Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás

A televíziózás jövője

A 20. század utolsó negyedében színre lépett a hagyományos analóg televíziózás nagy riválisa, a digitális kép- és hangátvitelen alapuló technológia.76 Az első digitális televíziós műsor közvetítésére Nagy-Britanniában került sor 1998-ban. A digitális földfelszíni műsorvételre jelenleg három szabvány létezik, ezek közül a DVB-T rendszer77 a legelterjedtebb, s az Európai Unió országaiban is ezt használják. A földfelszíni digitális műsorszórásnak kidolgozták a műholdas (DVB-S)78 és kábeles (DVB-C)79 szabványát is. Az új sugárzási technológia jobb képminőséget s gazdaságosabb frekvenciagazdálkodást tesz lehetővé. A legfontosabb hozadéka az újfajta jeltovábbításnak a mobilitás80 81 megvalósulása a televíziózásban, hiszen „a néző ülhet akár villamoson, akár egy autópályán száguldó autóban, bizonyos adásmódok mellett mindig stabil a vétel”.*1 A fogyasztóknak természetesen új, a digitális jelek kódolására alkalmas vevőkészüléket, illetve segédeszközt kell vásárolniuk.

Hazánkban a digitális televíziózásra történő átállással kapcsolatban javában folynak az előkészületek; a kormányszervek és szakfelügyeletek - pl. Nemzeti Hírközlési Hatóság - felméréseket, hatástanulmányokat készíttetnek a váltással együtt járó nehézségek leküzdésére. A dátum bár publikus, talán mégsem eléggé közismert, ezért fontosnak tartjuk itt is közzétenni: 2012. január 1. Ettől az időponttól kezdve Magyarországon - az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségnek megfelelően - az analóg sugárzást végérvényesen felváltja a digitális jelközvetítés. Ez minden bizonnyal ismét egy új korszak nyitányát jelenti a magyar televíziózás történetében.

76 „A rádió- és televízió-műsorszórás fejlődése folyamán sok minőségjavító, technológiát fejlesztő megoldást vezettek be, de ezek a változtatások a 90-es évek elejéig nem érintették a jeltovábbítás módját. A folytonos módon érzékelt kép és hangjelek átvitele analóg módon történt. Az analóg műsorszóró hálózatok nem csak korszerűtlenek, hanem pazarlóan használják a korlátolt erőforrást, a frekvencia spektrumot. Érthető tehát, hogy a műsorszóró hálózatok fejlesztése a digitális, kisebb sávszélességet elfoglaló technológia kidolgozására irányult." Dr. Tormási György: A vendégszerkesztő bevezetője. Híradástechnika, 2004, 7. szám, 2. p.

77Digital Video Broadcasting Terrestrial: Földfelszíni digitális kép műsorszórás.

78 Digital Video Broadcasting Satellite: Műholdas digitális kép műsorszórás.

79 Digital Video Broadcasting Cable: Kábeles digitális kép műsorszórás.

80 A mobil televíziózás szabványa a DVB-H, a Digital Video Broadcasting Handheld (Digitális földfelszíni kép műsorszórás kézi végberendezések számára).

81 „A negyedik vételi lehetőség a mobil vétel. Ezzel a közeljövőben megvalósítható lesz az a korábbi álom, amellyel menet közben, autóban, buszon, vonaton nézhetjük a tévéadást. Közlekedhetünk akár 200 km/h-s sebességgel is, a digitális sokvivős adás biztosítja a kiváló képminőséget, melyet analóg rendszerben nem lehet megvalósítani. " Bíró József: A DVB-T jelene és jövője. Híradástechnika, 2004, 7. szám, 5-7. p.

88