Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
1974-ben, a moszkvai televíziógyárral megkötött együttműködési szerződés keretében. A 70-es évek nemzetközi gazdasági-politikai viszonyai között fontos vívmánynak számított, hogy a szocialista országok műszaki kooperációjával sikerült kiváltani a tőkés importot.58 Ezzel egy időben a Videoton-gyár a Budapesti Műszaki Egyetem Híradás- technikai Elektronika Intézetével együttműködve a PAL59-SECAM jelek dekódolására alkalmas, új képcsöves színes készülék fejlesztésén dolgozott sikerrel. Ezzel szemben az Orion-gyár az NSZK-beli Standard Elektrik Lorenz céggel szerződött színes készülékek sorozatgyártására. A jövőt tehát egy 70-es évek végén készült gazdasági prognózis szerint is a színes televíziózás jelentette: „A hazai vevőkészülék-gyártó ipar álláspontja egyértelműen az, hogy a fekete-fehér vevőkészülékek további gyártása mellett fokozatosan bevezeti a színes vevőkészülékek gyártását és annak volumenét állandóan növeli. ”60 A kezdeti egynormás készülékeket aztán a színes technika megjelenésével fokozatosan felváltják a kétnormás színes készülékek. Egy 1977-es belső használatra készült elemzés három irányadó szempontot jelölt ki a fejlesztés terén: a szolgáltatások, a megbízhatóság és a gazdaságosság növelését. A szolgáltatások növelésében a prioritás a fekete-fehér televíziózásról a színesre való áttérés, valamint a többcsatornás műsorstruktúra vételi lehetőségeinek megteremtése volt.61 A vevőkészülékek megbízhatóságát új technikai megoldásokkal - például diódás csatornaváltó és elektronikus kapcsoló alkalmazásával - kívánták javítani. A Postamúzeum televízió-történeti gyűjteménye - közel 120 darab vevőkészülékkel - jól reprezentálja a magyar televíziókészülék-gyártás fejlődését és fejlődési korszakait.62 A magyarországi műholdas távközlés történetéből A magyarországi műholdas távközlés történetének első fontos állomása a taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás megépítése és üzembe helyezése volt.63 * * Az állomás megépítéséről még 1973 decemberében születetett kormányközi megállapodás Magyarország és a Szovjetunió között. „Az 1978. január 20-án üzembe helyezett, Balaton néven regisztrált első magyar űrtávközlési földi állomás új korszakot nyitott a magyar távközlés és a műszaki tudományok történetében. Itt valósult meg először Magyarországról interkontinentális televízió-közvetítés. ..Ez a telephely vált kiinduló- és fogadópontjává a nagytávolságot áthidaló televízió-csatornáknak... 1978 és 1990 között az állomás majdnem minden jelentős politikai és sportesemény közvetítésének részese volt. ”M 58 „A kooperáció különös előnye, hogy tőkés import nélkül van lehetőség jó minőségű, színes televíziókészülék előállítására. ” D.29. Rádió-televízió, 7. doboz. A magyar televíziózás műszaki fejlesztése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciótervezete. Budapest, 1977,42. p. 59PAL (Phase Alternation Line): színes televíziós rendszer. “D.29. Rádió-televízió, 7. doboz. A magyar televíziózás műszaki fejlesztése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciótervezete. Budapest, 1977, 43. p. 61 Uo. 45. p. “Krizsákné Farkas Piroska: Televízió-történeti gyűjtemény. In Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány évkönyve. 1999-2000. Budapest, 2000, 82-87. p. 63 A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás történetéről bővebben a Hírközlési Múzeumi Alapítvány 2003-2004-es évkönyvében Krizsákné Farkas Piroska Évfordulók nyomában című írásában olvashatnak az érdeklődők. “Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában. In Hírközlési Múzeumi Alapítvány. Évkönyv. 2003-2004. 67. p. 85
