Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Nikodém Gabriella: A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története

Az 1934. május 22-i választmányi ülésen a Hungária-érem alapítási tervét fogadták el, ennek költségeit a tagok adományaiból fedezték. AII. országos bélyegkiállításon, amelyet a LEHE rendezett 1934. május 6. és 13. között a Nemzeti Szalonban, a Hungária tagjai közül Fischmann Manó és Madarász Gyula állított ki, valamint a Hungáriában is tag Turóczi Sándor és Khayll Elemér; közülük Turóczi kapta a legmagasabb díjak egyikét. December 8. és 9. között az egyesületi helyiségben a XI. bélyegnapot rendezték meg miniatűr bélyegkiállítással, amelynek bírálóbizottságát a szövetség nevezte ki. A TESZ munkahetével kapcsolatban felvetették, hogy közösen kellene munkálkodni azon, hogy a külföld a bélyeggyűjtésen keresztül is megismerje az országot. 1935-ben a külföldi sajtóban nagy érdeklődést keltett Bán Willy még 1913-ban felállított új gyűjtési rendszere, amit azóta külföldön is átvettek. Az Újpesti Bélyeggyűjtők Egyesülete által december 25. és 29. között szervezett VIBOK kiállításon a Hungária reprezentatív anyaggal szerepelt.

1936- ban az ifjúsági gyűjtés terén következettbe nagyobb el- és megmozdulás. APAX ifjúsági bélyeggyűjtő egyesület húsvétkor bélyegkiállítást rendezett, amelyen a Hungária tagjai is megjelentek, bélyeget osztottak, tapasztalatokat adtak át. A kiállítás fővédnöke - a szigorú iskolai szabályok enyhülésének jegyében - már a szövetség elnöke volt. 1936. február 23-án Budapesten új ifjúsági egyesület alakult, az Országos Szociálpolitikai Intézet fennhatósága alatt. Irányítását dr. Hermann János egyetemi tanársegéd, a Hungária ifjúsági bizottságának elnöke látta el. Ugyanebben az évben a szövetség munkájának eredményeképp a Postavezérigazgatóság bélyegértekezletet hívott össze, amelyen az egyesületek képviselői között a Hungária tagjai is megjelentek. A vidéken rendezett propagandakiállításokon mindenütt részt vettek, örömmel konstatálva, hogy a vidéki városokban is népszerűvé vált és fellendült a bélyeggyűjtés. Május 15-én megalakult a Hungária kispesti fiókja, amelynek szervezését és vezetését Jordán Géza végezte.

A FIP augusztus 29-én Luxemburgban tartott közgyűlésén a bélyegnapok egységes nemzetközi bevezetését határozták el. Ezzel kapcsolatban a Hungária azt javasolta, hogy a szövetség dolgozzon ki rendszeres programot, amelynek részeként esetleg reprezentatív, állandó vándorkiállítást kellene készíteni, amely a vidéki városokat lenne hivatva közelebb hozni a szövetséghez. 1937. szeptember 12. és 19. között Belgrádban rendeztek kiállítást, amelyen több Hungáriás is részt vett, ápolandó a nemzetközi kapcsolatokat. 1944-re már ők is a többi egyesülethez hasonlóan a nálunk megrendezendő nemzetközi kiállításban gondolkodtak.

1937- től kétszer is új helyre költöztek, előbb az Unió kávéházba, az V. kerületi Nádor utca 31-33. szám alá, majd a Mussolini téri Savoy kávéházba. Az állandó helyiségprobléma megoldását számukra is az 1938-as ORBEK kiállítás hasznából létesített Bélyegotthon jelentette, ahová júliusban költöztek be. Az 1938-as III. ORBÉK kiállításon ízelítőt adtak a Hungária képességeiből. Minden kiállítójuk díjat nyert, az összes egyesületek között a második helyet foglalták el a szerzett díjakkal. Ezek között két arany-, öt ezüst-, két bronzérem szerepelt, na és a tiszteletdíjak. A XVI. bélyegnapot a Hungária rendezte 40 éves jubileuma alkalmából, 1939. június 3. és 4. között a Bélyegotthonban, az évforduló alkalmából Hungária Emlékkönyvet adtak ki. A rendezvényre levelezőlapot, levélzárót és bélyegzőt is készíttettek a Hungária emblémájával. Az egyesület feladatát ekkor is, mint induláskor, abban határozták meg, hogy a kis és közepes gyűjtőkért dolgozzon, módszereket adjon át, segítse elő a szakmai továbblépést.

197