Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
III. körzet - Körzetparancsnok: Ságvári Endre Hadtáp Tiszti Iskola parancsnoka Újpesti távbeszélőközpont - Kossuth Tüzér Tiszti Iskola 7 fővel Kőbányai távbeszélőközpont - Kossuth Tüzér Tiszti Iskola 7 fővel Zuglói távbeszélőközpont - Kossuth Tüzér Tiszti Iskola 7 fővel Posta rádióvevő központ - Petőfi Sándor Politikai Tiszti Iskola 7 fővel Marchegyi elosztó - Petőfi Sándor Politikai Tiszti Iskola 7 fővel IV. körzet - Parancsnok: Sztálin Katonai Politikai Akadémia parancsnoka, Pesti Endre ezredes Operativ rádióállomás I.- Belügyminisztérium karhatalom 1 szakasszal Operativ rádióállomás II. - Belügyminisztérium karhatalom 1 szakasszal Operativ rádióállomás III. - Belügyminisztérium karhatalom 1 szakasszal Rádió Baba u. 14. - Sztálin Katonai Politikai Akadémia 1 lövészrajjal Zugligeti távbeszélőközpont - Sztálin Katonai Politikai Akadémia 1 lövészrajjal Óbudai távbeszélőközpont - Sztálin Katonai Politikai Akadémia 1 lövészrajjal Krisztina távbeszélőközpont - Sztálin Katonai Politikai Akadémia 1 lövészrajjal Szabadsághegyi távbeszélőközpont - Sztálin Katonai Politikai Akadémia 1 lövészrajjal V. körzet - Parancsnok: Zalka Máté Híradó Tiszti Iskola parancsnoka, Susa István alezredes Dobogóhegy rádióadó - Rendőrség 4 fővel Főposta - Rendőrség 4 fővel Diósd Rövidhullámú Rádióállomás - Vasvári Pál Tiszti Iskola 1 rajjal Lágymányos távbeszélőközpont - Vasvári Pál Tiszti Iskola 1 rajjal Budafoki távbeszélőközpont - Vasvári Pál Tiszti Iskola 1 rajjal A védelmi terv azonban nem volt naprakész, mivel éppen ebben az időben fontos szervezeti változások, átalakítások zajlottak, így ezt a tervet nem lehetett végrehajtani. E változások közül megemlíthetjük, hogy a budapesti Zalka Máté Híradó Tiszti Iskola Szentendrére, a Vasvári Pál Tiszti Iskola megmaradt része Szolnokra költözött, a Ságvári Endre Hadtáp Tiszti Iskola megmaradt része beolvadt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába, a Petőfi Sándor Politikai Tiszti Iskola pedig helyet változtatott. Ezen okok miatt az eredeti terv szerint tehát nem lehetett dolgozni. A feladatok és a végrehajtók összekeveredtek, emellett számos nem katonai feladatot is át kellett venni a feloszlatott államvédelmi hatóságtól. Végül a káoszt fokozta, hogy amikor a hatalom kérdése eldőlt, a legtöbb alakulat visszament helyőrségébe, így a további őrzést a megalakult nemzetőrség vette át, illetve az alakulatok forradalom mellé állt állománya. A távbeszélőközpontok védelme kapcsán a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia egy kisebb csoportot indított útba a Krisztina Távbeszélő Központ védelmére. Ugyanis ezekben az években a távbeszélőközpontok fontos katonai objektumok voltak. Az együttműködést a Posta Katonai Szolgálat biztosította, amely az adott postaépületben kapott elhelyezést. E postaépületek védelme is fontos katonai feladat volt. A távbeszélőközpontban a fő feladatot az akadémia Híradó tanszékének beosztottai kapták, akik szakmailag is ismerték az objektumot. A központot határőrökkel is megerősítették a budapesti határőrhíradókat kiképző központból. A védőknek a többszöri fegyveres támadás ellenére október 30-ig sikerült megtartani a központot. Majd alkudozás kezdődött, amelynek eredményeképpen november 2-án a központot további őrzésre a kijelölt nemzetőr csoportnak adták át. 54
