Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Nikodém Gabriella: A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületének története

Gróf Dessewffy Miklós

beszerzését az egyesület vállalta. Október 18-án elhunyt gr. Dessewffy Miklós, aki 15 évig volt tagja az egyesületnek, és aki nagy jelentőségű kutatást folytatva a Színesszámú krajcárosok vésetjavításainak felfedezője, ezek első rendszerbe foglalója volt. Emlékére akadémiai díszülést rendeztek.

1920-ban a felülnyomásos bélyegekkel kapcsolatban tartottak ismeretterjesztő jellegű előadássorozatot, amelynek keretében november 6-án dr. Tóth Ferenc az Occupation Francaise felülnyomással ellátott bélyegek történetét ismertette, és azok nem hivatalos kiadását alátámasztó bizonyítékokat mutatott be, ugyanígy a Regatul és Zóna felülnyomásokról is szólt előadás. A választmány elhatározta, hogy az elhangzott adatokat egy tanulmány keretében nyilvánosságra hozza. 1921-ben az egyesület bélyegbeszerző osztályt létesített, amely a tagok számára az újdonságokhoz való hozzájutás lebonyolítását vállalta. Ugyanebben az évben viszont érdektelenség miatt a csereszövetkezet megszűnt.

1924-ben a bizottság a 40. évfordulóra az egyesület történetét szeretné megíratni, a feladatot Szécsy Artúrra bízták. Az évfordulóval kapcsolatban egyesületi vándordíj alapítását határozták el, amit minden évben az elnökből és nyolc tagból álló bizottság ítél oda a legszakszerűbben és legtetszetősebben összeállított gyűjteménynek. Az első díjazott dr. Ács Jenő Fiume gyűjteménye lett. A 40. évforduló megünneplése november 23-án zajlott le a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósági tanácstermében, ahol a díszközgyűlésen a társegyesületek és a posta képviselői is részt vettek. Az 1928. március 18-án a Gel- lért Szálló első emeleti társas termében tartott közgyűlésen József Ferenc királyi herceg, tiszteletbeli tag is megjelent, akinek rengeteg vendég és újságíró jelenlétében nyújtották át az egyesületi ezüstérmet.

1929-ben újra felállították az egyesületi gyűjteményt, kezelésével dr. Marzloff Kamillót bízták meg. Bíró Marcell debreceni bélyeggyűjtőt az egyesület levelező tagjává választották. 1932-ben javaslatot nyújtottak be a szövetségnek a gödöllői dzsembori alkalmából kifejtendő propagandára. 1933-ban létrehozták a légiposta és a lebetűzés alosztályokat; ebből az alkalomból a közgyűlésen Bisitt Tibor repülőszázados és Bánhidi Antal gépész- mérnök, a Gerle pilótái is megjelentek, akik 12 000 km-es úton vitték az egyesület által megszervezett légipostát. A légiposta alosztály vezetője dr. Rákosi György, 1935-ben bekövetkezett halála után gr. Grotta-Grottenegg Frigyes, majd az ő halálát követően 1938-tól Mayer Aladár volt. A lebetűzési alosztályt Térfi Béla vezette.

1942-től az egyesület anyagi gondokkal küzdött, olyannyira, hogy kénytelenek voltak az egyesület bélyegkészletének egy részét eladni. Abban az évben elhunyt Szécsy Artúr, aki teljes szakkönyvtárát az egyesületre hagyta. 1944-ben az első választmányi ülésen az elnök bejelentette, hogy a politikai helyzet miatt a 60 éves jubileum csak ősszel tartható meg. Ebben az évben még meghirdettek két pályázatot, de az ország, majd Budapest háborús hadszíntérré válása az egyesületi életet teljesen megszüntette.

A II. világháborút követő időszak egyesületi történései a felülről mind erőteljesebben jelentkező integrálási szándék jegyében zajlottak, nagyvonalakban a 2005-ös évköny203