Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

Kovács Gergelyné született Szabó Irén (1939) kulturtörté- nész, múzeumigazgató (1985-2005). 1939. augusztus 18-án Debrecenben született. Tanulmányait szülővárosában folytatta, ahol 1962-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem szakos középiskolai tanár és etnográfusmuzeológus diplomát szerzett. 1962 júliusától idegenforgalmi gyakornok, majd 1963. január 1-jétől Budapesten az Ibusz Rt.-nél konferenciaszervező és idegenvezető volt. 1974 és 1985 között az Országos Természetvédelmi Hivatal kultúrtör- ténészeként az első nemzeti parkok kulturális értékeinek megóvásán, a természetelvű gazdálkodás feltételeinek megteremtésén dolgozott. A tájak, korok, múzeumok mozgalomban a védett területek bemutatását szervezte. A természetvédelmi oltalom alá vont területeken a Mohácsi Történelmi Emlékhely szervezésében és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítésében vett részt. 1985 és 2005 között 20 éven át volt a Postamúzeum igazgatója, és 1990-től a Posta- és a Bélyegmúzeum működtetésére létrehozott Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezető igazgatói teendőit is ellátta. Folytatta a hírközlési bemutatóhelyek bővítését, amelyek között a távközlés és a műsorszórás történeti emlékei számára önálló kiállítóhelyeket hívott életre. A Telefónia Múzeumot a Krisztina Távbeszélő Központ Vár-mellékközpontjában 1991-ben, a magyar távbeszélő 110. évfordulóján, a Rádió és Televíziómúzeumot a Diósdi Rádióállomás épületében 1995-ben, a magyar rádió-műsorszórás 70. évfordulóján nyitotta meg. Ezeken kívül Ópusztaszeren, Hollókőn, Miskolcon, Pécsett, Kiskunhalason és Kőszegen nyitott új postamúzeumi irháiét. Balatonszemesen a műemléki épület teljes felújítása és egy új kocsiszín építése mellett a szolgálatuk teljesítése közben életüket vesztett hírközlési dolgozók emlékművét állíttatta fel. Irányításával számtalan nagysikerű kiállítás nyűt, s a vidéki kiállítóhelyek is sorra felújításra, átalakításra kerültek. A Delizsánsz Kiállítóterem új helyre, a debreceni postaigazgatóság épületébe költözött. Ópusztaszeren a honfoglalás 1100. évfordulóján mind az épület, mind a kiállítás felújításra került, s 2000-ben innen indult országos kőrútjára A magyar államiság ezer éve a hírközlési emlékeken című vándorkiállítás. Vezetése alatt a Postamúzeum 1989-ben a Széchenyi Emlékérmet, 2003-ban Az év múzeuma 2002 kitüntetést nyerte el. Szakfolyóiratokban számos tanulmánya, idegen- forgalmi szakíróként több kiadást is megért útikönyvei - Debrecen, Alföld, Bács-Kiskun megyei útikönyv; Hortobágy, Magyarország útikönyv Alföld fejezete - jelentek meg magyar, angol és német nyelven. Szerkesztője volt a Hortobágy, a nomád pusztától a nemzeti parkig című kötetnek, a Dunánál című 12 nyelven megjelent képeskönyvnek, illetve az alapítvány és a Postamúzeum - évkönyv, kiállítás-ismertető és CD-ROM - kiadványainak. Pályája során számos elismerésben és kitüntetésben részesült. A Mohácsi Történelmi Emlékhely építéséért (1976) Szocialista Kultúráért kitüntetést, a Hortobágy című könyvéért (1981) és a kiemelkedő szakmai munkájáért (1990) Nívó-díjat, a természetvédelemben végzett munkásságáért (1995) Pro Natura-díjat, a Telefónia Múzeum létrehozásáért (1991) és munkássága elismeréséért (2005) A magyar távközlésért érdemérem kitüntetést, érdemes és eredményes munkásságáért a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét (2005) kapta, valamint több emlékérmet, plakettet és tiszteletbeli tagságot az idegenforgalomban, a természetvédelemben és a muzeológiában kifejtett munkájáért. 48 éves aktív pályája után 2006 januáijában vonult nyugalomba.

94