Evangélikus főiskola, Pozsony, 1867

28

Vanyarczról Pestre térvén Gosztonyi úrnak derék újához szó- líttatott házi nevelőnek, kitől azonban már martiusban 1855. évben Selmeczre, az evang. lyceum részéről mathematika és physika tanárának hivatott. Itt másodfél évig elismeréssel és köztetszéssel működvén, összekelt Eisenmayer Natália úrhölgygyel és átköltözött vele 1857. évben Pozsonyba, hol időközben a lyceum reáltanárának megválasztatott.

Mielőtt tanítását itt megkezdené, régi óhajtásának engedve beútazta a déli Németországot és sok tapasztalással meggazdagodva tért vissza pozsonyi tanárságát megkezdendő.

Itt a gymnasium alosztályaiban tanította tíz éven át a földrajzot, a természettant, a latin, magyar és német nyelvtant, a kereskedelmi számtant és az ügyleti irályt. Képviselője lett ekképen azon eszmének, hogy az algymnasium az alreál tanodával egyesíttessék és így a humanismus a realismus által kiegészíttessék. Kedvencz tanítása itt is a természettudomány maradt, melynek áldásos eredményeit mind tanítványai mind ügybarátai méltányolák és elösmerék. Tanítási eljárásának főjelleme volt a nyájas szelídség és a higgadt meg- gondoltság. Mennyire fáradozott nemes feladatának elérésében, csak azok méltathatják teljesen, kik hasonló körülményekben ugyanazon czélokra törekszenek.

Tevékeny életének és sok fáradalmainak főnehézsége azonban másban és máshol akadt, — az iskolán kívül, hol ki nem nyughatott, hol sok tanári kötelességén felül még magántanításra is kényszerítte- tett. Tudományának és oktatói ügyességének és nemes törekvésének legszebb példáit a magántanításban tüntette fel, érettebb fogékonyságra találván tanulóinál és a szülők által is közvetlenül elismertetvén. Csak az volt kár benne, hogy testének ilyetén túlfeszítése miatt dús tartalmú oktatása, mind lyceumuiikban mind azon kívül, nem sokára megszakasztatott és kora halála által végkép megszüntetett. Már évek óta érezé a beszélésnek nehézségét és az okozta testi fájdalmait. Orvoslása talán nem volt a legczélszerűbb, a baj torkából tüdejére szállott és fél óv alatt odasínlett.

Így elvesztettük a jó tanárt, a lelkes házitanítót, a gondos családatyát, a nemes barátot, a jó hazafit. A honban a tudományt előmozdítani, — a mennyire tőle is kitelik — az volt főoka kitörő tüdőbajának. Szülővárosának évek óta gyűjtött földtani kutatásait végleg feldolgozandó és azokat gyarapodott ismereteivel meggazdagítva a legközelebb tartandó természetvizsgálói gyűlésén közlendő, — újlag ke-