Evangélikus liceum, Pozsony, 1911
4 hozott számára javulást. Az iskolai évet nem is kezdhette meg, ágyban fekvő beteg volt már augusztus óta. Állapota azóta egyre rosszabodott. Édes anyjának és fiatal nejének gondos ápolása sem menthette meg a katasztrófától. Özvegye és kis leánya állanak sírja mellett; mérhetetlen fájdalmukban osztozik a líceum tanári kara, mely annyi szép reményre jogosító tehetséges kollegát veszített az elhunytban. Iván Béla Rezső 1885. évi március hó 28.-án született Magyarbánhegyesen, Csanád vármegyében. Középiskolai tanulmányait a hódmezővásárhelyi református főgimnáziumon végezte és már akkor kedvenc foglalkozása volt a rajzolás és festés, amelyben kiváló ügyességet tanúsított. Megszerezvén az érettségi bizonyítványt Budapestre került és mint rajztanárjelölt szorgalmasan készült jövendő pályájára. 1908.-ban szerezte meg a középiskolai rajztanári oklevelet. Főleg a festészetben képezte ki magát; mindig boldog volt, ha fes'tőállványánál dolgozhatott. Festményei, melyek a theologiai akadémia dísztermét és az egyházközségi iroda falait díszítik (Székács József püspök, Andrae Ernő magánzó arcképei) és azok a sikerült csendéletek, melyekkel résztvett a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület 1908. évi karácsonyi kiállításán, Iván emlékezetét sokáig fogják fenntartani. Élete virágjában elhunyt tanárt gyászol benne a líceum; mi tanártársai, kiket őszinte barátság és szeretet fűzött hozzá és tanítványai, akiknek tanítójuk, hűséges mentoruk volt. Igaz részvéttel és mély megindulással kisértük 1911. évi szeptember hó 26.-án az örök nyugalom helyére. A temetésen megjelent a líceum tanári kara testületileg, az egész líceumi tanuló ifjúság és ravatalára koszorút helyeztek. A gyászbeszédet Okályi Adolf lelkész mondta, a líceum nevében pedig Holch Ottó vallástanár búcsúzott az elhunyttól. Elüljáróinak elismerése, kartársainak szeretete. volt tanítványainak hálája meg fogják őrizni a korán elköltözött- nek emlékét! — Hirscbmann Nándor.
