Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Kovács Adrienn: Hermész

világra. Hermész leszállt és teljesítette küldetését, ő maga hozta fel a boldog leányt Hádész arany hintáján.19 Hermész közvetlenül születése után, Zeusztól kap­ta a kegyet, hogy „Hadászhoz csakis ő rendeltessék követül s az ad neki nem kis ajándékot, noha ő maga nem kap”.20 Ez az ajándék, mellyel nem jutalom, in­kább felelősség és teher jár, egyfajta beavatottságot feltételez, amely egy klasszikus mitológia előtti, misz­tikus világba vezet. Hermész nyilvánvalóan beavatás­sal vált követté, egyfajta titkos tan vagy ősi tudás bir­tokosa.21 Kiválasztott, aki a lelkeket vezeti és vissza­vezeti: „qui animas ducere et reducere sólet”, köz­vetlenül összekapcsolva az égi szférát az alvilággal.22 Hermész alakja ebből a szempontból is egyedülálló, hisz beavatottsága révén a klasszikus görög mitoló­gia előtti archaikus hagyományt, az ún. kabir miszti­kus tradíciót is magában hordozza.23 Mindebből az kö­vetkezik, hogy Hermész szoros kapcsolatban áll a lét eredetével és a halhatatlansággal. Érdekes párhuzam, hogy a későbbi hagyomány Hermészt az egyiptomi halottkultusz istenével, Thot alakjával azonosítja - elsősorban hasonló attribútumaik miatt. Thot az írás és tudományok íbiszfejű istene volt, emellett a világ rendjének őrzője. Ősi ábrázolások azonban Hermészt Anubisz alakjával is összefüggésbe hozzák. Anubisz az Ozirisz-kultuszt megelőző, óegyiptomi hitvilág sakál- vagy kutyafejű istene, akit a holtak oltalmazója­ként, valamint a temetési szertartások megteremtőjeként tiszteltek. Ez az ősi misztikus, beavatott szerep szoros rokonságot mutat Hermész alvilági lélekvezető feladatával. Lé­nyeges különbség azonban, hogy Anubisz az alvilági ítélkezésben is részt vett, bíróként Az egyiptomi Anubisz és a görög Hermész összemosódott ábrázolása 19Boldog volt Démétér a viszontlátástól, örömében újra kivirágzott a föld, és kibújtak az elvetett magok. De Perszephoné nem maradhatott a földön, mivel táplálékot vett magához az alvilágban - Hádész mielőtt felen­gedte volna a lányt, egy gránátalmamagot dugott a szájába -, vissza kellett térnie oda, hogy az év egyharma- dát a férjével töltse. Ez a szép mitológiai történet magyarázza az évszakok változását, hogy az évnek egy szakában miért van tél, és miért pihen a föld várva az ifjú tavaszt, Perszephoné visszatértét. 20Homéroszi himnuszok. III. Hermészhez. 58. p. 21 Az sem véletlen, hogy a hermetikus és hermetizmus szavak is Hermész nevére vezethetők vissza. Jelentésük Hermész beavatott voltával hozhatók összefüggésbe. Hermetikus'. 1. légmentesen elzárt, 2. hozzáférhetetlen, 3. titkos (tan vagy tanítás). Hermetizmus'. csak a beavatottak számára érthető, a szélesebb közönségtől elzár­kózó, olykor misztikus elemekkel is kevert filozófiai, illetve irodalmi irányzat. 22Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 82. p. 23 A kabirok ókori, valószínűleg fríg eredetű földistenségek. A jól ismert, olümposzi hitvilágot megelőző ősi kultusz az anyaföld tiszteletéhez kapcsolódott, alakjaik is a termékenységet megszemélyesítő női istenek köré csoportosultak. Kultuszuk Kis-Azsiára, Macedóniára és az ókori Görögország északi, illetve középső részére terjedt ki. Nem dogmatikus vallás, a vallás elveit inkább szimbólumokba foglalva, dramatizált misz­tériumjátékokon keresztül igyekeztek megértetni. A kabirok misztériumának sajátos, a klasszikustól eltérő mitológiája volt, mely csak a kiválasztottak és beavatottak számára volt hozzáférhető. A misztériumokon résztvevők titoktartásra voltak kötelezve, nem annyira az ünnepélyek tartalma, mint inkább azok tekintélye érdekében. A kabirok tisztelete később összeolvadt a tudományok és művészetek, de kivált a hasznos találmá­nyok kultuszával. 133

Next

/
Thumbnails
Contents