Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás

Minisztérium helyettes államtitkára írásos tájékoztatót készített a Kárpát-medence magyar műsorral történő műholdas besugárzási lehetőségeiről. Ebből megtudjuk, hogy Közép- és Kelet-Európábán Magyarországéval megegyező műholdpozícióval Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Németország keleti része, a volt NDK rendelkezett. Az említett országok emiatt érdekeltek voltak egy közös távközlési műhold pályára állításában, ám ennek finanszírozása horribilis összeget, mintegy 200-300 millió USA dollárt jelentett volna. Költségkímélő alternatívát a nemzetközi távközlési szervezetekhez való csatlakozás és a műholdbérlet kínált.71 1991 végén már folytak az előkészületek, majd miniszteri döntés is született Magyarországnak az INTELSAT72 és az EUTELSAT73 műholdas szervezeteibe való belépéséről. Erre a következő év elején került sor. 1992 januárjában végleges formát öltött az Antall-kabinet határozati javaslata, az INTELSAT és az EUTELSAT egyezményekhez való csatlakozásról.74 Az aláírás aktusával egy új korszak vette kezdetét a magyarországi televíziózás történetében.

A műholdas műsorszórás óriás lehetőséget kínál a Kárpát-medencében élő magyarság identitásának megőrzése, nemzettudatának, anyanyelvének ápolása és határokon átívelő egyesítése szempontjából. Egy 1991-ben készült tanulmány ennek a célkitűzésnek egyik eszközeként a műholdas televíziózást jelölte meg: „Az utóbbi néhány évben a műholdas műsorszórás jelentősége nagymértékben nőtt: az égi csatornák már Európában is meghatározó szerepet töltenek be a tájékoztatásban, a kultúra terjesztésében, az oktatásban. A technika fejlődése: a 12-16 csatornás Médium Power Satellitek megjelenése, a Shaped Beam rendszerű antennák alkalmazása, valamint a vevőkészülékek érzékenységének nem várt mértékű javulása a televízió műsorszórás globalizálódásához vezetett. Egy-egy műhold vételi körzete szinte egész Európára kiterjedhet, így lehetővé válik igazi nemzetközi jellegű adások kialakítása, illetve az anyaországokon kívüli azonos nyelvű szórványok, azonos nyelvű egységek, közösségek műsorral, hírekkel való ellátása, az anyaország és a tőle távolabb élő, tőle elszakadt csoportok között kulturális híd építése. ”75 E feladat betöltése érdekében kezdte meg tevékenységét a Duna Televízió, amelynek adása a kezdetektől műholdas rendszerben történt. Egy magyar nyelvű műholdas televízió létrehozásának a gondolata először a Magyarok Világtalálkozóján, 1992 nyarán merült fel. Ugyanez év október 7-én az 1057/1992. kormányhatározat hívta életre a Hungária Televízió Alapítványt, amely a Duna Televízió Rt. valamennyi részvényének tulajdonosa volt. A Duna Televízió első elnökével, Csoóri Sándorral 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit.

71 „Az EUTEL-SAT-II. műholdcsalád tagjain egy transzportét (adó-vevő csatorna) éves bérleti díja kb. 4-6 millió USD. ” D.29. Rádió-televízió, 8. doboz. Doros Béla levele dr. Tar Béla helyettes államtitkát részére. 1991. június 3. 4. p.

72International Telecommunication Satellite Organization: Nemzetközi Távközlési Műholdas Szervezet, amelyet 1964-ben alapítottak 11 ország részvételével.

73European Telecommunication Satellite Organization: Európai Távközlési Műholdas Szervezet.

74D.29. Rádió-televízió, 9. doboz. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése az INTELSAT- hoz és az EUTELSAT-hoz való csatlakozásról. Budapest, 1992. január hó. 7. p.

75 D.29. Rádió-televízió, 8. doboz. Jász Gábor: A magyar műholdas műsorok sugárzásának lehetőségei műhold transzponder bérelt segítségével. Tanulmány. Magyar Műsorszóró Vállalat, 1991. 3. p.

87