Evangélikus főiskola, Pozsony, 1869
26 lálni. Most azonban még a mienk, s e részben kedves érzettel tekintünk e jövőnek eléje. A lefolyt év egy másik, a jövőre nézve nem kevésbé biztató eseménye, hogy Böhm Károly ur a nyári félév elején neki ajánlott rendkívüli tanári állomást tanintézetünkben elfogadta. A felgymnasiumi osztályokat és theologiát, miután az alsóbb iskolákat születése helyén, Besztercebáyán látogatta, ő is lyceumunkon végezte. Vizsgálódó és mélyen gondolkodó szellemét már itt az iskolákban is volt alkalmunk fölismerni, hol a különféle önképző társulatokban írt és előadott müvei által magát a legkedvezőbb oldalról kitüntette. Németországban, név szerint Jénában, Halléban és Tübingában, töltött két év után mint teljesen megállapodott férfiú tért vissza hazájába, ellátva mindazon kellékekkel, melyek magyar evangélikus gymna- siumaink tanárától megkívántainak. Mert bölcsészeti és szépészeti ismeretein s a classicus nyelvekben való jártasságán kívül egyenlő tisztasággal beszéli a hazánkban dívó mindhárom művelt nyelvet. A hellen nyelv utóbbi évben tanintézetünkben némi nehézséget okozott. Azon általánosan elterjedett hír, hogy azon tanulók, kik sem theologusok, sem tanárok nem lesznek, e nyelv tanulásától fölmentethetnek, valamint azon tény, hogy a VII. és VIII. osztályba a róm. kathol. iskolákból átjövő ifjaink a cultusministerium részéről a görög nyelvtanulásától már többnyire fel voltak mentve, e körülmények okozták, hogy az V. VI. és VII. osztálybeli tanulók közűi sokan az igazgatóságnál hasonló fölmentés iránt folyamodtak. Az igazgatóság, ez iránt sem az egyetemes gyűlés jegyzőkönyveiben, sem a tanári értekezletek határozatai közt biztos utasítást nem találván, a folyamodásokat a pozsonyi lyceum iskolai tanácsa elé terjesztette. De, ismeretes lévén már e részben a közoktatási ministerium eljárása, épen úgy, mint a közvélemény hangulata, itt sem tudtak a teendők iránt eligazodni. Végre is az iskolai tanács legcélszerűbbnek tartotta, az ügyet a középponti bizottsághoz utasítani, minthogy ez úgy is hivatva van az egyetemes gyűlést képviselni, midőn az év folytán iskolai ügyek gyors elintézést igényelnek. Megtörtént. De a középponti bizottság vonakodott hasonló fölmentést engedélyezni, minthogy erre az egyetemes gyűlés által nem volt felhatalmazva. Ez egészen helyes, s az eljárás correct, de némileg mégis feltűnő volt, a menynyiben 1868-ban négy folyamodvány adatván be külső tanulóknak az érettségi vizsgálatnál a görög nyelvtől leendő fölmentés iránt, a központi bizottság két folyamodónak a kért fölmentést csakugyan megadta, kettőt pedig a hellen vizsgálatra kötelezett, a nélkül, hogy
