Evangélikus lyceum, Pozsony, 1888
11 be, mely pénzdarab Argenteus Aurelianus vagy Antoni- nus-nak neveztetett, vele szemben a denar, mely kisebb nagyobb mennyiségben tovább veretett, ezentúl argenteus minutulus- nak mondatott. Nagy C on st an t in us végre uj ezüstpénzt veretett, mely az aranyf'ontnak 1I1000 részét képezte, mely nominalet azért m i 1 iar en s-nek hívták. Juli anus császár az argenteus Aurelianust és minutulust forgalmon kívül helyezte s ettől kezdve a miliarens fele a siliqua (= */24 solidus-szal) s a félsiliqua (— V48 sol.) lettek a fó'eziistpénzdarabok, egyúttal a főváltópénz. A császár-kor legjellemzőbb érme az arany, az aureus. A római császárok itt is ellentétbe helyezkedtek a köztársasággal. Mig t. i. utóbbi csak kevés aranypénzt veretett, azt is főleg Rómán kívül hadvezérei által: a császárok igen sok aranypénzt verettek. Tehették is. A világ minden részéből Romában gyűlt össze e nemes érez. Pénzegység az aureus lön, mely 25 dénárral felérő aranydarab volt. Átlagos súlya Caesar aureusainak ]/40 font, azaz 8J85 gr. Ez arany tehát 11. F ü 1 ö p és Nagy Sándor stater jeinek súlyával azonos. De már Augustus alatt szállott le súlya 7‘8 grammra, későbbi uralkodók alatt még inkább. Nero alatt már csak 1/i& fontot tett; Car a call a az aureus súlyát 1j50 fontra szállítá le. Az aureus oly nagy volt, mint a denar, miért denarius aureus-nak is nevezték. Egyébként a császárok fél aureu- sokat is verettek, melyeket quinafiúsoknak neveztek el, vagy pedig, mivel hátoldalukon diadalmi jelvényt megkoszorúzó Victoria használatos, victoriati aurei. Cohen arany qui- naroknak mondja. Valerian óta az aureus h a r m a d j á t is verették, az u. n. trientes Salonini; sőt átmenetileg negyed aureusokat is létesítettek, az u. n. quaternio- nes. Egyes császárok, kivételesen az aureus többszörösét is verették, főleg a K. u. 3-dik században, kivált Grallienus óta.. Hires e tekintetben a bécsi cs. k. múzeumban Valens-nek egy ni1/,! gr. súlyú aranya. Jellemző körülménynek mondhatni, hogy az általános pénzrosszabbodás szomorú korszakában az aureusok szenvedtek legkevesebbet, úgyhogy azok Nagy Constantinusig pénzegységnek megmaradhattak. Nevezett uralkodó uj aranypénzegységet hozott be, melyet solidus-nak neveztek el, s melynek súlya J/72 font, azaz 4 55 gr. volt. Részei a 2-27 gr. súlynyi semis és a triens, vagy tremissis, melynek siílya P52 gr. A császári kor valamennyi érme külsőleg is nagy változáson ment keresztül. Mig t. i. a köztársaságkorában valamennyi érem aversén valamely istenség typusa látható, a reversen pedig hajóelőrész, a dioscui'ok, higa, quadriga vagy később pénzverő hivatalnokok őseire, családjaira vonatkozó typusok : addig a császári kor valamennyi érmének aversén az uralkodó, annak neje, vagy valamely közel rokonának feje, vagy mell képe van feltüntetve, néha az
