Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Angyal Erzsébet: Egyéniség és konformizmus Légrády Sándor bélyegtervezői életművében
Az 1957-ben megjelent új címeres bélyeg terve Légrády már nem ért meg. Egy bélyegképileg közömbösnek tűnő kiadás említhető ezzel összefüggésben. Az 56-os lyukas zászló harsányan hirdette a régi címer leváltását. A helyébe lépő Kossuth-címeres zászló használatát a posta is kötelezővé tette. Természetes tehát, hogy az aktuálissá vált - az 1957-es kiadásra tervezett - portóbélyegek tervrajzán Légrády is ezt a címert ábrázolja az 1956-ban készült tervrajzain. A kiadásra azonban csak 1958-ban került sor, természetesen Kossuth-címer nélküli változatban. Légrády budai, várnegyedbeli lakása és a Kapisztrán téren működő Állami Nyomda, ami évtizedeken át munkahelye volt, illetve a Magyar Országos Levéltár a Bécsi kapu téren csak néhány perces sétányi távolságra volt egymástól. Nem a közelség volt csupán az oka, hogy Légrády szinte otthon volt a levéltárban. Történelmi témájú munkáihoz gyakran konzultált a levéltár történészeivel. Azok ismerve történelmi, heraldikai műveltségét és sokra tartva művészi kifejezőkészségét, őt javasolták az Elnöki Tanácsnak az új címer tervezőjéül. Mi sem természetesebb, hogy a legmagasabb helyről jött megbízás után a posta is őt kérte fel az új címer rajzával megjelentetni kívánt bélyeg tervezésére. A grafika hátlapjára ceruzával rá van írva: Postának, mivel a két megrendelő számára egyszerre dolgozott a művész. A bélyeg az új címer használatáról szóló törvény hatályba lépésének napján került forgalomba, vagyis 1957. október 1-jén, két címletben, vörös és zöld színben. A bő félév múlva kiadott második címersort Nagy Zoltán jegyzi tervezőként. Ennek egyik oka az, hogy az új kiadás a korábbi egyszínű mélynyomással szemben ötszínű ofszetnyomással készült, és nem az Állami, hanem a Pénzjegynyomdában. A címer természetesen azonos, a bélyegkép kompozíciója, tipográfiája viszont puritánabb. A családi legenda szerint Légrádyt erős kényszerrel bírták rá a címerterv elkészítésére. Egyéb munkáit tekintve és azt, ahogyan a változó helyzetekkel együtt élni tudott, ezt némi kétkedéssel kezelhetjük. 1959-ben szovjet bélyegek kiállítását rendezték Budapesten. Az alkalomra Légrády által tervezett bélyegek jelentek meg. Az A. S. Puskint ábrázoló bélyeg pályázati rajza és kiviteli változata közti eltérés tanulságos. Egyéb változtatások mellett elmaradt a sugárzó ötágú csillag, a kompozíció egyensúlya a névérték áthelyezésével billent helyre. Történelmi anakronizmus lett volna a nagy orosz költőt szovjet attribútumok között ábrázolni. Teljesen váratlan és az adott időszak bélyeg-kibocsátási felfogásával szinte ellenkező az 1965-ös, A felszabadulás 20. évfordulója elnevezésű bélyegsor. Kilenc címlet kilenc A Puskin-bélyeg pályázati és kiviteli terve 168
