Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
Végül mégis Hermész tudományára lesz szükség, így az Iliász utolsó énekének Hermész lesz a kulcsfigurája. Zeusz üzenetet küld írisszel az öreg Priamoszhoz, a trójai királyhoz. Elmondja neki, hogy az istenek úgy döntöttek, segítenek neki eljutni Akhilleuszhoz, így kikérheti fia, Hektór holttestét, hogy tisztességben eltemethesse. Hogy az úton ne érje bántódás, az istenek Hermészt rendelik vezetőjéül: „Hermeiász, te amúgy is örömmel szállsz ki a földi ember társául, s meghallgatod, azt, akit óhajtsz; rajta, siess, Priamoszt a nagyöblü akháji hajókhoz úgy juttasd el, hogy ki se lássa, ne is vegye észre egy danaosz sem, amíg Akhilleusz sátrába nem ér el.”12 Hermész lesz tehát Priamosz vezetője, aki az éjszaka leple alatt, rejtett utakon, az ellenséges sátrak közepette átlopja az öreg királyt Akhilleusz sátráig, és biztosítja számára az akadálytalan bejutást azzal, hogy kinyitja neki a lereteszelt kaput: Egyetlen hosszú fenyőfa-gerenda tartott közte kaput, s ezt mindig három akháj hős zárta be, nagy reteszét is három szokta kinyitni mindig a többi közül: de Akhilleusz egymaga tudta. Most kinyitotta a hasznotadó Hermész az öregnek, s gyorslábú Akhilleusz fele vitte a nagyszerű kincset; majd a szekérről földre szökellt le.13 Hermész maga nem kíséri be Priamoszt a sátorba, de tanácsot ad neki, hogyan győzze meg Akhilleuszt, hogyan indítsa meg benne a lelket. Hermészt szónoki tudománya, szép szavainak ereje már gyermekkorában híres szónokká tették. Ezzel a képességével - szimbolikus értelemben - az emberek leikéhez vezető utat is megnyitja. Itt a hasznot adó Hermész segítő, isteni arcát és hatalmas meggyőző erejét mutatja nekünk, de később - más forrásokon keresztül - látni fogjuk, hogy Hermész beszédtudományához a szavak csűrés-csavarása, a félrevezetés és a hamis esküdözés is hozzátartozik. Az íliász bővelkedik heroikus küzdelmekben, emberfeletti hőstettekben és hősi halálokban. Joggal várhatnánk tehát, hogy Hermész lélekkísérőként vezesse a hősöket Hádész házába. Hermész azonban itt nem halottkísérő szerepében van jelen - mint az Orfeusz-mondában vagy a Perszephoné-történetben -, mivel az ő hatóköre kívül esik azon a világon, amelyben a hátteret a hős és a héroszsorssal együtt választott hősi halál alkotja. „Hérmés világában a halálnak más az arca. ”14 A hősök sorsukkal tudatosan választják a halált, a hősöknek kijáró dicsőséghez pedig rengeteg harc, szenvedés és lemondás társul. Hermész lélekvezető szerepét az Odüsszeia utolsó énekének ún. Hermész-epifániájá- ban15 figyelhetjük meg, amelyben Hermész a túlvilágra kíséri a meggyilkolt kérők lelkét. '’Homérosz: Iliász- Huszonnegyedik ének. Hektór kiváltása. 334-338. sor. '’Homérosz: Iliász. Huszonnegyedik ének. Hektór kiváltása. 453—459. sor. 14Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 12. p. 15Epifánia: eredetileg görög női név. Jelentése: isteni megjelenés, hírnév és dicsőség. A keresztény vallásban vízkereszt napjának latin neve. Az ógörög eposzban epifániának nevezzük azt a leíró részt, melyben egy istenség teljes pompájában megmutatkozik a halandók előtt. 131
