Evangélikus lyceum, Pozsony, 1898

G

szervezése alkalmával a pozsonyi kir. törvényszék mellé ügyésznek nevezték ki. Ettől fogva gyorsan emelkedett a bírói pályán. 1877-ben a nagyszebeni törvényszék elnökévé, — 1880-ban Budapesten Ítélő táblai segédbíróvá lett. 1882 83-ban a magyar királyi kúriánál mint beosztott kisegítő bíró működött. 1887-ben rendes kúriai bíróvá lett és mint ilyen csaknem hét éven át a magy. kir. igazságügyi miniszter megbízásából törvényhozói munkálatokat készített és ebbeli érdemei elismeréséül 1897- ben a Lipótrend vitézkeresztjét kapta meg legfelső helyen. Rövid, de igen fájdalmas betegség után meghalt 1898. szeptember hó 30-án Budapesten az Erzsébet kórházban.

Családja nem volt, egyetlen nővére Schedius Paula úrhölgy volt neki mindene. Ez siratta meg elhunytét és őrzi lelkében emlékét. Az a gyöngéd testvéri szeretet, mely egyetlen nőtestvéréhez fűzte, az ismerősök állítása szerint leírhatatlan. Nővérén kívül egy fitestvére is volt, de ez már kora ifjúságában hunyt el. Pozsony városát úgy szerette, mintha csak szülővárosa lett volna. Itt töltötte rendesen a nyarat Bél Mátyás-utczai házában, melyet a védczölöp útra elterülő szép árnyékos kert határol.

Hivatalán kívül életének minden idejét a tudományoknak szentelte. A lyceumnak hagyott szép könyvtára fényes bizonyságot tesz róla, hogy a tudományoknak és szépirodalomnak mily sok ágával foglalatoskodott ő. Nagy szakismerettel összeválogatott jogtudományi szakmunkák mellett ott találjuk a görög, latin, német és magyar classi- cusok kiválóbb alakjait; a történelem legjelesebb művelőihez sorakoznak Brehm és más természettudósok művei. És a mely tudományt vagy művészetet ő cultivált, mindenütt messze túlhaladta a közönséges niveaut.

Nincs oly erény és szép tulajdonság, melyet ő nem bírt volna teljes mértékben. Jelleme tiszta volt mint a kris-