Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás

A következő évben Mihály Dénes Budapesten az illusztris hazai közönségnek is bemutatta az új technikai csodát, a Gellért Szálló pálmakertjében adó-vevő készülékével zárt láncú képátvitel-bemutatót tartott.10 11 Németországba visszatérve, a sikeres kezdet után, 1930-ban vevőkészülékek gyártására megalapította aTelehorAG vállalatát." Itt került munkakapcsolatba Okolicsányi Ferenc magyar mérnökkel, aki szintén a képfelbontás tökéletesítésén dolgozott, s megalkotta a mechanikus képbontáson alapuló, ám a Nipkow-tárcsánál jobb képminőséget produkáló, ún. tükörcsavaros vevő- készüléket.12 A látványos sikerek ellenére a mechanikai képbontás határai már nem voltak tovább tágíthatok. A televíziózásban a képátvitel és képösszerakás területén a katódsugárcső alkalmazásában rejlő lehetőségek nyitottak új távlatokat.13

Az új technológia kifejlesztésében és bevezetésében a Nyitra melletti kis faluban, A Gellért Szállóban tartott bemutató s*órólaPJa Üzbégen született Tihanyi Kálmánt kitüntetett szerep illeti meg. A mérnök 1926-ban megalkotta a töltéstárolás elvén működő, az elektronikus képátvitelre alkalmas készülékét, a radioszkópot. Újításáról a következőket

F;

Nézze meg a

T

MIHÁLY DENES

távolbalátó készülékét!

6-átat ktzilve par napig Iíthat6 *

Gellérf-szálló

pálmatQrmében.

elére válthatók a bizottság

10Postamúzeum, adattári gyűjtemény: D.31. Kéziratok. 10. doboz. Kalmár János: A tv-megvalósítás nyilvános kezdetei Magyarországon. Kézirat. Budapest, 1998. 1. p.

„ 1930-ban láttuk először a telehort Magyarországon. Egy fiatal mérnök találmánya ez, Mihály Dénesé, aki, miután Berlinben már jelentős sikereket ért el találmányával, hazajött, hogy hazája közönségének is bemutassa a világ legújabb csodáját, évszázadok fantáziáinak megvalósult álmát, a távolbalátó készüléket. A Gellért Szálló pálmakertjében... mutatta be a telehort... Az emelvényen valóságos boszorkánykonyhája a rádió- technikai szerkezeteknek, a terem egyik végében vetítőkamera, másik végében szögletes szekrényke gömbölyű üveglappal. Elektromos búgás a levegőben, elektromos feszültség az idegekben. Előlép a feltaláló: jóképű, szőke fiatalember, alig látszik harmincesztendősnek. Elmondja találmányának lényegét, népszerű nyelven, világosan, érthetően, de a közönség mégis csak annyit ért meg belőle, hogy amit itt látni fog, az nem képteleg- ráfia, hanem képrádió, olyan rádió, amelynek mikrofonja helyén fotocellás szerkezet van, amely tehát a hang helyett fényt, beszéd vagy ének helyett képet ad le... Mikor azután eloltják a villanylámpákat és a közönség sorban elvonul a telehor előtt, hogy a kis üveglapon filmjeleneteket lásson leperegni és képeket szemléljen, amelyeket a terem másik végében álló, vászonfallal elkerített vetítőkamrában adnak le, mindenki átérzi a perc nagyszerűségét: itt állni egy olyan technikai vívmány bölcsőjénél, amely a következő nemzedék számára már nélkülözhetetlen életszükséglet lesz. Itt állni egy évezredeken át lehetetlennek vélt csoda első megtestesülésénél: távolba látni. ” Fóthy János: Távolbalátni. Pesti Hírlap, 1930. április 6. 5. p.

11 „Mihály Dénesnek, a kiváló magyar tudósnak világraszóló találmányát, a távolbalátó készüléket, az ún. telehort... a német posta megvásárolta. Több heti kísérletezések után e héten helyezi üzembe a berlini posta a telehort, és ezzel egyidejűén körülbelül ezer darab távolbalátó készülék is forgalomba kerül az üzletekben. Most debütált tehát Mihály Dénes világhírű találmánya a gyakorlati életben is. ” Mihály Dénes találmányát, a telehort e héten hozza forgalomba a német posta. Hétfői Napló, 1930. február 10. 6. p.

12Bödők Zsigmond i. m. 86-87. p.

13Tihanyi Glass Katalin: Hetvenéves a modem televízió. Elet és Tudomány, 2001, 39. szám.

74