Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei
A következő hullámvölgyet az 1929-ben induló nagy gazdasági világválság okozta, amely a bélyeggyűjtő egyesületeket két ponton is érintette. Az első a kötött devizagazdálkodás bevezetése volt 1931-ben, amely lehetetlenné vagy legalábbis nagyon bonyolulttá tette a külföldi bélyegforgalmat, legyen szó eladásról, vásárlásról vagy cseréről. A második a tisztviselői és értelmiségi rétegek életviszonyainak jelentős romlása, aminek betetőzéseképpen Károlyi Gyula kormányának 1931. augusztus 31-én elrendelt, az állami alkalmazottakra vonatkozó fizetéscsökkentő rendelkezése erősen befolyásolta a tagdíjakból gazdálkodó egyesületek anyagi helyzetét is, ami látványosan visszahatott a kiállítás- és programrendező képességre. A szövetség is kénytelen volt szembenézni azzal a problémával, hogy az általa évről évre megrendezett bélyegnapok színvonala az általános elszegényedés miatt egyre esett. Már az 1928. november 3. és 4. között az Országos Iparegyesületben tartott V. Filatelista Napot is kiállítás és alkalmi bélyegző nélkül voltak kénytelenek megrendezni, a programon csak előadások szerepeltek. Az 1929. december 7-8-i Bélyeggyűjtő Napon csak levélzáró és magán gumibélyegző jelezte az ünnepet. Ebben az évben kénytelenek voltak döntést hozni arról, hogy a gazdasági nehézségek miatt minden évben másik egyesületnek kell vállalnia a rendezést és a járulékos költségeket. Ez a probléma kevésbé érintette a LEHE szervezetét, amelynek tagjai nem elsősorban a tisztviselők közül kerültek ki, illetve állami alkalmazásban álló tagjait - minthogy bizonyos szinten felül álltak - nem érintették olyan súlyosan a gazdasági változások. Ezért két ízben is ki tudta segíteni társegyesületeit a bajból. Először az 1932-ben elmaradt IX. Bélyeggyűjtő Napot tartotta meg 1933. január 7-én és 8-án lebetűzési kiállítás keretében a Magyar Bélyegkereskedők Egyesülete helyett. Másodszor 1933-ban a Hungária által vállalt, ám elmaradt napot pótolta 1934. május 10-én jubiláns kiállítása keretében. Az 1934-ben megrendezett nagyszabású JUBILEHE kiállítás színvonala és látogatottsága azonban már előjele volt a válságból való kilábalásnak. A következő fél évtized újra nagy szakmai felfutást eredményezett a magyar filatéliában. Az egyesületek sorra csatlakoztak a szövetséghez, amelynek támogatásával egymás után szerveződtek a budapesti és vidéki kiállítások. Az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-ünnepsé- gek évében rendezett 1938. évi III. ORBÉK erkölcsi és anyagi sikerének következtében sikerült az összes egyesület krónikus helyiségproblémáját megoldani az Andrássy u. 3. sz. alatti bélyegotthon megszerzésével és berendezésével. Szorossá vált a kapcsolat a Postavezérigazgatósággal, amely a bélyegbizottsági ülések mellett az ún. bélyegértekezleteket is rendszeresítette, ahol a gyűjtők képviselői kívánságaikat, elképzeléseiket adhatták elő, s mindezeket a posta üzletpolitikája kialakításában igyekezett figyelembe venni. 226 Neuhold Kornél LEHE elnök, az Andrássy úti bélyegotthon bérleti jogának megszerzője
