Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
loben. Korlátozták a vasúti és távbeszélő-forgalmat. A felvételi időt fűtési és világítási okok miatt csökkentették. A helyi gépkocsiszállítást, a csomagkézbesítést megszüntették. Közben a háború nagy vérveszteséget okozott. Fogolytáborokat létesítettek, ahol posta-, távírda- és távbeszélő-hivatalokat nyitottak. 1918-ban a drágaság, az élelmiszer- és tüzelőhiány miatt már nyíltan is megjelent az elégedetlenség. Elkezdődött a csomagok fosztogatása, s mind nagyobb lett az elkeseredettség. Budapesten 1918. október 25-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, majd 31-én kitört a forradalom. A soproni postaigazgatóság személyzete november 1-jén csatlakozott a helyi nemzed tanácshoz, amelynek négy postás tagja is volt. 1918. november 16-án Magyar- országon kikiáltották a köztársaságot. A postán megindult a közalkalmazottak szervezkedése. A vesztes háború után, 1918 novemberétől a cseh csapatok megszállták a Felvidéket. A soproni kerületből 1 kincstári - Komárom, 10 postahivatal, 2 posta- és távíróhivatal, 16 posta- és távbeszélő-hivatal, 7 posta-, távíró- és távbeszélő-hivatal és 14 postaügynökség került Csehszlovákiához. Átmenetileg Komáromban, majd Győrben a pozsonyi igazgatóság kirendeltségét állították fel a csehek által megszállt területeken működő hivatalok ügyeinek intézésére.68 Csehszlovákiával megszüntették a posta-, távíró- és távbeszélőforgalmat.69 A menekült postásokat csak részben sikerült elhelyezni, nagyobb részük Győrben és Szombathelyen hosszú hónapokat töltött vasúti vagonokban. Sopronban a Nemzeti Tanács szerepét 1919. március 1-jén az ún. Néptanács vette át, amelynek tíz tagja közül három postás volt. 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A politikai és közigazgatási vezetést a direktórium vette át, Sopronban a posta népbiztosa Missuray Ágoston, a Sopron 1. számú postahivatal vezetője lett.70 A proletárdiktatúra nem tudott úrrá lenni a háború okozta gazdasági bajokon. 1919. június 1-jén elkezdődött a dunántúli vasutassztrájk, amelyhez a soproni posta, távíró és telefon szolgáltatói is csatlakoztak. A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa külső nyomásra 1919. augusztus 1-jén lemondott.71 A Tanácsköztársaság ideje alatt szerepet vállalók ellen eljárást indítottak. Missuray Ágoston a felelősségre vonás elől áttelepült Kismartonba, dr. Takács Kálmán postatanácsost, a forradalmi törvényszék tagját börtönbüntetésre ítélték.72 A magyarországi politikai és katonai helyzet miatt a posta különböző szolgáltatásaiban időleges korlátozásokat vezettek be. Szénhiány miatt előfordult, hogy Győr és Sopron között csak kétnaponta közlekedtek a vonatok. Sopronban 1919. június 10-én megszüntették a csomagok házhoz kézbesítését.73 A román hadsereg 1919. augusztus 4-én bevonult Budapestre, s portyázó csapatai még Sopron vármegyét is elérték. Kivonulásukkor posta-, távíró- és távbeszélő-berendezéseket vittek magukkal. 68Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1919, 3. szám, 12. p és 1919, 6. szám, 25. p. 69Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1919, 12. szám, 45, p. 704 magyar posta hivatalos lapja, 1919, 29. szám, 99. p. 71Molnár Erik (főszerk.): Magyarország története. Budapest, 1964, Gondolat Könyvkiadó, 277. p. 12Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1920, 12. szám, 7. p. és 1920, 72. szám, 381. p. nA magyar posta hivatalos lapja, 1919, 45. szám, 158. p. A Tanácsköztársaság ideje alatt használt, kivésett igazgatósági bélyegzó' lenyomata 124
