Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
mérlegre tette a halandók szívét, és ha nem bizonyultak igaznak, a démonok kezébe adta őket. Az egyiptomi halottkultusznak rendkívüli befolyása volt a később kialakult tradíciókra, a különféle hitekre és elképzelésekre a túlvilág és e világ találkozási pontjáról, az átkelésről, a közvetítésről, valamint a halál utáni tájékozódásról az árnyak birodalmában.24 Az ókori hitvilágban Hermész a kapuk őrzője is egyben, ezzel is jelképesen utalva arra, hogy ő az egyetlen, aki két világ közt akadálytalanul járhat. Az ajtó vagy kapu minden szimbólumrendszerben szakrális helynek számít, az élet és halál közti átmenetnek. Hermész közvetítő és lélekvezető szerepén keresztül a halandók is megsejthettek valamit a misztériumból, a transzcendens hatalom létezéséből. Általa teremtődött kapcsolat világ és túlvilág, isteni - égi vagy alvilági - és emberi szféra között. Ezáltal nem csak az istenek, de az emberek is eszközt és kommunikációs csatornát találtak az istenek megszólítására. Hermész alakjának transzcendens mélysége megnyitja az emberek érzékenységének csatornáit a nem e világi jelenségek felé, amely látomás - még ha riasztó is - szelíd alakjával megnyugtatóvá válik. Lélekvezetőként két ellentétes pont és világ között mozog, olyan bizonytalan talajon, amelyen nincs kitaposott út. Hermész maga vág utat, örök mozgékonyságával mindig a még új, a még ismeretlen felé törekszik - ugyanez nyilvánul meg egyébként újító és feltaláló tevékenységében is.25 Fontos megjegyezni azonban, hogy Hermész lélekvezetőként mindig szelíd vezető, sose ítélkezik vagy mérlegel - az óegyiptomi Anubisz vagy a keresztény vallás angelosaival, lélekvezető arkangyalaival ellentétben -, a lelkek földi életüktől, tetteiktől függetlenül egyforma bánásmódban részesülnek. Hermész az Odüsszeiában más szerepben is felbukkan, méghozzá kulcsfontosságú jelenetekben. Ha az Iliászról azt mondtuk, hogy nem az ő közege, az Odüsszeiáról épp az ellenkezőjét állíthatjuk. Az Odüsszeia az utazás eposza. Hőse a leleményes, ésszel győző Odüsszeusz, kinek sorsa szüntelenül élet-halál között lebeg. Odüsszeusz az örök bolyongó és hazavágyó, az érkező és oltalomkereső. Hermész világát a kanyargó - sokszor kiszámíthatatlan - utak és ösvények uralják, a mindenhová elvezető földi utak, a levegő pásztái és a tenger csatornái. O a folyton úton lévő, aki könnyű szárnyain a pillanat tört része alatt tovalebben, hogy aztán egy másik, új ösvényen bukkanjon fel. Az Odüsszeia atmoszférája vészterhes, hősei élet és halál határmezsgyéjén lebegnek, és ahol ez a határ a legelmosódottabb, ahol a levegő a legfojtogatóbb, ott várható leginkább Hermész felbukkanása.26 Ezért is erőteljesebb jelenléte az Odüsszeiában, és ezért is olyan természetes segítő megjelenése több epizódban. Mikor az akháj hős utazása hosszú időre megszakad, Zeusz Hermésszel üzen Kalüpszónak, a szépfonatú nimfának: engedje el Odüsszeuszt a szigetéről, hogy megkezdhesse viszontagságos útját hazafelé. Egyedül az aranyvesszős Hermész szónoki tudományának köszönhetően sikerül meggyőzni a szerelmes istennőt. Az eposz tizedik énekében Hermész fizikai valójában is megjelenik pártfogoltja előtt. Bolyongásai során Odüsszeusz és társai a Hajnal szigetére vetődnek, a bűvöletesmérgű Kirké istennő országába. A varázslónő vendégül látja a hajósokat a palotájában, de a lakomán mérgezett ételt tálal fel nekik. Az ebéd végeztével pálcájával a férfiak vállára üt, mire 24Nagy András: Kis angyaltan. 5. rész. Liget, 2003, 5. szám. 25 Itt jegyzem meg érdekes adalékként, hogy Hermész fémje a higany, latin nevén mercurius. A higany szobahőmérsékleten is cseppfolyós, mozgékony, ezüstös fényű fém. Jellegzetes tulajdonságai magyarázzák a kapcsolatot Merkúrral. “Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 22. p. 134
