Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
Odüsszeusz viszontagságos utazása alatt házában kérők gyülekeztek és vigadoztak abban a reményben, hogy Pénelopé, Odüsszeusz felesége közülük választ majd új társat messze vetődött hős férje helyébe. Odüsszeuszt azonban hazavezérlik az égiek, és ezzel a kérőkre végzetes nap virrad. Egyikük se kerülheti el az akháj hős bosszúját és az éj színű véget, mindannyian Odüsszeusz nyila által halnak legkevésbé sem dicső halált. Pénelopé kérőinek halála oktalan és hirtelen volt, egy dőzsölő és mihaszna semmittevés lezárása, nem egy heroikus élet dicső vége. Ekkor jelenik meg Hermész teljes fényében és pompájában egyfajta „szelíd psychopomposként”, vagyis szelíd, fájdalmat nem okozó lélekvezető- ként.16 Az eposz szép leírását adja annak, miként szólítja elő és kíséri a lelkeket Hermész a távoli, túlvilági tájra: Ekkor a kérők lelkét Külléné-hegyi Hermész szólította elő; a kezében fogta a pálcát, szép színarany botját, mellyel megigézi halandók közt, akinek csak akarja, szemét, vagy szűnteti álmát. Ezzel irányított, mire ők surrogva követték. Mint mikor isteni barlang mély zugolyán denevérek röpdösnek surrogva, s a szikláról, a csoportból egy leesik, mire ott fönt mind összébb tapadoznak, így mentek surrogva azok, s Hermész, a segítő, míg ők összefogództak, a nyirkos utat mutogatta.17 Hermész lélekvezetői funkciójában az Odüsszeián kívül más mitológiai történetben is felbukkan, ezek közül legismertebb az Orpheusz-mítosz.18 Annál a végzetes jelenetnél, amikor Orpheusz örökre elveszíti Eurüdikét, Hermész lesz az, aki szelíden kézen fogva visszavezeti a lányt Perszephoné és Hádész birodalmába. Perszephonét említve emlékezetünkbe villanhat egy másik mitológiai történet, amely nevéhez kötődik, s amelyben szintén Hermész lesz az alvilágba alászálló követ. Démétér földanya és lánya, a szépséges Perszephoné szomorú történetét a Démétérhez szóló himnusz énekli meg egyedülálló líraisággal. Hádész, az alvilág ura elrabolta és feleségévé tette Perszephonét, Démétér szépséges ifjú leányát. Minderre Zeusz adott neki engedélyt - Démétér tudta nélkül. A földanya bánatában és gyászában évekig kóborolt keresve eltűnt gyermekét. A földanya gyászával megszűnt a termékenység és bőség, a földre éhínség költözött. Zeusz végül engesztelésül elküldte aranyvesszőjű Hermészt az alvilágba, hogy ott Hádészt hízelgő szavakkal meggyőzze, engedje vissza Perszephonét anyjához a nap16Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 14. p. ‘’Homérosz: Odüsszeia. Huszonnegyedik ének. Békekötés. 1-10. sor. l8Orpheusz az elbeszélő költészet múzsájának, Kalliopénak fia, csodálatos énekes és lantjátékos. Művészetét egyenesen Apollóntól tanulta. Tagja az Argonauták hős csoportjának, akik az aranygyapjú megszerzésére vállalkoztak. Orpheusz varázserejű dala képes volt megszelídíteni a vadakat, elsimítani a vitákat és semlegesíteni a szirének veszélyes énekét. Orpheusz azzal a cselekedetével vált hőssé, hogy egymaga vállalta a veszélyes utat, hogy visszahozza kígyómarástól elhunyt kedvesét, Eurüdikét az alvilágból. Fájdalmas és szerelmes éneke lecsitította Kerberoszt, a kapu őrzőjét, zenéjével megindította még a hatalmas Hádészt is. Eurüdiké szabadulásának egyetlen feltétele az volt, hogy az úton Orpheusz haladjon a lány előtt, és ne pillantson hátra, de ezt a dalnok nem tudta megállni, így Eurüdikének vissza kellett térnie az árnyak birodalmába. 132
