Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Kovács Adrienn: Hermész

történetekben egyik leggyakrabban felbukkanó istenné tették.30 Hermész anyja Maia, Atlasz leánya volt, a Pleiádok egyike.31 Az éjszaka közepén, amikor már minden isten elszenderült az Olümposzon, Zeusz lelopakodott Maia mellé, és együtt töltötték az éjsza­kát. Ám mire a nap felkelt, a főisten újra az Olümposzon volt, hogy a hajnal már Héra mellett érje. Zeusz főisten és a szép nimfa szerelmének gyümölcse, Hermész éjszaka fo­gant, és a legenda szerint még napkelte előtt világra is jött. Anyja Árkádiában32 adott életet a kis istenségnek, a Külléné-hegy egyik barlangjában: Fiú jött a világra, ravasz, nyájasszavu csalfa; nyájhajtó tolvaj, rabló, álmok vezetője, éjszaka is figyelő, kapukon is beleső, ki csodákat volt hivatott hamarost cselekedni az égilakók közt. Hajnalban született, délben pengette a lantot s este, a hó negyedik33 napján, amikor született, a messzelövő nagy Apollón barmait elhajtotta.34 A csecsemő Hermész jellemzése cseppet sem hízelgő. Riasztó, ellenszenves és ellent­mondásos. Rendkívül érdekes, hogy Hermész fogantatásának körülményei, minden apró mozzanat szinte leképezi az istenség személyiségének egy-egy oldalát. A két ellentétes világ egyesülése, a titkos és lopott órák, az éj leple és az álom segítő keze, az elrejtőzés, a kijátszás és a megcsalás - mind-mind megannyi szimbólum és körülmény, amelyek össze­függésbe hozhatók Hermész bonyolult jellemével. Hermész származása apai és anyai ágon két külön világba vezet. Apja Zeusz, az olümposzi főisten, tőle örökli égi könnyedségét, isteni szépségét és hasznot adó tulajdon­ságait, halhatatlanságát és a jogot, hogy teljes jogú olümposzi istenség és beavatott köz­vetítő legyen.35 Anyja, Maia alacsonyabb rangú isteni lény, források közelében élő, bar­langban és ligetekben rejtőző nimfa. Maia, a lázadó és megbüntetett titánok egyikének, Atlasznak leszármazottja. A titánok egy Olümposz előtti távoli múlt, egy törvények nélküli világ vad égistenei voltak. A tizenkét titán és titánnő házasságaiból születtek a későbbi gö­rög istenek. Zeusz - Kronosz égisten és titán fia - erővel és csellel legyőzte apját, és átvette tőle a hatalmat. A titánok azonban az ő trónjára is veszélyt jelentettek. Az istenek és titánok keserves küzdelme végül az istenek győzelmével ért véget. A titánokat Zeusz Tartaroszba száműzte, bilincsbe verve, kivéve Atlaszt, akit arra ítélt, hogy örök teherként vállán tartsa az eget. Hermész nem tartozik ugyan a titánok nemzetségéhez, de sok alapvető tulajdonságát magyarázza, hogy anyai ágon magában hordoz egy Olümposz előtti, vad titáni őserőt. “Hermész, Zeusz fényes fia szinte egyedülállóan népszerű istenség a mitológiában. Sokszor, sokféle funkció­ban bukkan fel, rejtélyes alakja sok szempontból megfejthetetlen. Hermész az istenek körében is nagy nép­szerűségnek és feltétlen kegynek örvendett. Érdekes párhuzam, és talán nem is egészen véletlen, hogy boly­gója, a Merkúr a Naphoz - vagyis Zeusz fényéhez - legközelebb álló égitest a naprendszerben. 31A Pleiádok - vagy Plej ádok - elnevezés Atlasz és Pleioné tengeri nimfa hét leányát jelöli a görög mitológiá­ban. De az asztronómiából is ismerős lehet a nevük, a Bika csillagképben található csillagcsoportot nevezik így, közismertebb, népi nevén ez a Fiastyúk csillagkép. 32 Az ősi Árkádia a Peloponészoszi-félsziget középső, hegyvidéki része. A görög tartomány mai székhelye Tripoli. 33 A hagyomány a négyes számot Hermész egyik jelképének tartja. A hiedelem az isten születésének napjából eredeztethető. A hermák - Hermészről elnevezett útjelzők - négyszögletes alakja is erre vezethető vissza. 33 Homéroszi himnuszok. III. Hermészhez. 51. p. 35 Az olümposzi istenek száma épp Hermész születésével kerekedik tizenkettőre. 136

Next

/
Thumbnails
Contents