Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között

Az 1913-ban átadott soproni postapalota

szinte az egész város megmozdult. így az igazgatóság Sopronban maradt, de a posta elhelyezésével tovább foglalkoztak. 1907-ben öt helyszínt, illetve épületet tekintett meg az erre kijelölt bizottság, és a Széchenyi téren álló parasztházak helyét találta megfelelőnek. A város magára vállalta, hogy kölcsönt vesz fel, és felépítteti a postapalotát, majd a hitelt a bérletből törleszti.

Az 1908. november 19-én kelt miniszteri leirat arról értesítette a várost, hogy a kincstár saját költségén építteti meg a postapalotát. A telek kisajátítási és kártalanítási eljárásai még sokáig elhúzódtak, végleg csak 1910-ben zárultak le. Az épület tervezésére a Kereskedelemügyi Minisztérium 1909 júniusában tervpályázatot írt ki. A bírálóbizottság 1909. szeptember 27-én Orth Ambrus és Somló Emil építész tervét fogadta el. A meglévő épületek bontása 1911. március 7-én kezdődött, ezt követően indulhatott meg az építkezés. Az építési területen római kori temető került a felszínre. Az építés azonban nagy erőkkel folyt, és a tervezett időre, 1913. október 20-ra el is készült.67 Az új épületet a postaigazgatóság és a Sopron 1. számú postahivatal 1913. november 1 -jén vette birtokba. A földszintet a postahivatal, a hátsó épületszámyat a távírda és a CB rendszerű távbeszélőközpont foglalta el.

A szarajevói merénylet után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. Elrendelték a mozgósítást. A postaszemélyzet egy részét a frontra küldték. A hiányzó létszámot csak szakképzetlen női alkalmazottakkal lehetett pótolni. A posta felállította a tábori postahivatalt. A háború elhúzódott, hiány lépett fel élelemben, takarmányban, tüze67 Dr. Mesterházy Sándor: A soproni postaigazgatóság monográfiája. 1900-1921. Kézirat. Sopron, 1971, 20-94. p.

123