Evangélikus főiskola, Pozsony, 1880
12 tolásával. Ezért az epistola is megtűri a szabadabb formát és a lazább szerkezetet, ép úgy mint a satyra. A szerző elbeszélése fonalát gyakran elejti, de a nélkül, bogy főtárgyát szeme elől eltévesztené. Az elegiai epistola az elegiából fejlődött, tökélyre vivője a rómaiaknál Ovidius. Mivel az elegiai epistola szenvedélyes természetű : azért eltűri a gondolatmenetben is ama gyakori kitéréseket és merész átmeneteket, melyek a szenvedélyt jellemzik. Itt elég, ba minden egy főérzésre vonatkozik, vagy abból következik. Ha vizsgáljuk azon szellemi tökélyt, melyet az epistola e két faja a költőben feltételez, azt megjelölve találjuk czéljukban. Az elegiai epistola czélja megindítani, ez tehát élénk képzelő tehetséget és gyöngéd érzelmet tételez fel. A didaktikai epistola czélja az oktatás, ennek elérése végett megkivántatik, bogy legyen meg a költőben az okos értelem kiváló magas foka, az emberi élet bő ismerete és mindenek előtt finom társalgási modor. Az „ars poetica“ általános eszméje és tárgya a költészet. Ezen tárgy egyszerűen, de összefüggőieg taglaltatik; ezen összefüggő taglalás világos, természetes és bár nem a tudományos értekezés szigorú formájában, hanem könnyed modorban halad, hol egyik gondolat a másikból fejlődik és a következőre előkészít a didaktikai epistola nyugodt komolyságával. Az ars poetica czélja a római irók és műbirálók útba igazítása főleg a drámai költészetben. E tárgy fejtegetése három főrészre osztható. Az első rész (v. 1—152) általánosan szól a költészetről. Szabályokat és észrevételeket közöl, melyek a költészet minden fajára illenek és mindazoknak, kik költészettel foglalkoznak, elkerülhetlenűl szükségesek. A második rész (v. 153—294), különösen a drámai költészetet fejtegeti és főleg ennek magasztosabb faját a tragoediát, melyet a római színház teljesen elhanyagolt, és melyre nézve költő és közönség egyaránt rászorultak a józan kritika szövét- nekére. A harmadik rész (v. 295—476) tárgyalja azon kellékeket, melyeket Horatius kora költőinek figyelmébe ajánl. Ez fejtegeti azon okokat, melyek a költői tehetség fejlődését akadályozzák
