Evangélikus liceum, Pozsony, 1914

10

Legújabban, úgy látszik, sikerült ezekkel valahogy megegyeznie Oroszországnak Konstantinápoly és a Dardanellák birtokáról s van oka hinnie, hogy részükről nem fog többé akadályba ütközni. De most meg két más hatalom állja útját a török leverésében. Az egyik az osztrák-magyar monarchia, amely Bosznia és Hercegovina birtokba vételével erős állást szerzett magának a Balkánon. A másik Németország, mely katonai és kulturális reformjaival valósággal az újjászületés útjára vezette Törökországot.

Nem csoda tehát, ha az orosz politikusok tisztában vannak vele, hogy amíg mi és a németek tényezők vagyunk a nagypolitikában, nem juthatnak Konstantinápoly birtokába és nem juthatnak ki a Földközi-tengerre. Pedig hitük szerint az orosz cároknak bármi áron is be kell jutniok Konstantinápolyba.

őket Konstantinápoly megszerzésére nemcsak gazdasági okok és földrajzi viszonyok sarkallják, hanem olyan okok is, amelyek egyszerre érzelmiek is, meg hatalmiak is. Ezek: a szlávok egyesítése v. i. a pánszlávizmus és a görög-keleti vallásúak egyesítése.

Mindkettő első sorban hatalmi kérdés az orosz cárokra nézve, de sikerült mindkét törekvésüket a tömegek lelkét megragadó és megmozgató ideális mázzal vonni be. Világuralmi törekvéseik szolgálatába akarják hajtani az összes szlávokat és az összes görög-keletieket. Ez a rideg valóság. De az önző hatalmi törekvést csillogó köpönyeg fedi. Beszélnek szláv testvériségről. El akarják hitetni más államok szláv alattvalóival, hogy a velük való egyesülés számukra szabadságot, hatalmat és dicsőséget jelent. Pedig hogyan festene a legidősebb szláv testvérnek, az orosznak uralma a felállítandó nagy-szláv birodalomban, arra joggal lehet következtetni a szerencsétlen lengyel nemzetnek égbekiáltó szenvedéseiből. De ott van a hozzá nyelvben legközelebb álló és hitben egyező ruthén vagy kisorosz nép is; ezt is minden áron meg akarja fosztani nyelvétől.

Nagyszerű számítással még egy másik eszményt is meg akar valósítani, hogy így még sok nem szláv