Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Kovács Adrienn: Hermész

történetekben egyik leggyakrabban felbukkanó istenné tették.30 Hermész anyja Maia, Atlasz leánya volt, a Pleiádok egyike.31 Az éjszaka közepén, amikor már minden isten elszenderült az Olümposzon, Zeusz lelopakodott Maia mellé, és együtt töltötték az éjszakát. Ám mire a nap felkelt, a főisten újra az Olümposzon volt, hogy a hajnal már Héra mellett érje. Zeusz főisten és a szép nimfa szerelmének gyümölcse, Hermész éjszaka fogant, és a legenda szerint még napkelte előtt világra is jött. Anyja Árkádiában32 adott életet a kis istenségnek, a Külléné-hegy egyik barlangjában:

Fiú jött a világra, ravasz, nyájasszavu csalfa; nyájhajtó tolvaj, rabló, álmok vezetője, éjszaka is figyelő, kapukon is beleső, ki csodákat volt hivatott hamarost cselekedni az égilakók közt.

Hajnalban született, délben pengette a lantot s este, a hó negyedik33 napján, amikor született, a messzelövő nagy Apollón barmait elhajtotta.34

A csecsemő Hermész jellemzése cseppet sem hízelgő. Riasztó, ellenszenves és ellentmondásos. Rendkívül érdekes, hogy Hermész fogantatásának körülményei, minden apró mozzanat szinte leképezi az istenség személyiségének egy-egy oldalát. A két ellentétes világ egyesülése, a titkos és lopott órák, az éj leple és az álom segítő keze, az elrejtőzés, a kijátszás és a megcsalás - mind-mind megannyi szimbólum és körülmény, amelyek összefüggésbe hozhatók Hermész bonyolult jellemével.

Hermész származása apai és anyai ágon két külön világba vezet. Apja Zeusz, az olümposzi főisten, tőle örökli égi könnyedségét, isteni szépségét és hasznot adó tulajdonságait, halhatatlanságát és a jogot, hogy teljes jogú olümposzi istenség és beavatott közvetítő legyen.35 Anyja, Maia alacsonyabb rangú isteni lény, források közelében élő, barlangban és ligetekben rejtőző nimfa. Maia, a lázadó és megbüntetett titánok egyikének, Atlasznak leszármazottja. A titánok egy Olümposz előtti távoli múlt, egy törvények nélküli világ vad égistenei voltak. A tizenkét titán és titánnő házasságaiból születtek a későbbi görög istenek. Zeusz - Kronosz égisten és titán fia - erővel és csellel legyőzte apját, és átvette tőle a hatalmat. A titánok azonban az ő trónjára is veszélyt jelentettek. Az istenek és titánok keserves küzdelme végül az istenek győzelmével ért véget. A titánokat Zeusz Tartaroszba száműzte, bilincsbe verve, kivéve Atlaszt, akit arra ítélt, hogy örök teherként vállán tartsa az eget. Hermész nem tartozik ugyan a titánok nemzetségéhez, de sok alapvető tulajdonságát magyarázza, hogy anyai ágon magában hordoz egy Olümposz előtti, vad titáni őserőt.

“Hermész, Zeusz fényes fia szinte egyedülállóan népszerű istenség a mitológiában. Sokszor, sokféle funkcióban bukkan fel, rejtélyes alakja sok szempontból megfejthetetlen. Hermész az istenek körében is nagy népszerűségnek és feltétlen kegynek örvendett. Érdekes párhuzam, és talán nem is egészen véletlen, hogy bolygója, a Merkúr a Naphoz - vagyis Zeusz fényéhez - legközelebb álló égitest a naprendszerben.

31A Pleiádok - vagy Plej ádok - elnevezés Atlasz és Pleioné tengeri nimfa hét leányát jelöli a görög mitológiában. De az asztronómiából is ismerős lehet a nevük, a Bika csillagképben található csillagcsoportot nevezik így, közismertebb, népi nevén ez a Fiastyúk csillagkép.

32 Az ősi Árkádia a Peloponészoszi-félsziget középső, hegyvidéki része. A görög tartomány mai székhelye Tripoli.

33 A hagyomány a négyes számot Hermész egyik jelképének tartja. A hiedelem az isten születésének napjából eredeztethető. A hermák - Hermészről elnevezett útjelzők - négyszögletes alakja is erre vezethető vissza.

33 Homéroszi himnuszok. III. Hermészhez. 51. p.

35 Az olümposzi istenek száma épp Hermész születésével kerekedik tizenkettőre.

136