Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos
hogy Hennyey dédapja Hager Ernő Frigyes kassai prefektus, majd budai postamester, nagyapja Hager Mihály pozsonyi postatiszt, édesapja id. Hager Vilmos pedig az udvari, majd a budai vári postahivatal vezetője volt. A szerző érdekes adalékként a postamesterek egyesületének 1905. évi rendkívüli közgyűlésén elhangzottakból is idéz, miszerint Hennyey egy heves vitában Nádor Vincének, aki azt bizonygatta, hogy ő csupán a postások érdekeit kívánja védeni, a következő szavakkal válaszolt: „Ebben a teremben senki sincs, akinek nálamnál több joga legyen, hogy a postások érdekeit védelmezze, aki nagyapja és apja révén immár a harmadik generáció, aki a magyar postát szolgálja, és ha hasonlattal akarnék élni, azt mondhatnám, hogy a postazsákban születtem. ” S lábjegyzetben szerkesztői megjegyzésként azt olvashatjuk, hogy: ,Akkor Hennyey maga sem tudta, hogy már dédapja is a posta szolgálatában halt meg, tehát, hogy ő már a negyedik generációt képviseli e téren.” Azt sajnos nem tudhatjuk, hogy dr. Hennyey Vilmos meddig jutott el a neves postás család kutatásában, de az 1939-ben Pap Lajos szerkesztésében megjelenő kolligátumban szereplő életrajz szerint magát attól a nemes Hager Tamástól eredezteti, aki Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) budai postamester volt.51 S eszerint ő már az ötödik postás generációt képviselné. A Postamúzeumban fellelhető, a 18. századra vonatkozó szűkös szakirodalom szerint megállapítható, hogy Hager Tamás 1738 és 1755 között a budai főpostahivatal vezetője, tehát budai postaprefektus volt, s mint ilyen a budai kerülethez tartozó összes postamester felügyelője.52 Egy 1746. évi feljegyzésből arról is értesülünk, hogy nemes Hager Tamás császári és királyi postagondnok és felesége, Schiffer Zsuzsanna Cecília a Víziváros Fő utcájában vásárolt házat, amely kezdetben vendéglőként, majd postaházként működött.53 A dédapának vélt Hager Ernő Frigyesről is van adatunk, aki a 18. század közepén már valóban a postánál dolgozott, előbb kassai (?), 1762 és 1787 között54 budai postaprefektusként. Az is kiderül róla, hogy kezdetben az 1787-ben55 létesített első pesti fiókpostát is vezette, 1787 végétől azonban nincs nyoma56 a szakirodalomban. Dr. Hennyey Vilmos távolabbi felmenőit vizsgálva megállapítható, hogy Hager Ernő Frigyes hivatali évszámadatai ismeretében nem lehetett Hennyey dédapja.57 A vélt dédapa és nagyapa közül ugyanis hiányzik egy generáció. Nem bizonyítható tehát, hogy Hennyey az első két ősnek egyenes ágú leszármazottja. A 19. századi egyenes ágú felmenők tekintetében sokkal könnyebb dolgunk van, postai pályafutásukra vonatkozó hiteles információk után már a Postai Rendeletek Tárában kutathatunk. Igaz azonban, hogy a nagyapa, Hager Mihály nevével csak egyetlen egy alkalommal találkozunk, miszerint 1877. március 23-án Hager Mihály pozsonyi postale- vélhordó 47 évet meghaladó hű és buzgó szolgálata elismeréséül az Ezüst Erdemkereszt 51 Pap Lajos (szerk.): A magyar posta monográfiája. I. Életrajzok. II. Hennyey Vilmos: „A magyar posta története” című könyve. Budapest, 1939, Fráter és Társa Könyvnyomda, 220. p. 52Dr. Monus Ferenc: Adatok a budai posta történetéhez. Magyar Posta, 1940, 2. szám, 68. p. 53 Orbán Ferenc: A budai főpostahivatal vezetői és a hivatal elhelyezése 1688 és 1850 között. Kézirat. Silkeborg, Dánia, 1993, 6. p. 54Uo. 8. p. 55 Dr. Monus Ferenc: Adatok a budai posta történetéhez. Magyar Posta, 1940, 6. szám, 261. p. 56 Abból a szerkesztői lábjegyzetből, miszerint Hager Ernő Frigyes a posta szolgálatában halt meg, arra következtethetünk, Hennyey tudott valamit, amit az utókor nem, s ami talán megoldaná a rejtélyt, miért szakadt meg 1787-ben a budai postaprefektus s egyben az első pesti fiókposta vezetőjének pályafutása. 57 Esetleg ükapja vagy Hager Tamás fia, netán testvére. 167
