Evangélikus főiskola, Pozsony, 1861
9 Az pozsonyi gyűlésnek fő oka volt novemberben Mátyás herczeg urunknak az magyarországi királyságra való választása és megkoronázása szinte sz. Erzsébet napján. Az országnak az minemü gravaminái voltak, elsőben ő fölségének Írásban adták articulusok szerint : és minden kívánságára az országnak resol- valta magát, kire meg is esküit az koronázat előtt. Föképen az religio dolga legelső volt az többi között. Erre is megeskütt, hogy sohul se várakban se végházakban és szabad várasokban se mező várasokban se falukban senkit hitiben nem háborgattat, hanem libera sit religio ubique in toto regno Hungáriáé. Imár Isten kegyelméből most minden helyeken, hol ennek előtte még csak liá- zoknál sem volt szabad olvasni az szent írást, most nyilván nagy bátorsággal hirdettetik az evangélium Posomban, Szombatban, Komáromban, Győrött, Samariában, Séllién; az jezsuitákat be sem bocsátják az országba. Sok helyeken, hol ez háború előtt be sem mert menni az evangelicus predicator, most imár az pápistát be sem bocsátják, mint Komáromban, Újvárban, Samarjá- ban, Sélyére, mely ugyan az jezsuitáké vala, és több falukban is. Csak hogy bizonyára az tanítók szűkén vannak és az schola- mesterek annál is szőkébbek. Samarjai Patkó Tamás scholames- terünket, esztendeje kitelvén, fel akartuk bocsátani, de nem gyözé várni, egy özvegy asszonyt vön el házas társul, hátra ha- gyá előbbeni szándékát. Ha az úrnak kedves akaratja, húsvét tájban felbocsátjuk Joannes Pastorist, az szegény Máté uram fiát, ha esztendeje kitelik, most szenei mester, az samarjai mesterrel vagy mással együtt. Lássák oztán vagy Hcidelbergában vagy Marpurgumban, az hol nekik tetszik, ott maradjanak. Az kd atyjafiairul tudakozom d. Joannestől gyakorta; még élnek, jóllehet az sok háborúban bujdosásban meg fogyatkoztak és szegény kézzel vannak. De az Ur isten az ő kegyelmes gazdag áldásábul oly bőséget adott az egész földön, búza olcsó, 25 24 23 pénzen meczi, bor olcsó és egyébféle becsű jószág mind elég bő. Az barom legdrágább, mert az török tatár igen elhajtotta, annak is néhol 3 pénzen, néhol négyen fontja, ennél sohult nem drágább. Bizonyára kd ott fen való létében sokat szolgált nemzetének az könyvek kibocsátásában, ez után is szolgálhat. Mindazonáltal mégis, ha kd gondolkodnék felöle, jobb volna, hogy kd földében és hazájában nemzetének és az ecclesiának szolgálna. Szent Pál idejében mely nagy lelki vakságban és hitetlenségben