Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

nyílt postamúzeumi kiállítás. Nagyobb jelentőségű eseményt a nagyvázsonyi kiállító- hely átalakítása, bővítése és berendezése jelentett. Ugyanis a Postamúzeum második filiáléjának első kiállítása az 1925-ben épült parasztházban 1968-ban csak egy 19 m2-es helyiségben nyílhatott meg. A teljes épületet a hozzá tartozó melléképülettel az 1974-ben kiadott engedélyek alapján csak a következő években alakították át postamúzeumi kiállítóhellyé, aminek eredményeképpen a filiálé - kezdetben időszaki, 1978-tól állandó kiállításával - már hat helyiségben 114 m2 alapterületen fogadhatta látogatóit. Vezetése alatt 1978-ban a balatonszemesi kiállítóhelyet is átrendezték, s megnyitották a Mozaikok a posta történetéből című kibővített kiállítását. Ternyilla Mihály múzeumvezetői munkakörét 1979. február 26-án adta át utódjának, április 9-től gazdasági és műszaki tanácsadóként átment a Közlekedési Múzeumba, ahonnan 1983. március 31-én vonult nyugalomba. Életének 76. évében 1998. április 30-án hunyt el Budapesten, hamvait a Békásmegyeri urnatemetőben helyezték örök nyugalomra.

Prágai György (1925) postafőtanácsos, múzeumigazgató (1979-1985). 1925. március 23-án Szegeden született. Postai szolgálatát 1944. szeptember 20-án a Szeged 1. számú postahivatalban távirat-kézbesítőként kezdte, aztán 1951. április 4-től a postaigazgatóságon előadóként teljesített szolgálatot. 1948-ban elvégezte a Szakszervezeti Tanács vezetőképző tanfolyamát, majd postaaltiszti vizsgát, 1950-ben pedig postatiszti alap- és szakvizsgát tett. 1952 és 1969 között felváltva: Budapesten a Postások Szakszervezeténél, Szegeden a postaigazgatóságnál dolgozott. Közben 1958-ban a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium elvégzése után leérettségizett. 1967-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász továbbképző tagozatát, 1970-ben a Politikai Főiskolát végezte el. 1970-től Szegeden a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsánál munkabizottsági vezető volt, majd főmunkatársként 1975-től újra a Postások Szakszervezeténél dolgozott. A Postamúzeum igazgatójává 1979. január 16-tól nevezték ki. A 7 éves múzeumvezetői pályafutása alatti fontosabb események a következők voltak. Közbenjárásának köszönhetően 1979- ben a Közlekedési Múzeumban őrzött fogatolt postajárműveink közül 7 darabot a Postamúzeum visszakapott. A Budapesten rendezett kiállítások közül 1979-ben a frankfurti Postamúzeummal közösen rendezett Irányítószámok a világban és a dr. Békésy Gyögy tiszteletére rendezett emlékkiállítás, 1981-ben a 100 éves a telefon Magyarországon, 1982-ben az előadásokkal egybekötött, Az. 1896-os millennium postai ésfilatéliai emlékei című érdemel külön említést. 1980-ban Debrecenben megnyílt a Postamúzeum harmadik filiáléja, a Delizsánsz Kiállítóterem. 1982-ben javaslatára az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban létesítendő új múzeumi filiáléról kezdődtek érdemi tárgyalások. A kiállítóhelynek otthont adó, Tömörkényből áttelepített hajdani községháza tervezési munkálatai 1983-ban, kivitelezése 1985-ben kezdődött el. 1985-ben a Postamúzeum állandó kiállításának távközlés-történeti részét is átrendezték. Prágai György múzeumvezetői munkakörét 1985. augusztus 9-én adta át, december 31-én 41 szolgálatban eltöltött esztendő után nyugállományba vonult.

93