Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
kiterjesztésében egyedülálló lépést tett meg a magyar posta. Kab-hegyen 1979. március 27-én került üzembe a 40/4 kW-os NEC adóberendezés R/S gyártmányú antennarendszerrel. Budapesten 1979. szeptember 20-án kezdte meg a műsorsugárzást a 40/4 kW-os NEC adóberendezés. Szentesen 1979. szeptember 21-én 20/2 kW-os NEC adó került üzembe a IV. sávon R/S antennával. ”54 A magyarországi vevőkészülék-gyártás fejlődése A hazai vevőkészülék-gyártás is nagy fejlődésen ment keresztül. Már 1953 szeptemberében a Magyar Televízió Vállalat javaslatot terjesztett a Televíziós Bizottság elé 80 darab vevőkészülék behozataláról, majd ez év áprilisában felkérte az Orion-gyárat vevőkészülékek gyártására. Az első kísérleti televíziókészüléket az Orion-gyár 1955-ben mutatta be a nagyközönségnek az Országos Mezőgazdasági Kiállítás társrendezvényeként a fővárosi Corvin Aruház negyedik emeletén rendezett rádió-tévé bemutatón. „Az. ■ ■ ízlésesen díszített kiállítási teremben az Orion-gyár legújabb készülékei dicsérték a magyar rádióipart, a magyar mérnökök és munkások finom, pontos munkáját... A kiállítás látogatóit elsősorban az első magyar televíziós vevőkészülék vonzotta. Drapériákkal elhomályosított teremrészben, magas állványon foglalt helyet az Orion-gyár első televíziós minta-vevőkészüléke. Az arannyal gazdagon díszített készüléket állandóan az érdeklődők nagy csoportja vette körül. Csodálták a készüléket és a Széchenyi-hegyi adóállomás műsorát... Annak ellenére, hogy a készülék mellett kezelő nem volt, a készüléket adás közben senki sem szabályozta, a közönség megfelelő képminőséget láthatott. A televízió ezen a kiállításon is nagy közönségsikert aratott. ”55 A következő év júniusában mutatták be az Orion- gyár AT 501-es készülékét, amelynek rövidesen a sorozatgyártása is megkezdődött. Bár a hazai híradástechnikai eszközök gyártása a nyugati országokhoz képest később indult, a patinás hazai vállalat, az Orion, majd az 1960-as évektől a Videoton, jó minőségű vevő- készüléket bocsátott a fogyasztók rendelkezésére. Egy 1962-ben készített felmérés szerint a KGST országok között hazánk a vevőkészülék-ellátottság tekintetében — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország után, Bulgáriát megelőzve - az ötödik helyen állt. Ekkor Magyarországon 255 000 darab regisztrált televízió volt használatban, vagyis ezer lakosra 25 készülék jutott.56 Az 1970-es években a kereskedelemben még a fekete-fehér televízió volt a domináns termék, ám a szocialista tervgazdaság elemzői már ekkor számoltak a színes készülék térhódításával, s a fekete-fehér televízió keresletének folyamatos visszaszorulásával.57 Magyarországon a színes vevőkészülékek sorozatgyártását a Videoton-gyár kezdte meg 54Fucskó Lajos: A magyar műsorsugárzás a felszabadulás után. Posta, 1985, 6. szám, 11-12. p. 55Tóth Jenő: Érdekességek és furcsaságok a televíziós világból. Szocialista Posta, 1955, 1. szám, 12. p. 56D.29. Rádió-televízió, 7. doboz. Hazai rádió hírszórási igények felmérése és elemzése. I. rész. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése. Budapest, 1963. január hó. 10. p. 57 „Ma még kevés a hazai piaci tapasztalat ahhoz, hogy tömegméretben eldőljön a kérdés, általánossá válik-e nálunk is a színes első készülék és a hordozható kivitelű fekete-fehér másodkészülék nyugat-európai párhuzamos karrierje. Feltehető, hogy a lakásviszonyokban, reáljövedelmekben stb. meglévő különbségek nálunk ettől kissé eltérő forgalom-dinamikát alakítanak ki, és gyakoribb lesz az, hogy a háztartás csak egy - távlatban persze színes - televízió vevőkészülékkel rendelkezik majd." D.29. Rádió-televízió, 7. doboz. A magyar televíziózás műszaki fejlesztése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciótervezete. Budapest, 1977,40-41. p. 84
