Evangélikus lyceum, Pozsony, 1892

lingeket, kivált III. Henrik éit (3 sterling = 1 garas = 2 cava­liers) és az Eduardok-éit is. Tournosa-kat szintén verettek. Németalföld aranypénzét illetőleg utánozták a florentinust, az angol rosenobel t, a franczia moutont, chaises-t, de voltak önálló, sajátos bélyegü, változatos és igen szép érmeik is, fó'kép a középkor vége fel. A németalföldi bélyegvésó'k ugyanis igen ügyesek voltak, miró'l az érmek bosszú sora tanúskodik. Gyönyörűek pl. Lütticli denárai és Vilmos (1482 — 84) garasai; szintoly híresek az u. n. botdrager ek (lion heaume), igy nevez­tetve azon nagy sisak miatt, mely az általuk feltüntetett orosz­lán fejét födi; szintoly nevezetesek az u. n. tuins-ok (lion á la haie) sat. Sok németalföldi éremnek a nevét annak már felírása magyarázza meg, pl. brabanti double patard, vagy priquet, brabanti grifon stb. Rézpénz Németalföldön korábban veretett, mint más orszá­gokban, nagy aranyokat és tallérokat pedig a 15-dik század vége felé kezdtek veretni. II. Eülöp (1556—98) alatt a németalföldi tartományok felkeltek, de mig a — román — déliek csakhamar visszatértek a hűségre, a — germán — éj szakiak kivívták függetlenségü­ket. Elváltak egymástól a mai Belgium és Németalföld. Pénz­ügyük is tehát az újkorban szükségkép más másképen fejlődött. 2. Dánország pogány korából aranyból való bracteaták rúnákkal maradtak reánk, de ezek inkább ékszerek, mint érmek. Az első dán uralkodó, ki az angol Ethelred érmei után dán pénzt veretett, Svend Tveskjäg (985—1014) vala. Az angol be­folyás azonban még soká érvényesül. Knut érmein LUND nevű felírás fordul elő, a mi szintúgy a dán Knut, mint London lehe­tett : Knut denárairól tehát nem tudjuk, dán- vagy angol- veretüek-e? Még Nagy Kanut és Harthaknut denárain is REX ANGLORUM olvasható, noha már a dán kigyó fordul el rajtuk s tehát dán verettel van dolgunk. Végre Magnus (1042—47) s főleg Estridzen (1047 f 1076) alatt az angol befolyást feltüntető dénárok gyérülnek s uj, byzanczi- (megváltó, megváltó és dán király), sőt nemzeti typus (két angyal, szarvas, hajó, lovag) honosodik meg. E nemzeti pénzeken a bélyegvésés helyes, a veret kifogástalan, mert a dán bélyegvésők szintén leleménye­sek, noha az irás sokszor helytelen. E felírás a királyok nevét, méltóságát, ritkábban az ország-, a bélyegvésők- és városok

Next

/
Thumbnails
Contents