Evangélikus liceum, Pozsony, 1907
116 nemzeti élet szempontjából is kétségtelenné válik a tornatanítás a középiskolákban, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak szükségességét. Mondhatom, hogy igy érthetetlenné válik előttem e tárgy iránti közöny, nemtörődömség, mely nemcsak a múltban volt látható, de most is tapasztalható, nem ritkán. Kultusztárcáink vezető emberei mindinkább belátva a testgyakorlásnak szükséges voltát, mint rendes tárgyat illesztik a középiskolák óratervébe a tornát heti 2 órával s ez mint ilyen szerepel már 25 éve. Ezen intézkedés a közönség felfogását is megtörte; az ifjaknak csaknem teljes száma eljár a tornaórára, bár akadt szülő akkor is, mint most is, aki fiát szivesen mentette fel a kötelező torna alól. Pedig előttem érthetetlen, sajátságos e felmentetés, különösen akkor, ha azt látom, hogy ép azoknak volna szükségük a legjobban tornára, akik ez alól magokat felmentetik. A tudomány és tapasztalat azt mutatja, hogy az ember testből és lélekből van teremtve. Amidőn tehát az ember fejlődik, egyaránt van szüksége úgy testének, mint lelkének nevelésére, ápolására. Ikertestvér e kettő; egyik sem hanyagolható el, csak a másik rovására. Ne hanyagoljuk el hát egyiket sem ! Az eddig alkalmazott középiskolai tornarendszerünk szépen kidolgozott tervezet, ami azonban nem zárja ki azt — tekintettel arra is, hogy a tervezet már régi — hogy az újabb időben jogosan támasztható követelményekkel, modern s egészségügyi szempontból szükséges újításokkal bővitsük. Eddigi tornarendszerünk gerincét a némettorna nyújtotta, mely sok jót nyújtott, csak levegőt, szabadmozgást és napfényt nem. E hiányt pótlandó a vall.- és közoktatásügyi miniszter ur elrendelte a játékdélutánokat, melyeknek üdvös hatását már évek óta érezzük. Újabb, jobb irányoknak hódolunk, hogy rendszerünket kiegészítsük, bővitsük s hogy ezen jól kibővített rendszerünk alapján serdülő ifjainkat erőteljes, jó polgárokká nevelhessük s hogy egészséges szervezetük által képessé tegyük a folyton növekedő szellemi munka befogadására. Egy ilyen újabb iránynak híve kultuszminiszterünk, nm. Apponyi Albert gr. ur, ki az 1907. évi december havában kiadott rendeletével kötelezővé teszi középiskoláinkban a svédtorna- gyakorlatok tanítását. A svédgimnasztikával szivesen foglalkoztam magam is s örömmel merítettem tapasztalatokat Ottó József dr. ur, budapesti tornatanár „Testgyakorlati tanulmányutam külföldön“ c. ismertetéséből. Mondhatom, hogy a vall.- és közoktatás- ügyi miniszter úr rendeletében már az ismerős svédtornával találkoztam. Ezen svéd testgyakorlati rendszer élettani alapokon nyugszik és a test minden szervének és izmának egyenletes fejlesztésére törekszik. A svédgimnasztika a test tagjainak egyszerű és természetes, bonc- és testtani alapokon álló mozdulatokból áll. minden különösebb összetétel nélkül. Ezen az alapon felépített svédtornarendszer teljesen különálló egyszerű testgyakorlati rendszert alkot, mely
