Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Nikodém Gabriella: A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületének története
ve három hatalmas ládát foglaltak el. A filatélia magyarországi felvirágzása összekapcsolódik tevékenységével, ő állította össze az első nagy, terv- és szakszerű bélyeggyűjteményt. I. Ferenc József arany érdemkereszttel tüntette ki. Richter Lajos az alakuló közgyűlésen történt elnökké választása után ismertette az egyesület közös megbeszélések során kikristályosodott céljait, amelyek között kiemelte, hogy a bélyeggyűjtés már nem pusztán szórakoztató kedvtelés, hanem „ valósággal tudományos foglalkozás, amelynek jelentőségét elvitatni nem lehet”? Ezután előterjesztette az alapszabályok tervezetét, amit a közgyűlés vita nélkül fogadott el, jóváhagyva annak Belügyminisztériumhoz való továbbítását. A helyszínen a tagok által felajánlott 19 db ajándékkönyvvel az egyesületi könyvtár alapjait is megvetették. A LEHE ekkor 5 alapító és 18 rendes tagot számlált „akik összesen 79 forintot fizettek be”? Hét választmányi tagot jelöltek ki maguk közül, s ez a testület „a maga kebeléből” Roller Mátyást titkárnak és helyettes elnöknek, dr. Steffek Adolfot pénztárosnak és Novák Józsefet könyvtárosirattárosnak választotta meg.5 Az új választmány meghozta a házszabályokat, és javaslatot tett a csereegyesületi szabályok megalkotására. Közös egyetértéssel az egyesület számára megrendeltek 3 szaklapot, valamint elhatározták, hogy a megalakulásról a külföldi egyesületeket körlevélben értesítik. Megszabták a választmányi ülések időpontját, amelyek eleinte minden szombati napra kerültek kijelölésre, amikor is '/26-tól 7 óráig egyesületi ügyeket tárgyaltak. A tagok ajándékaiból: albumokból, könyvekből, bélyegekből az egyesületi gyűjtemény alapjait is letették. Az 1884. május 3-i választmányi ülésen kimondták, hogy hamisítvány gyűjteményt is létrehoznak, tekintettel azok tanulságos voltára. Ugyanekkor a sorsolási és csereegyesületi szabályok tervezetének kidolgozását is megbeszélték, majd társas estélyt rendeztek, amely „jókedvű társalgással és élénk szakszerű vitatkozásokkal telt el”? A csereegylet szabályainak végleges változatát az 1884. április 10-i ülésen fogadták el, az egyletbe több tag is belépett, pénztárosnak dr. Steffek Adolfot választották. Hamarosan megérkeztek a külföldi egyesületek körlevélre küldött válaszai, üdvözletei is. Cseretársként elsőnek a német Dresdener Internationaler Philatelisten-Vérein Doubletten-Austausch-a ajánlkozott, egyidejűleg megküldve fekete könyvét is a megbízhatatlan gyűjtők neveivel. Az 1884. június 21 -i választmányi ülés a Belügyminisztérium átiratát tárgyalta, amelyben az alapszabályokat visszaküldte, és több ponton módosításokat javasolt. Ezenkívül az egyesület címét is kifogásolta, mert szerinte Magyarországon már előbb alakult levélbé- lyeggyűjtő egylet, így az első szó az egyesület nevében nem szerepelhet. Az összehívott rendkívüli közgyűlés a minisztérium által kívánt módosításokat már június 28-án elvégezte, majd az új változatot felterjesztette. Beadványukban részletesen kifejtették, hogy az említett másik egyesület jótékony célból alakult, így nem a szakszerű gyűjtéssel foglalkozó filatelistákat tömöríti, tevékenysége a használt levélbélyegek összegyűjtésére, eladására, az összeg jótékony célra fordítására irányul. Az eredeti jegyzőkönyv szerint, amelyet Keil Ferenc kivonatolt, állítólag az 1874-ben alakult Első Magyar Philatelista 3 5 6 Szinnyei Otmár: A Levélbélyeg-gyűjtők Első Hazai Egyesülete tíz éves működésének történeti ismertetése. Budapest, 1894, Kiadja a Levélbélyeg-gyűjtők Első Hazai Egyesülete, 6. p. Uo. 6. p. Uo. 6. p. Uo. 7. p. 184
