Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban
A millenniumi kiállítás posta-, távírda- és távbeszélő-csarnoka a nyitott fészerrel Királyi Államvasutak között létrejött megállapodás értelmében a kiállítási anyag nagy részét ideiglenes megőrzés végett a közlekedési csarnokban, a későbbi Közlekedési Múzeumban helyezték el. A fennmaradó tárgyakat pedig az Országos Posta és Távírda Gazdá- szati Hivatalba szállították, ahol az önálló Postamúzeum létrehozása érdekében tovább folytatott gyűjtés eredményeként bekerülő anyagot őrizték. A gazdászati hivatalnál őrzött, 1897 októberében 579 leltári tétellel rendelkező gyűjtemény kezelője Oberhäuszer Lajos postatanácsos volt, aki az újonnan begyűjtött műtárgyak eddig hiányzó darabjait nyilvántartásba vétel után a Közlekedési Múzeumba volt köteles beszállítani. Tehát az 1899. május l-jén megnyíló Közlekedési Múzeum V. posta-, távíró- és távbeszélőcsoportjaként bemutatott postamúzeumi gyűjtemény nem csak a millenniumi kiállításban szereplő, hanem az időközben begyűjtött anyag egy részét is tartalmazta. A következő években, évtizedekben pedig folyamatosan gyarapították - 1913-tól a gyűjtemény következő kezelője, kishindi Hindy István postafőigazgató közreműködésével. Amikor a millenniumi kiállítás bezárásakor a Magyar Királyi Posta úgy határozott, hogy a posta-, távíró- és távbeszélő-történeti tárgyakat ideiglenesen a Közlekedési Múzeumban helyezi el, a tárgyak feletti felügyeleti jogot egy postai közeg által kívánta gyakoroltatni. Ez a kívánsága, ami addig csak elméletben valósult meg, a gyakorlatban 1909- ben teljesült, amikor a múzeum közvetlen igazgatására a kereskedelemügyi miniszter felügyelő-bizottságot hozott létre, amelybe a posta részéről Follért Károly vezérigazgatót, Oberhäuszer Lajos igazgatót és kishindi Hindy István műszaki tanácsost nevezte ki. Ettől kezdve a Közlekedési Múzeumban elhelyezett postamúzeumi gyűjtemény érdekeit 73
