Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
ők egytől-egyig disznóvá változnak. Odüsszeusz nem vesz részt a lakomán, és társai vesztéről mit sem sejtve épp Kirkéhez indul, mikor ifjú pásztor alakjában megjelenik előtte Hermész, hogy a bajból kiragadja, megszabadítsa: Szembekerült az aranyvesszős Hermész velem akkor, ifjú alakjában, mielőtt ama házhoz elértem; pelyhedző állú, legszebbkoru fiatalként; átkulcsolta kezem sebesen, szót szólva kimondta: „Jaj, te szerencsétlen, hova mégy egyedül, hegyen-erdőn? Azt se tudod, hol jársz.”27 Hermész elmondja neki, mi történt társaival, majd egy molü nevű, éjszínű gyökerű és tejszínű szirmú virágot nyújt át neki, amelyet meglelni és leszakítani csak istenek képesek. A Kirkével töltött vacsora alatt Odüsszeuszt a virág illata óvja meg a varázspálca erejétől, és végül társait is sikerül visszaváltoztatnia. Hermész az utolsó pillanatban bukkan fel, hogy megossza titkos tudását egy arra érdemes halandóval. A feketefehér virág szimbolikus színeivel utal az élet és a halál vékony határmezsgyéjére, amelyhez Odüsszeusz olyan közeljutott. Hermész itt a hasznot adó, a javak osztogatója, a tudás birtokosa, akire valóban számíthat a leleményes utazó a bajban, kiváltképp Odüsz- szeusz, akit sok tulajdonsága mellett származása is rokonságba hoz Hermésszel.28 Az eposzokon kívül a már említett Hermész-himnusz az a forrás, amelyben Hermész alakjának új aspektusai kerülnek felszínre. A homéroszi himnuszoknak nevezett, de nem Homérosztól származó, harminchárom költeményt tartalmazó himnuszfüzérben a Hermészhez című a legterjedelmesebb mű. A himnusz Hermész születését, gyermekként elkövetett cseleit és tetteit beszéli el. A görög teogónia29 egyik alapforrása ez a himnusz, érdekes módon épp a még gyermek vagy inkább csecsemő Hermész első szavain és lépésein keresztül jelenik meg az istenség szinte összes fontos aspektusa. Hermésznek már a születése is csodás eseménynek számított, és legendák sorozatát indította el, rendkívüli képességei és a hozzájuk kapcsolódó különféle tettek a mitológiai Hermész születését megörökítő jelenet Kr. e. 540-ből származó feketealakos vizeskorsón "Homérosz: Odüsszeia: Tizedik ének. Aiolosz, A laisztrügónok, Kirké. 277-282. sor. 28 Mitológiai források szerint Odüsszeusz anyai ágon Hermésztől származik, Kerényi Károly tanulmányában ennek pontos levezetését és magyarázatát is megtaláljuk. Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 22-23. p. "Teogónia: az istenek születéséről, származásáról szóló hagyomány. Az ókori görög istenek születésének történeteit legteljesebb formában Hésziodosz - Kr. e. 7. századi költő - Theogónia című műve hagyományozta az utókorra. 135
