Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban
előtt már 1942 nyarán bezárta kapuit, ennek ellenére 1944 tavaszán a múzeum vezetősége még töretlen elszántsággal tervezte a Közlekedési Múzeum bővítését, esetleg egy új múzeum s benne egy önálló Postamúzeum építését. A terveket dr. Kuzmich Gábor is jóváhagyta. Sajnos Budapest ostroma alatt mind a Közlekedési Múzeumban, mind a különböző postaépületekben őrzött gyűjteményünk háborús károkat szenvedett, a Közlekedési Múzeumot és a Pauler utcai postahivatal melletti két raktárhelyiségünket bombatalálat érte. így a következő években a múzeumépítésben a helyreállító és mentési munkálatok kaptak fő hangsúlyt. Dr. Monus Ferenc (1882-1949) postahivatali igazgató, a Postamúzeum irodalmi szakelőadója. 1882-ben Nagyváradon szültetett. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a jogi egyetemet Szegeden végezte. A posta szolgálatába 1900. augusztus 16-án napidíjas gyakomokjelöltként lépett, ahonnan postahivatali - 1931-től Miskolc 1., 1936-tól Debrecen 1. - igazgatóként 1941. január 10-től vonult nyugalomba. Neves postatörténeti szakíró volt, az 1920-as évektől rendszeresen publikált. Levéltári kutatásokon alapuló 10 történelmi jelentőségű szakkönyve, a Magyar Posta című szaklapban 22 hiánypótló tanulmánya, napilapokban mintegy 50 írása jelent meg. S bár 40 évi postai szolgálat után nyugállományba vonult, alkotótevékenységét tovább folytatta. A Magyar Posta 1940. évi 10. számában megjelent írásában egy csodálatos Postamúzeum vízióját vetíti előre, s egyben a vezérigazgatóság múzeumépítő szándékáról számol be:, A magyar kultúrának új vára épül: a m. kir. postamúzeum. Időt álló alapjai elvileg már le vannak rakva. A kezdeményezést a szükség adta, így jövője nem épülhet homokra, élete biztosítva van. ” 1942-től a Huber Oszkár vezette és a postamúzeumi ügyekkel is megbízott Szociálpolitikai és tanulmányi ügyek ügyosztályán berendelt ny. hivatali igazgatóként, a Postamúzeum irodalmi szakelőadójaként dolgozott. Ettől kezdve a Magyar Postában A magyar posta múltjából címmel külön rovatot vezetett. A múzeum szempontjából legfontosabb, a legtöbb dokumentumértékű alapinformációt tartalmazó cikkét A postamúzeum történetéből címmel 1942-ben írta meg. Majd 1943-ban arról írt tanulmányt, hogy a postai hatóságok irattárából hogyan kell a történeti becsű iratanyagot megmenteni, s a jövő számára a Postamúzeum gyűjteményébe rendeletileg beszállítani. Postamúzeumi munkáját 1944 végéig követhetjük nyomon, de azt is tudjuk, hogy 1947-ben dr. Udvarhelyi Ödön vezér- igazgató még megbízta, hogy írja meg a posta fejlődésének történetét. A megbízást elvállalta, a munkát el is kezdte ugyan, de eddig ismeretlen okokból nem fejezte be. Dr. Szitányi-Arpássy Ferenc postaigazgató, múzeumvezető (1945-1946). 1945 utáni első igazgatónkról igen keveset tudunk, életrajzi adatai hiányosak, sem születési, sem halálozási dátumát nem ismerjük. Szaknaptárjainkból azonban megtudhatjuk, hogy a posta szolgálatába 1911- ben lépett, esküt augusztus 12-én tett. 1935-től a Magyar Királyi Posta Tudakozó Irodájának osztályvezetője, 193789
