Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kovács Adrienn: A galambposta története
ra galambpostát állandósított, hogy a Berlinből Aachenig már kiépített távíróvonalon kapott híreket Brüsszelen át Londonba küldhesse. Angliában az újságírók és külső tudósítók egyébként is elég gyakran használtak galambokat, hogy minél előbb eljuttassák a legfrissebb híreket vagy a sorsjátékok nyerőszámait a szerkesztőséghez, ugyanis a postagalambok gyorsabban tették meg az utat, mint a London és Dover közti futárvonat. Az 1870-1871-es porosz-francia háborúban és Párizs öthónapos ostroma alatt a hadügyi kormányzat különös gondot fordított a postagalambok tenyésztésére és betanítására. A galambpostával küldött híreket először tipográfiai úton papírra nyomták, majd fényké- pészetileg egy 3x 1 cm-es vékony hártyára lekicsinyítették. Az így nyert üzenet rendkívül könnyű volt, 20 db hasonló fénykép súlya is alig haladta meg a fél grammot. A hártyalapokat aztán összecsavarták, tollszárba helyezték, pecsétviasszal lezárták, majd selyemfonallal a galamb farktollára erősítették. Ugyanazt az üzenetet 5-20 galambbal is elküldték, mert a galamb útközben gyakran ragadozó madár áldozatává vált. A főváros ostromának öt hónapja alatt, amikor a poroszok 1870. szeptember 23. és 1871. január 28. között körülzárták Párizst, a város csak léggömbök és postagalambok segítségével tudott érintkezni az ország egyéb területeivel. Több mint 300 postagalambot indítottak útnak, de mindössze 70 érkezett meg. Egy-egy galamb rendszerint 18 hártyalapot, tehát 18 nyomtatott ívre terjedő üzenetet vitt. E válságos időszak alatt a postagalambok összesen 95 581 hírt vittek ki, 60 000 hírt vittek be Párizsba, és óránként átlag 150 kilométert repültek. I. István király idejében használtak galambokat a hírszolgálatban, de igazán elterjedné csak a tatárjárás korában váltak. A kővárak, erődítmények építésével párhuzamosan a katonai védelem megindította a hírvivőszolgálat kiépítését is, amelyben a galambtenyésztésnek és postagalamboknak is fontos szerep jutott. A galambtelep mindig a vár belső, leginkább védett részén volt elhelyezve. A galambokkal érkezett üzeneteket galambposta- őrmesterek továbbították a várparancsnoknak. Az üzeneteket a biztonság kedvéért 5 vagy 6 galambbal is elküldték egyszerre, így egy-egy késő középkori várban akár 200 darabos galambállomány is lehetett. Békeidőben a galamboknak jóval hálásabb szerep jutott, ők hozták-vitték a várurak és várkisasszonyok szerelmes leveleit. A szerelmi Barabás Miklós: Galambposta, 1843 98 Az európai országok, köztük Magyarország is, a keresztes hadjáratok révén ismerték meg igazán a hírvivő galambok békés és hadászati hírközlő jelentőségét. Hazánkban már A galambposta kezdetei Magyarországon
