Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
Mihály Dénes az 1920-as évek elején - hazai szponzorok támogatását nélkülözve - a berlini AEG (Allgemeine Elektrizität Gesellschaft) vállalatóriáshoz szerződött, ahol minden feltételt biztosítottak nagyszabású terveinek megvalósításához.7 A siker nem maradt el. 1929. március 8-án a berlini Witzleben rádióállomásról - Európában először - a magyar feltaláló kísérleti eszközével, a Nipkow-tárcsás telehorral közvetítettek képeket.8 Erre a rendkívüli eseményre Mihály Dénes így emlékezett: „Előszörfogok tollat, hogy magyar nyelven is beszámoljak az elektromos távolbalátásról és azokról az eredményekről, amelyeket, sajnos csak külföldön sikerült elérnem... Ma... amikor ez a probléma megoldottnak tekinthető, lehetetlen nem gondolnom és visszaemlékeznem azokra, akik tisztán csak a szeretetük által sugallva e kérdés megoldását számomra lehetővé tették. Még élénken emlékezetemben van az az európai tanulmányút, amelyen drága jó édesatyám csaknem kézen vezetve, először hozott Németországba, ahol először találkoztam a képtávírás gondolatával, és megfogamzott bennem a távolbalátás gondolata. Még idegeimben él az első nagyszerű benyomás, amelyet a németek technikája keltett bennem. Mintha csak tegnap lett volna, hogy a péceli villánk teraszán 1912 nyarán az első távolbalátógép-terveket rajzolgattam. A terv aztán érett, érett, de kitört a háború. Emlékszem aztán a nagyváradi székeskáptalan Mária Terézia korabeli épületeire, ahol két szelíd lelkű főpap, drága jó nagybátyám, Spett Gyula nagyprépost és Károly dr. kanonok elhatározták, hogy ezt a tervet áldozatok árán is segíteniük kell a kultúra, az emberi haladás, az Isten dicsőségének nevében. És akkor a két öreg, törődött főpap nem sajnálta a fáradságot, nem mérlegelték sokat a szemben álló véleményeket, hanem minden igyekezetüket latba vetették az ügy érdekében. Itt született meg a távolbalátó készülék tudományos neve a »telehor« szó is, amelyet azóta tanulni sietett az egész művelt világ... Akkor még egyetemi tanárok állították, hogy a távolbalátás éppoly lehetetlenség, mint az örökmozgókép. Szeretettel és hálával emlékezem Neuhold Koméira, a Telefongyár Rt. igazgatójára, aki minden riasztással szemben rendületlenül hitt abban, hogy sikerülni fog a távolbalátás megoldása, és nem rajta múlott, hogy ma az egész technikai világ, sőt az egész művelt világ figyelme nem a Hungária körúti gyáron, hanem a Német Birodalmi Posta kísérleti állomásán van. De nem szabad e percben méltánytalannak lennem, és szeretettel kell gondolnom a Német Birodalmi Posta azon uraira, Präsident Kruckowra, dr. H. Bredow államtitkárra és dr. Banneitz postatanácsosra, akik kísérleteimet minden erejükkel támogatták annak dacára, hogy ekkor már Németországban másutt is merültek fel vetélytársak. Mégis az elektromos távolbalátás első nyilvános bemutatását a Német Birodalmi Posta az én készülékeimmel rendezte 1928 augusztusában a nagy német rádió-kiállításon a hivatalos postahelyiségekben. ”9 7 „Mihály Dénes, a Berlinben élő magyar rádiómémök... évekig tartó kísérletezés után rendkívül egyszerű szerkezetet konstruált, amely megvalósítja a távolba filmezés gondolatát. Az új készülék felvevője egyszerű alkotmány, amely könnyen kezelhető... Bármely mozgóképet bárhova továbbítja. A felvevőkészülékkel felvett filmet a rádió valamennyi előfizetőjéhez éppúgy továbbítja, mint a fonetikus előadásokat. A birodalmi postaigazgatóság döberitzi rádióállomásán már nagyban folynak a kísérletek a magyar rádiómémök új találmányával. A rendkívül alapos kísérletek iránt a birodalmi rádiótelefon-vállalat is nagy érdeklődést mutat. Az új készüléket már a sajtó képviselőinek is bemutatták, s az újságírók valamennyien a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a találmányról. A rádió útján továbbított film tisztán kivehető vonalakban jelenik meg a vásznon. A távolba filmező készülék kisebb tökéletlenségei csak arra vezethetők vissza, hogy Mihály mérnök célja elsősorban az volt, hogy egészen olcsó készüléket állítson elő, amely minden tekintetben alkalmazkodik a rádiótelefon jelenlegi vívmányaihoz és annak kereteit nem lépi túl. ” Sikeresen folynak a kísérletek Berlinben Mihály Dénes távolba filmező készülékével. Magyar Hírlap, 1929. február 22.4. p. 8 Bödők Zsigmond i. m. 83-84. p. 9 Postamúzeum, dokumentációs gyűjtemény, tematikus csoport: D.29. Személyes anyag. Mihály Dénes. 73
