Evangélikus lyceum, Pozsony, 1888

10 s qua (Irans 1/i as, utóbbi kettő' azonban csak rövid időn át veretett. A császári kor rézpénze továbbá azáltal különbözött az aes grave-től, bogy ettől eltérőleg az értékre vonatkozó jegyek nem használatosak. A sestertius és dupondius rezében sok ón van, az as, semis és quadrans majdnem tiszta rézből állottak : előbbi kettő tehát nagyságán, súlyán kívül eme vegyí­tés következtében világosabb szinü, mint az as, semis és qua­drans. A dupondiust még más jel ismerteti fel. Nero óta ugyanis a dupondiusok aversén a császár fej mindig sugáros- koronájn; a többi rézérmen a fej vagy fejdísz nélküli, vagy pedig babérkoszorus. Valamennyi a senatus által veretett érmen közös a feltűnő helyen alkalmazott S. C., azaz Senatus Con- sulto. A föntebb említett vegyítés a későbbi császárok alatt elmarad, valamint azontúl sestertiusobat és dnpondiusokat nem is verettek. Eme nagy nominalek helyébe kizárólag kis réz­pénz lépett. Diocletian császár ugyanis szabályozva a rézpénz- veretést, kétféle darabot veretett: egy nagyobbat, pecunia major, majorina, s egy kisebbet, melyet nuinmus centenio- nalis-nak neveztek. Mindkettő nagyobb összegek fizetésénél zacskókba (fölles) volt rakva s megmérlegeltetett. Az arany-, meg ezüst-pénzveretést — a mint már említém — a császárok, jogaik egyikének tartották. A főezüst­érem még mindig a köztársaságbeli denar maradt, mely mellett elenyésző csekély számmal quinarokat is verettek. A denar az első császárok alatt ép oly tartalmas és teljes súlyú volt, mint a köztársaság korában, azaz 1/8i font vagyis 3 9 gramm. Nero alatt kezdett az ezüstpénz rosszabbodni, a denar súlya 1/a6 fontra szállíttatott le, azonkívül sok denar kezdett nem nemes érczczel vegyíttetni, miáltal tartalma igen sokat veszített. TJ. n. bélelt dénárok is, azaz olyanok, melyeknél nem nemes érez fölé vékony ezüst réteget vontak, nagy számmal voltak for­galomban. Nero utódai alatt az ezüstpénz tartalma egyre veszí­tett. Eleinte ezüst-tartalmuk ^oi Domitianus alatt ’/í0, Tra- janustól Antoninusig ‘/5, Marcus Aurelius alatt 1/i, Com- modus alatt 3/10, Severus alatt pedig '/2 perczentjét vesz­tette. Valér ián us és Gallienus alatt a dénárok ezüsttar­talma 20-, s az ezekre következő császárok alatt, Diocletianusig, plane 5 perczent vala, úgyhogy csak az S. C. hiánya-, valamint fehérré főzés által lehetett a rézérmektől megkülönböztetni. Az ú. n. fehérré főzés következtében ugyanis azon érinek felületes ezüstszínt nyertek, a miért is egyes tudósok újabban nummi tincti, medailles sáncée-nek nevezték el. Egyes császá­rok, főleg Au r e 1 i an u s és Diocletian us hevesen küzdöttek ugyan az ezüstpénzzel való ezen visszaélés ellen, s alattuk kez­dett is az egyre jobbulni, de állandó sikert e téren csak Con­stantinus Magnus és utódai mutathatnak fel. Marcus Aurelian us Antoninus CaracalJa csá­szár a dénárnál nagyobb, 5 gr. súlynyi ezüstnominalet hozott

Next

/
Thumbnails
Contents