Evangélikus főiskola, Pozsony, 1859

14

gyámolításával egyesültek lelkeddel. A lélek és ismeretek közti viszonynak bomlása, az érzület halála: ellenben sok ismeret, együtt jár az érzület fölelevenitésével. Mint sok másban, úgy e belső világban is kiváló ismerettel bírt Shakspeare. Hamlet rémületbe hozza az anyját, a kinek elkövetett bűnös és aljas tetteit, mint hitte, éles beszédben szemeire veté. Akkor a megjelent szellem, Hamlet atyjának árnyéka: „íme, mondja, rémület megfogta anyádat: lépj ő, és lelketusa közé.“ Shakspeare Ham- letje 3. felv. 4. jel. Fokoztatik tehát az érzület a tudattali szorosb összeköttetése által: lankadt ellenben, sőt enyészik, ha más fogalom beékezi magát az érzület és a tudat közé!

Az ismeretnek a lélekre való hatása különböző lehet: mert a lelkek eredetileg egyéniek; az az nincs két tökélyetesen ugyanazon jellemű okos lélek. Valamint ugyanazon ütés mélyebben hat a puha testre; a keményebbtől ellenben vagy visszapattan, vagy pedig alig a felületén hat keresztül: úgy különbfélék az emberi lelkek is, s oly különbféle a reájok történt ismereti hatás.

Minéműségileg az érzetek vagy kedvesek vagy kedvetlenek, s vegyülnek a beszéddel mint festék az anyaggal, vagy mint lágy eső a termékeny földdel, vagy mint isteni kegyelet az ajtatos szívvel. Nyilatkoznak is vagy mindjárt kezdetben vihar erővel kitörve, s velőkig hatva; mint:

„Átok reád, magyarok hazája,

Átok reád, te pártos büszke nép!

Ingadozzon fejed koronája,

S mint az árnyék, légyen oly setét.

Mint kemény kard, oly kemény szíveddel Meg ne békélj soha ön feleddel.“

Salamon Vörösmartytól;

vagy lágyabban az egész beszéd folytát elevenítve. így Kölcsey szeretete Vilma és Szemerével mindenütt jelen akar lenni: „Lesz talán, ki rokon érzéssel fogja ezen sorokat olvasni, s útjaiban résztvevő tekintettel fulja meg a vidéket, melyről itt a szó vagyon; s gondolatában Vilmát és Szemeiét feltünteti. Ismerelleu barátom, akkor ne feledd el társaságokban az én nevemet is említeni! olt kell lenni nékem, hol ők vágynak, a hálára méltó pár!“ Kölcsey minden munkái 2. kötet, lap 165.

Az ismereti es érzületi elmélet nélkül nem született a nevére méltó művész. Az elmélet lámpa a sötétségben utazónak. Éjjel is, de sokkal biztosabban haladhatni nappal. Csak a nappali vagyis a tudatos elmélet a művészhez méltó. Nagy költők tanúsítottak és tanúsítnak erről. Horácz a Pisókhoz írt levélben, halhatatlan költészeti elmélettel ajándékozta meg a világot. Honi elsőrangú költőink Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Bajza e nemű műveik ismeretesek.

Az elmélet kettőben helyezi a művész feladatát, úgymint az észmtínek belső és külső kiállításában. A dalmász is dalmaeszméjét előbb lelkében kelteti s okossága tükörében mintegy tárgyasítja vagyis szépíti s szemléli tökélyében; azután gondoskodik dalmaeszméjének külső, vagyis a megfelelő beszéd általi kiállításáról vagyis