Evangélikus liceum, Pozsony, 1913
4 Markusovszky 1849. december hó 23-án született Stószon, Abauj-Torna vármegyében, ahol atyja késgyáros volt. Középiskolai tanulmányait a nagyszalontai gimnáziumban kezdte meg és a debreceni református kollégiumban fejezte be. 1872—1874-ig Debrecenben theolo- giai tanulmányokat hallgatott, de 1874-ben a filológiára tért át, Budapestre ment és beiratkozott az egyetemre. Itt a római és görög irodalommal és bölcsészettel foglalkozott és az akkor alakult tanárképző intézet tagja lett. 1878 79-ben a gyakorló főgimnáziumban dolgozott, ahol kiváló pedagógiai elméleti és gyakorlati ismereteket szerzett. 1879-ben szerezte meg a középiskolai tanári oklevelet a latin és görög filológiából. A következő évben helyettes tanár volt az aradi kir. főgimnáziumban. 1880-ban a pozsonyi evang. egyház- község meghívta a líceumhoz rendes tanárnak, Lichner Pál helyére és ennél a tanintézetnél folyt le egész működése. 1899-ben megválasztották a líceum igazgatójává ; e minőségében hat évig vezette az intézetet, melynek fokozatos fejlesztésében és virágzásában neki is nagy, elévülhetetlen érdemei vannak. Hat éves igazgatói működése líceumunk történetében mindenkor emlékezetes lesz. Nagy része volt ő neki abban, hogy egyházközségünk felejthetetlen emlékű felügyelőjének, Günther M. V. kir. tanácsosnak kezdeményezésére 1901-ben az alumneumot és convictust internátussá alakította át és céljának megfelelő épületet emelt, amely azóta minden tekintetben megfelel pedagógiai és emberbaráti nemes hivatásának. Markusovszky nagy gondossággal készült memorandumában kimutatta, hogy a szegény tanulók helyzetén legcélszerűbben egy internátus felállításával lehetne segíteni. A minisztérium ismételten bízta meg azzal, hogy a kormányt az evang. főgimnáziumok érettségi vizsgálatain képviselje. 1905-ben vonult vissza az intézet igazgatóságától és az egyházközség érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli igazgatóvá választotta. Öt évre rá nyugalomba vonult. Évek óta tartó súlyos szembaja késztette őt erre az elhatározásra; nyugalmának éveit is ez nehezítette meg. Ezzel és szervi szívbajával küzködve élte át azt a nehány