Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos
Bartók Ibolya / Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos Tersztyánszky Ákos György Géza1 1876. november 27-én* 2 a Hont vármegyei, ma Szlovákiához tartozó Nagyfaluban3 született egy evangélikus földbirtokos nemesi család harmadik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Léván és Pozsonyban folytatta. Gépészmérnöki oklevelet Budapesten a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett. Az egyetem elvégzése után három hónapot, 1903. november 17-től 1904. február 20-ig a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Részvénytársulat szerkesztési irodájában gyakomokoskodott.4 A posta szolgálatába napidíjas mérnökként 1904. június 9-én lépett, amikor a soproni igazgatóság műszaki osztályához osztották be. Esküt 1907. március 20-án tett. Nem elsőként, vagyis nem ő volt az egyetlen postás a családban. A nemrégiben fellelt és tanulmányozásra átvett, a közelmúltban feldolgozott és digitalizált dokumentációs hagyatéka ugyanis édesanyja, özv. Tersztyánszky Aurélné Reviczky Anna postamesteri kinevezése alkalmából tett hivatali esküjéről szóló igazolványát is tartalmazza.5 Az igazolvány adatai alapján folytatott kutatás során pedig az is kiderült, hogy Nagyfalu postamestere valójában édesapja, az 1876-ban6 kinevezett Tersztyánszky Aurél főszolgabíró, földbirtokos - a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagja - volt, aki 1901-ben7 bekövetkezett haláláig, tehát 25 éven keresztül vezette a hivatalt. Édesanyja csak apja halála után8 vette át a postamesterséget, s a korabeli szaknaptárok tanúsága szerint 1901 és 1906 között állt a hivatal élén. Tersztyánszky Ákost, akinek „végleges alkalmaztatását, illetőleg üresedés esetén kinevezését”9 1904-ben - kortársaihoz hasonlóan - még a postamérnökök számára kötelezően 'Nádasi Tersztyánszky Ákos (1876-1956): államtitkár (1937-től), postavezérigazgató (1935-1939). 2 Kivonat az evangélikus anyaegyház keresztelési anyakönyvéből. Kiscsalomja, 1927. február 26. 3 A község a trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott, ma Szlovákia Besztercebányai kerületében a Nagykürtösi járáshoz. 2001-ben lakosainak száma 430 volt, ebből 348 magyar és 82 szlovák. Nagyfalut Erzsébet királyné 1442-ben Drégely kapitányainak adományozta. Később főbb birtokosai a Lipthay, a Forgách, a Tersztyánszky, a Crouy, a Somschich és az Erdődy családok voltak. A helyi, ma már nem létező Tersztyánszky-kúria 1720 körül épült klasszicista stílusban, http://hu.wikipedia.org/wiki/ Ipolynagyfalu. 4A részvénytársulat 12 876. számú igazolása. Budapest, 1904. február 20. igazolvány a hivatali eskü letételéről. Balassagyarmat, 1901. szeptember 24. 6 Postai Rendeletek Tára, 1876. 14. szám, 157. p. 1 Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1901. 33. szám, 181. p. 8Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1901. 52. szám, 331. p. 9 Nádor Vince elnökigazgató-helyettes értesítése a postai alkalmazásról. Budapest, 1904. május 21. Tersztyánszky Ákos, a fiatal postamérnök, 1904 130
