Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos
ki.46 Az okkultizmus témájában Szlemenics Máriával magyarra fordította Helena Petrovna Blavatsky Titkos tanítás című háromkötetes enciklopédikus munkáját, számos cikket írt, előadásokat tartott, s a Metapszichikai Tudományos Társaság elnökének is megválasztották.47 Dr. Hennyey Vilmos kiváló, sokoldalú, elevenen lüktető, közérdekű működésről is számot adó életén végigtekintve összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az önálló Magyar Királyi Posta hat első legfelsőbb vezetőjét - Gervay Mihálytól Follért Károlyig - kiszolgáló szervezési, jogi és nemzetközi munkásságával jelentős szerepet játszott mindazon reformintézkedések kidolgozásában, illetve megvalósításában, amelyek a kiegyezés után az intézményt Európa legelső postái közé emelték. S bár a fáradhatatlan buzgalommal munkálkodó, örök jobb kéznek48 nevezett dr. Hennyey Vilmost kortársai igen szigorú és magas elvárásokat támasztó főnöknek tartották, aki az ő ügyosztályába került, örökre ott kívánt maradni. A morózus, de valójában szeretetreméltó vezető, aki az egyénben a kvalitást, a szorgalmat és a kitartó munkásságot becsülte, oktató és művészetpártoló tevékenysége mellett postatörténeti szakíróként is maradandót alkotott. Tehát munkásságával többszörösen kiérdemelte mind kortársai, mind az utókor tiszteletét és megbecsülését. Megfáradt életének 86. évében, 1950 decemberében hunyt el, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.49 Dr. Hennyey (Hager) Vilmos postás ősei Nemes Hager Tamás budai postaprefektus (1738-1755) Hager Ernő Frigyes előbb kassai, majd budai postaprefektus (1762-1787), az első pesti fiókposta vezetője (1787) Hager Mihály postalevélhordó (1830-1877) Hager Vilmos az udvari, majd a budapest-vári postahivatal vezetője (1857-1907) Dr. Hennyey (Hager) Vilmos helyettes államtitkár, műegyetemi magántanár, posta- és távírdafőigazgató (1884-1923) A különböző postai szaklapokban pályája során megjelent írásokból szerezhetünk tudomást arról is, hogy Hennyey már az 1890-es években kutatta saját családjának történetét, a szintén postai pályán jeleskedő felmenőinek életét. Ennek eredményeként a Hager család tagjairól először az 1909-ben megjelenő, dr. Hennyey Vilmos 25 éves postai szolgálatát méltató, sajnálatos módon szerző nélküli vezércikkből értesülünk.50 Itt olvashatjuk, 46Udvarvölgyi Zsolt: A magyar iszlám vallásszociológiája. Szakdolgozat. Budapest, 1998, 36. p. In www.magyariszlam.hu/dokument/szakdolgozat.doc . 47 Szemlélődés az okkultizmus területén címmel 1934. november 14-én a Gellért Szálló márványtermében tartott előadást. Újság, 1934. november 3. 48 Amikor Heim Péter nyugalomba vonulása után a fiatal tisztviselő áthelyezését javasolták, Follért Károly győzte meg Szalay Pétert, hogy kár volna Hennyeyt onnan elhelyezni, ahol tudásával, sokoldalú képzettségével még igen sok szolgálatot tehet. Hennyey hamarosan nélkülözhetetlen jobbkeze lett Szalaynak, Follért pedig akkor még nem gondolhatta, hogy magáról is gondoskodott, hiszen neki lett csak igazán a jobbkeze. Ezért nevezték őt az örök jobb kéznek. Dr. Hennyey Vilmos. A posta, 1909, 23. szám, 5. p. 49Elhalálozási évszámát, amit az Országos Széchényi Könyvtárral is közöltünk, a temető Internetes portálján, a www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/40_41_42/adattar4.html cím alatt találtam meg. Sírhelyének parcellaszáma: 34/2-1-70. Közös sírban fekszik Aranka lányával, Homung Andoméval (1900-1987), illetve vejé- vel, dr. Homung Andorral (1898-1974). 50Dr. Hennyey Vilmos. A posta, 1909, 23. szám, 1-5. p. 166
