. Nem lehet azt hangoztatni, hogy a törvény az igazi demokráciának az alkotmányban megalapozott elveit elhagyja s egy szocialista állam osztályuralmának létrehozásán fáradozik. Ezt a vádat annál is inkább vissza kell utasítani, minthogy nem csupán a birodalmat és az alkotmány iránt való felelősségük teljes tudatában lévő nagy pártokat, hanem valamennyi német állam kormányait is sérti.

Nem tűrhető, hogy egyetlen ország szembehelyezkedjék a német nép többségének alkotmányos formában kinyilatkoztatott akaratával A súlyos megpróbáltatásokon keresztülment Németországot a bajor kormánynak ez a lépése újabb zavarokkal és veszedelmekkel fenyegeti.

A birodalmi kormány ezt annál is inkább sajnálja, mert a külpolitikai helyzet jelenleg sürgős kötelességgé teszi a birodalom és az egyes országok együttműködését. A bajor kormány miniszterelnöke világos és szilárd hitvallást tett a birodalom és az alkotmányosan meghatározott köztársasági államforma mellett. A hitvallásra támaszkodva, a birodalmi kormány elvárja, hogy a bajor kormány nem fogia kivonni magát ama követelések alól, amelyeket a birodalmi kormány a birodalom egységének érdekében szükségesnek tartEz a nyilatkozat, mint a birodalmi kormány álláspontjának kifejezője, előreveti a mai események árnyékát. Ma minisztertanács lesz, mely el akarja intézni ezt a súlyos és válságos konfliktust. A minisztertanács intézkedése minden bizonnyal ultimátumszerű fölszólitás lesz a bajor kormányhoz arra, hogy a védelmi törvény végrehajtási rendeletét azonnal vonja vissza. Hogy az ultimátum ufán mi következik, ma teljesen bizonytalan s legnagyobbrészt attól függ, tudja-e, képes-e a bajor kormány megtalálni a helyzet kulcsát s politikai intézkedéseit össze tudja-e egyeztetni a birodalmi kormány akaratával és a bajor titkos szervezetek diktálásaival.

A bajor országgyűlésen elhangzott leleplezések ugyanis azt mutatják, hogy a bajor kormány teljesen a titkos szervezetek kezében van. A leleplezésekről következő jele tésünk számol be:

A bajor kormány és a titkos szervezetek.

A bajor országgyűlésen tegnap a német nemzeti és bajor néppárt két interpellációját vitatták meg, amelyek Zech gróf müncheni birodalmi követ és a felségárulás miatt életfogytiglani börtönre ítélt Leoprechting báró viszonyával foglalkoznak. A két bajor párt. szónokai szemrehányásokat tettek a birodalmi kormánynak, hogy Bajorországgal szemben folytatott politikáját francia ügynökök jelentéseire építi föl. Ackermann szociáldemokrata képviselő a német nemzeti és , klerikális szónokok nyilatkozatait a birodal- I mi kormány ellen folytatott hajszának ne- j vezte. Wittich szocialista képviselő teljesen ! megbízható okmányok alapján bebizonyi- I tóttá, hogy a bajor kormány külön rendeletét katonai és titkos szervezetek diktálták, j 1922 tavaszán az Oberland nevű hírhedt bajor szabadcsapat, amely az egyik tiszt valló mása szerint legalább százezer tagból áll Felsősziléziából jól fölfegyverkezve vissza tért s Bajorországban és Tirolban telepedet meg. A szabadcsapat tízezer embere Mr gyarországból jött( ?), ahol a hírhedt Biscln őrnagynak, akinek szerepét még a Kapr puccsból mindenki ismeri, vezetése alatt <f lottak.

Ezek a titkos szervezetek végzetes b tást gyakoroltak a bajor kormányra. Rtip; recht volt bajor trónörökös apja temetés alkalmával monarkista puccsot készite elő s mikor erről sikerült lebeszélni, kiál ványban jelentette ki, hogy atyja jogaibr lépett. A szónok kijelenti, hogy a C szerve r.et ennek a szabadcsapatnak csupán egyik alosztálya volt. A bajor kormányt ezek a szervezetek pórázon veze ték, miután a kormány maga is bűnösnek érezte magát s mert félt a gyilkos szervezetektől.

E titkos szervezetek vezetői Opp birodalmi tábornok és Hentschel őrnagy voltak. A bajor kormány ilyen körülmények között maga is fél s mint Wittich képviselő kifejtette, államtanácsot küldött Berlinbe, hogy a birodalmi kormánnyal titkos tárgyalásokat folytasson. ÉszakbajoTországi ipari körök kifejtették a bajor miniszterelnök előtt, hogy , ha a birodalmi kormány a bajor ipartól meg- j vonja a birodalmi bank hitelét, ez a bajor ' ipar végét jelentené. A bajor kormánynak nincs ereje ahhoz .hogy a titkos szervezetektől függetlenítse magát s ha a birodalmi kormánnyal esetleg megegyezést létesítene, az államcsínyt kockáztatja meg.

A birodalmi elnök közvetítése.

A bajor kormány helyzete tehát rendkívül nehéz s érzi a bajor kormány is azt, hogy a birodalommal szemben túlontúl messze men- | tek s úgy látszik, igyekezni fog a konflik- - tus további kiélesedését megakadályozni. Egy müncheni jelentés szerint a bajor kormány szívesen ragadja meg az alkalmak hogy a birodalmi elnök kezdésére a birodal mi kormánnyal tárgyalásokat kezdjen meg igy a zsákutcából biztosítsa magának a tis;- tességes visszavonulás lehetőségét. Erre mc dót adhat a birodalmi elnök kezdésére létre jött kibontakozási terv, mely szerint a birr dalmi kormány hajlandó lenne az állami fö törvényszéknél egy külön bajor tanácsot fölállítani.

Helyzetkép a bajor politika1 életből.

München, julius 28. Az északbajorországi polgármesterek megjelentek Lerchenfeld gróf bajor miniszterelnöknél s kijelentették, hogy a birodalmat minden körülmények között meg fogják védeni. A pfalzi polgármesterek hasonló kijelentést tettek. A pfalzi szociáldemokraták a köztársasági érzelmű lakosságot