Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Kovács Adrienn: A galambposta története

postás témája több művészt is megihletett, elég talán csak a két leghíresebb magyar festményt megemlíteni, Barabás Miklós és Borsos József Galambposta című alkotásait. A 19. századi romantikának egyébként is igen kedvelt motívuma volt a szerelmes levelet vivő szelíd postagalamb.

A török uralom különösen kedvezett a galambtenyésztésnek, mert a török kereskedők új, kiemelkedően jó tulajdonságokkal bíró galambfajtákat hoztak be az országba. Gyors elterjedésüknek köszönhetően a várháborúk idején már a mieink is használták hírvivőként. Ezeket az időket énekli meg Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza, melyből az is kiderül, hogy az ostromlók igen jól ismerték a híradás eme formáját, még idomított sólymokat is bevetettek, hogy megakadályozzák a postagalambok célba jutását. Szigetvár elestét is közvetve egy eltévedt postagalamb okozta, mivel a várból kiröptetett galamb a balszerencse folytán a szultán kezébe került:

„Azonban egy galamb Szigetbiil röppenek,

Kanizsai fészekben eztet nevelték,

Ugyan szárnyaival oda igyekezék,

Azonban ily véletlen dolog történék:

Egy ráró magasbul megszemlélé prédát,

Utánna indítja két sebes sugárát,

Az haszontalannak véli csavargását;

Hát császár sátorában elröjti magát.

Gyorsan sok bosztáncki megfogják galambot,

És eszekben vévék egy kis papirosot,

Ezt galamb Szigetbiil szárnya alatt hozott,

Az császárhoz bevivék ezt az újságot. ”

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. 13. ének, 86-88. strófa. 1651.)

A 19. század, pontosabban a már említett 1870-1871-es francia postagalamb-hadmű- velet ismét a galambokra irányította a figyelmet. A siker más államok hadvezetését is arra ösztönözte, hogy katonai galambtenyészeteket hozzon létre. Magyarországon 1870-ben rendezték az első kísérleti röptetést. Magántenyésztők bocsátottak útra két kölni postagalambot a budapesti állatkertből, amelyek 8 óra múlva értek célba.

A katonai hatóságok csak évekkel később Komáromban próbálkoztak galambtenyésztéssel, 1881 -ben Dunaföldvár és Komárom, majd Eszék és Komárom közt rendeztek pró- baröptetéseket. A galambok minden esetben rendben hazaértek, Eszékről Komáromba például mintegy 4 óra alatt. A kezdeti sikerek eredményeképpen 1884-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a Gallus című kisállat-tenyésztési szaklapban közleményt tett közzé, amelyben lehetőséget adott az egyleteknek és tenyésztőknek, hogy ingyenes postagalamb-tenyészanyagot vegyenek át a krakkói és komáromi galambpostaállomásoktól. A magánkézbe kiadott tenyészetekkel kezdődött meg a verseny- és postagalambok széles körű szaporítása és a hazai bázisállomány megalapozása.

99